Pesti Napló, 1938. november (89. évfolyam, 225–250. szám)

1938-11-13 / 236. szám

• (—) Sólyom Janka a kiváló nagy magyar dizőz, 30 csodálatos sanzont énekel a Bristol Hallban. Kezdete este Vilo-kor. Vasárnap délutáni előadás. (—) Rozgonyi műtermeiben karácsonyig propaganda­árak. "Vasárnap SZÍNHÁZ Vidéki történet A Nemzeti Színház szombati bemutatója Kodolányi János új darabjának hőse, Kádár körorvos, tősgyökeres »népi sarjadék«. Lélegzeni nem bír a fővárosban, ahonnan — miután elvé­gezte az egyetemet és feleségül vette professzorá­nak leányát — sietve visszatér szülőföldjére, hogy önfeláldozó barátja, támasza és segítője legyen magára hagyott fajtájának, a falussi parasztság­nak. Tele van idealizmussal és munkakedvvel. Ingyen gyógyítja a szegény betegeket, küzd az egyke ellen és csecsemővédő-intézetet létesít, amelyben Erzsivel, a megértő lelkű zöldkeresztes nővérrel együtt, reggeltől estig szorgalmasan dol­gozik. Nagyvárosi életformák közt nevelkedett, szórakozáshoz és csillogáshoz szokott felesége mindezt természetesen nem érti meg. A szép Lili nem szenvedheti a »büdös parasztokat«, vissza­vágyik a fővárosba, irtózik a »falusi intelligen­cia« pletykaszörnyetegeitől — akik fullánkos cél­zásaikkal elviselhetetlenné fokozzák ösztönös fél­tékenységét férjének lelkes munkatársa iránt — és mindenáron arra akarja rávenni az urát, hogy adja be pályázatát a pesti egyetem egyik meg­üresedett magántanári állására. Kádár azonban erről hallani sem akar. Felesége nagyvárosi nosz­talgiáját épúgy nem méltányolja, mint Lili az ő faluhoz való ragaszkodását. A házastársak vitája összeveszéssel végződik. A családi perpatvarnak aztán súlyos következményei lesznek, mert a fel-­­dühödött asszony — az egyetemi tanár leánya és szerelmes hitves — bosszúból nem mondja meg este az urának, hogy az öreg Pallagné súlyos betegen vajúdó menyecske-lányához hívják sür­gősen. A be­teg reggelre meghal s akkor gondat­lanságból okozott emberöléssel vádolva kerül a kiküldött vizsgálóbíró elé. A falu népe ugyan egy szívvel-lélekkel áll mellette, de a vén Pal­lagné balladai ra­jongással szórja szörnyű átkait lánya »gyilkosának« fejére. Itt fordulhatna mélyebb és igazabb drámába a darab, ha Kodolányi olyan vérbeli drámaíró lenne, mint amilyen kiváló tehetségű, született el­beszélő, — vagy ha legalább a színháznak volna­­olyan avatott dramaturgja, aki nemcsak akar, hanem tud is hasznos tanáccsal szolgálni a tapasz­talatlan szerzőknek. A néző ösztönös-helyes érzéke azt súgja: a darab legérdekesebb figurája, ez az átkozódó, va­iákos boszorkány, nyilván azért sze­retné mielőbb vasravezetni az orvost, hogy ön­magáról elterelje a gyanút, lévén szerencsétlen leánya halálának oka — tulajdonképpen a saját gyanús mesterkedése. Ezt a sejtelmünket azon­ban a darab nem igazolja. A boncolás csupán annyit derít ki, hogy az orvost nem terheli semmi komolyabb felelősség, mert a vajúdó asszony esete már eleve reménytelen volt, így az író el­megy a dráma mellett s ezzel Pallagnét eszelősen óbégató vénasszonnyá jelentékteleníti, akinek balladai hangja itt szinte »öncélú« betétiként hat. Közben Lili meggyőződik róla, hogy férjét alaptalanul gyanúsította Erzsivel, aki most saját becsülete árán igyekszik menteni az ártatlan dok­tort. Azt vallja, hogy Kádár nála töltötte az éj­s­zakát. A zöldkeresztes nővérrel együtt vállalja a felelősséget Lili, sőt az orvos is. De, őszintén szólva, ez a hármas versengés meglehetősen ha­mis, éppen azért majdnem komikusan hat. A har­madik felvonás azután úgy oldja meg a férj és feleség konfliktusát, hogy Lili — bár szereti — elhagyja az urát s átengedi a teret Erzsinek. Megérzi, hogy Kádár sohase tudná neki meg­bocsátani a szegény parasztmenyecske halálát, sem elfelejteni Pallagné átkait (jóllehet a beteg asszony mindenkép menthetetlen volt), meg in­kább pedig azt, hogy Kádárt meg a zöldkeresztes­­nővért a jó Isten is egymásnak teremtette, egy­más boldogítására, a falu javára és a kihangsú­lyozott közös származás elvének igazolására. Kodolányi új darabja — minden szertelen­sége és technikai fogyatkozása ellenére — jóval sikerültebb tavaly bemutatott, első színpadi kísér­leténél. Mégse hiszem, hogy a drámai formában valaha is utoléri regényíró­ önmagát. A Vidéki történet egész beállításából, kiolvasható a nép sorsáért aggódó író javító szándéka, didaktikus célzata s olykor egyoldalúságig menő, elfogult szeretete, — ami önmagában rendkívül tiszteletre­méltó emberi vonás. A baj csak ott van, hogy mindez a szándékoltság erejével, mintegy tétel -szerűen ütközik ki a szövegből, megnehezítve a művészi kiformálás plasztikus elevenségét, az önmagáért beszélő írói mondanivaló spontán ér­vényesülését. A nyelvi zamat ugyan sokat pótol itt, de a párbeszéd egyedül nem leplezheti el a szerkezeti, logikai és lélektani töréseket. Epogy a nyers szenvedélykirobbanás sem jelent mindig erőt vagy bátorságot, a szitkozódó veszekedés drá­(*) Herczeg Ferenc az »Utolsó tánc« szombati teljes próbáján. Herczeg Ferenc szombat délelőtt 10 órakor megjelent a Nemzeti Kamara Színház­ban, ahol új darabjának, az Utolsó táncnak együttese, élén Németh Antal igazgatóval, már várakozott reá. Az író frissen, jókedvűen mesélte, hogy lord Rothermere, akit budapesti tartózko­dása alatt kalauzolt, el volt ragadtatva a fogad­tatástól s attól a szeretettől, mellyel a nép körül­vette. A teljesen bedíszletezett színpadon ezután megkezdődött az Utolsó tánc próbája. A nézőtér első sorában Herczeg Ferenc és Németh Antal foglalt helyet, mögöttük Jaschik Álmosné, a dísz­letek tervezője és Roth Béla játékmester ült. A darabot, melyet elejétől végig próbáltak, csak itt-ott szakította meg egy-egy megjegyzéssel a szerző. A harmadik felvonás során, mely egy mu­lató különszobájában játszódik le, Pethes Sándor, mint főpincér, valóságos vacsorát szolgált fel Bajor Gizinek és Rajnay Gábornak. A próba két óra után végződött. Herczeg Ferenc új darabját pénteken mutatja be a Nemzeti Kamara Színház; előzetesen zártkörű főpróbát tartanak, zenekara muzsikál. 24.05: Hírek külföldi magyarok számára. — Budapest II. 11.15—12.15-ig: Szalonötös. 15.00—15.40-ig: Hanglemezek. 18.30—18.55-ig: »A külpolitika gazdasági rugói.« Kokas Lajos előadása. 19.05—19.20-ig: Lehár: Pacsirta, rész­letek. Előadja a rádió szalonzenekara Bertha István vezény­lésével. 19­25—19.50-ig: »A keletafrikai olasz gyarmatosítás.« Futó Mihály előadása. 20.00: Lóversenyeredmények. 20.10: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Segítő Egyesülete és a felvidéki magyarság felsegélyezésére rendezett hangver­seny. Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. — Telefonhírmondó. 8.30—15.00-ig: Budapest I. műsora. 15.00 — 15.40-ig: Budapest II. műsora. Utána: Budapest I. műsora. — Közvetítőállomások. Egész nap: Budapest I. műsora. — Rövid­hullámon. 19.52 méteren. 15.00—16.00-ig: Szózat. »Népdalok és katonadalok.« Tárogatón előadja Lugossy István, kísér He­gedűs Gyula cigányzenekara (viaszfelvétel). Magyarnyelvű hírszolgálat. »Esik eső karikára . . .« Csorba Dezső cigány­zenekara muzsikál (viaszfelvétel). Angolnyelvű hírszolgálat. »Megállok a keesztútnál . . .« Ti­nkó Margit magyar nótákat zongorázik (viaszfelvétel). »Mit üzen a rádió?« Himnusz. 32.88 méteren. 1.00-2.00-ig. »Népdalok és katonadalok.« Táro­gatón előadja Lugossy István, kísér Hegedűs Gyula és ci­gányzenekara (viaszfelvétel). Magyarnyelvű hírszolgálat. »Esik eső karikára . . .« Csorba Dezső cigányzenekara muzsi­kál (viaszfelvétel). Angolnyelvű hírszolgálat »Megállok a keresztútnál . . .« Tim­kó Margit magyar nótákat zongorázik (viaszfevétel). Szlováknyelvű hírszolgálat. Timkó Margit folytatja magyar nóta műsorát. Ruszinnyelvű hírszolgálat. »Mit üzen a rádió?« Himnusz, ts NOVEMBER 14. 6.45: Torta, h­írek, hanglemezek, utána. Étrend, közlemények. 10.00: Hí­rek. 10.20: Kis emberek nagy gondjai a régi Felvidéken (fel­olvasás). 10.45: A Felvidék lelke (felolvasás). 12.00: Harang­szó. Himnusz. Időjárásjelentés. 12.10: Akom Lajos énekegyüt­tese. Tagjai: Weninger Károly, Kormos László, Szirmay Regináld, Wissmü­ller Mihály és Bodor Imre. Közben kb. 12.30: Hírek 13.20: időjelzés, idő,járásjelemtés. 13.30: Vidák József és cigányzenekara. 14.35: Hírek. 14.50: A rádió mű­sorának ismertetése. 15.00: Élelmiszerárak. 16.15: A rádió diák félórája. »A haza mindenese.« (Fáy András.) Őrsy Attila előadása. 16.45: Idő.Jelzés. időjárásjelentés, hírek. 17.00: »Az elemek pusztítása .Tabbánban.« Irta Keöpke Viktor (felolva­sás). 17.30: Szalonötös. 18.10: Medvevadászat.« Irta Mader­spach Viktor (felolvasás). 18.40: Tangsfeld Gézáné magyar nótákat zongorázik. 19.00: Hírek. 19.10: Hírek szlovák és ru­szin nyelven. 19.25: Az Operaház előadásának ismertetése. 19.30: Az Operaház előadásának közvetítése. »Bánk bán.« Dalmű három felvonásban. Szövegét írta Egressy Béni. Ze­néjét szerezte Erkel Ferenc. Vezényel Berg Ottó. Néhai Sze­mere Árpád rendezése szerint. Az I. felvonás után kb. 20 20: Helyes magyarság. Majd: Hírek. A II. felvonás után kb. 21.20: Hírek, időjárásjelentés. Utána kb. 22.10: Hanglemezek. Közb­en kb. 22.00—22.40-ig: Hírek német és olasz nyelven. 23 .0 —23.10-ig: Hírek angol és francia nyelven. 24.05: Hírek kül­földi magyarok számára. — Budapest I. 18.30— 18.55-ig: Német nyelvoktatás (Szentgyörgyi Ede). 10.30—19.55-ig: »Akik itt­maradtak.« Thury Zuzsa elbeszélése. 20.00—20.55-ig: A Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara. Vezényel Figedy Sándor. 21.00—21.20-i­r: Hírek. 21.25—21.55-ig: Operettrészletek­ (hanglemezek). 22.00: Időjárásjelentés. — Telefonhírmondó. 6.45—11.20-ig: Budapest I. műsora. 11.20—11.50-ig: A Tele­n­hírmondó külön műsora (szórakoztató hanglemezek). Ft áll a 15.25-ig: Budapest T. műsora. 15.25—15.55-ig: A Telefonhír­mondó külön műsora (művészlemezek). Utána: Budapest I. műsora. — Közvetítőállomások. Egész nap: Budapest T. mű­sora. — Rövidhullámon. 35.88 méteren. 1.00—2.00-k­. Fricsor: Magyar virtus, induló. Előadja az 1. honvédgyalogezred zenekara, vezényel Figedy Sándor (hanglemez). Magyar­nyelvű hírszolgálat. »Vagy rangosan, vagy rongyosan . . .« Énekel Keréh Endre, kísér Farkas Jóska és cigányzenekara, majd csárdásokat játszik Magyari Imre cigányzenekara. Angol nyelvű hírszolgálat. Kacsóh: Rákóczi megtérése... Énekli dr. Szedő Miklós zenekarkísérettel Szlováknyelvű hírszolgálat. Farkas Dezső: Levente-induló. Előadja a Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara. Magyar Hiszekegy. ­ FU­RTWÄN­GLE­R egyetlen budapesti szereplése nov. 16 a Filharmóniai Társaság legközelebbi »A« és »B« bérleti­ hangversenyén (Városi Színház). Műsor: Beethoven: Egmont nyitány, Wagner »Tristan« előjáték. "Strauss: Don Juan, Beethoven: Pastorale szimfónia. Jegyek elővételben c­s­a­k az Operaházban. Hetes és tízes bérletek korl­átolt számban. PESTI NAPLÓ 1938 november 13 ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA 1938 november 20-án, vasárnap délután pontos 1/26 órai kezdettel SZÍNÉSZEK A SZÍNÉSZEKÉRT a Kövessy Vár karácsonyi akciója javára Darvas Ibolya Fellegi Teri Mirdonyi Vilma Uhurkovics Mária Jenátz Rózsi Keresztessy Mária Kiss Manyi Kondor Ibolya Kökény Ilona Medgyaszay Vilma Mezey Mária Muráti Lili Haáb Veronika Rácz Valy Rajna Alica Anni Suly Simor Erzsi Sólyom Janka Somló Valéria Szeleczky Zita Szepes Lia Szörényi Éva Tolnay Eliza Tóth Böske Békeffy I-Jazló Czobor Ernő Dér­ea György Feleky Kamill Fekete Pál Gárdonyi Lajos Greguss Zoltán Hámory Imre Herczeg Jenő Komlós Vilmos Latabár Árpád Latabár Kálmán ifj. Latabár Árpád Lendvay Andor Pálóczy László Pethes Sándor Radó Sándor Rössler Endre Salamon Béla Várnay László Pluhár István konferál Zongorán kisérnek : Budai Dénes H. Heidelberg Albert Komlós Pél Revere Gyula M­agyari Imre és cigányzenekara Jegyek 1—6 pengőig Jegyek válthatók : Bárd Ferenc és Fia, Kossuth Lajos u. 4. Tel. 189-210. Koncert jegyiroda, Váci u. 23. Tel. 188-464. Rózsavölgy­ és Tsa. Tel. 182-083. és az összes színházjegyirodákban. A Zeneművészeti Főiskola portásánál és előadás előtt a pénztárnál mát, az »urak« becsmérlése paraszti felsőbbrendű­séget. Ami különben az utóbbit illeti, — nehogy félreértés essék, — nem maga a bántás, csupán a bántás programszerűsége ellen van kifogásom. Kivált amikor ez a középosztályt csúfoló karika­túra — a pletykázó vénasszonyok társasága — olyan fakó és konvencionális itt, mint egy Csiky Gergely idejéből való olajnyomat. Ám hagyjuk a kifogásokat, örüljünk inkább annak, hogy ez­úttal megint íróvel találkozunk a Nemzeti szín­padán, annyi szerző után s egy olyan darabbal, amely a filmvariációk vérszegény ismétlése he­lyett, a mai magyar élet problémái iránt igyek­szik felkelteni a nézők komolyabb érdeklődését. Az előadás sok jó és hatásos mozzanatáért egyforma elismerés illeti a kitűnő szereplőket és Nagy Adorjánt, a gondos játékmestert. Az orvos megszemélyesítője, Timár József, mértéktartó, nemes művészettel elevenítette gazdagon árnyalt, hiteles és kifejező emberi portrévá szerepének némileg egy­ síkban tartott körrajzát. Mellette elsősorban Gobbi Hilda nagyvonalúan mintázott, félelmes Pallasnéja vált ki az együttesből. A többiek közül főkép Lukács Margitot, Könyves Tóth Erzsit, Iványi Irént, Füzes Annát, Szath­máry Margitot, Nagy Terézt, Vándory Margitot, Eöry Katót, Ónody Ákost, Bodnár Jenőt, Matány Antalt és Balázs Samut kell dicsérettel megemlí­tenünk, a díszlettervező Horváth Jánossal együtt. Kárpáti Aurél. DÁniÓ NOVEMBER 13. Budapest I. 8.30: Hírek. 9.00— KAUSU 9.53-ig: Unitárius istentisztelet a Koháry utcai templomból. Prédikál Csiki Gábor lelkész. 10.00—11.10-ig: Egyházi ének és szentbeszéd a veszprémi székesegyházból. A szentbeszédet mise után Tóth Tihamér püspök mondja. Énekel a Veszprémi Dalegyesület Gaál Sándor vezényletével. Orgonál Kecskés Lajos. 11.15—12.15-ig: Evangélikus istentisz­telet a Deák téri templomból. Prédikál Magócs Károly püs­pöki másodlelkész. Énekel a Lutherália vegyeskar Kapi-Králik Jenő vezénylésével. Orgonál Zalánfy Aladár. 12.20: Időjelzés, időjárásjelentés. 12.30: Az operaházi zenekar. Ve­zényel Fridi Frigyes. Közben kb. 13.05: Hírek. 11.00: Hang­lemezek. 15.00: 1. »Hússertések hizlalása.« Gábos Dénes mező­gazdasági szakiskolai igazgató előadása. 2. »Szarvasmarhák hizlalása.« Horváth István, a Vas-vármegyei Gazdasági Egyesület ügyvezető titkárának előadása. (A földművelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata.) 15.45: A Magyarországi Munkásdalegyletek­ Szövetsége képviselet­ében a Diósgyőri-Vasgyári Vasmunkások Dalárdájának műsora Vezényel Grá­nát József. 16.30: »Galgócz.« Rexa Dezső előadása. (Közműve­lődési előadássorozat.) 17.00: K. Comensoli Mária zongorázik. 17.30: Időszerű felolvasás. 19.00: Kóczé Antal cigányzenekara. 19.00: Hírek. 19.10: Hírek szlovák és ruszin nyelven. 19.25: A rádió szalonzenekara. Vezényel Bertha István. 20.10: Sport­eredmények. 20.20: »A fejedelem városa.« (Kassa.) Hangjáték két részben. Irta Asztalos Miklós. Rendező Németh Antal. Utána kb. 21.35: Hirek. időjárásjelentés. 22.IHI: Beszkár zene­kar. Vezényel Müller Károly. Közben 22.30—22.40-ig: Hírek német és olasz nyelven. 23.00: Hírek angol és francia nyelven. 23.10: Közvetítés a Pannónia-szállóból. Bura Sándor és cigány­ ====== A MAPÁSSY SZÍNHÁZ» Szombaton először Vaszary Gábor zenés bohózata. Zenéjét Szécsén Mihály verseire Losonczy Dezső szerezte.­­ Főszereplők: Vaszary Piroska, Kiss Manyi Bilicsi Tivadar, Hajmássy Miklós Szász Lili, Kovács Terus, Gervay Marica, Szaplonczay Éva, Pataki, Szigeti, Pethes, Szabó Rendező: Vaszary János. Díszlettervező: Upor Tibor GIUSEPPE DE LUCA a Milánói Scala világhírű művésze legcsodálatosabb szerepét, a Rigolettót énekli 25-én a Városi Színházban. (Esti bérlet III.) ANDRY PIROSKA a Wie­nn Staatsoper nagyszerű magyar művésznője leg­híresebb szerepét, a Carment énekli 27-én délután. (D. u. bérl. III.) Jegyek Transcontinentnél (Dorottya u. 7., tel. 381— -133, 383-­158).

Next