Pesti Napló, 1939. július (90. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-19 / 162. szám

14 S«ra._____________________________________________________________T*E3TI NAPLÓ 1939 július 10 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ A fővárosban erősen csökkent az üres lakások száma, szaporodtak az mes üzlethelyiségek Mindössze 1692 új iparengedélyt adtak ki ebben az évben A főváros Statisztikai Hivatala most tette közzé legújabb jelentését, amelynek adatai május végén fenn­állott állapotokat ölelik fel. Az építkezések száma az előző évhez képest — noha tavaly is erősen alább szál­lott az építkezési kedv — erős csökkenést mutat. Az év első öt hónapjában mindössze 237 új lakóház építésére adtak ki engedélyt, holott az előző év hasonló időszaká­ban 813 új építkezés indult meg. A kiadott építési enge­délyek közül 138 (tavaly 207) földszintes, 38 (63) egy­emeletes, 12 (16) kettőemeletes, 13 (6) háromemeletes, 4 (13) négyemeletes, 6 (4) ötemeletes és 6 (6) hatemeletes bérházra vonatkozik. Az emeletráépítések száma 16-ra csökkent a tavalyi 22-vel szemben. Hasonló arányban csökkent a lakástermelés is. Idén öt hónap alatt mind­össze 1011 új lakás keletkezett, míg tavaly 1705 új lakás vált beköltözhetővé május végéig. Ha azonban figye­lembe vesszük, hogy idén 82 lakóházat bontottak le, amelyekben 837 régi lakás szűnt meg, kitűnik, hogy az idei építkezések folytán mindössze 174-gyel szaporodott a budapesti lakások száma. A lakáskrízis közellétét jelzi az üres lakások szá­mában a legutóbbi bérnegyedben beállott további erős csökkenés. Ma az a helyzet, hogy Budapesten a meg­lévő lakásoknak alig egy százaléka még üresen. Tavaly a májusi bérnegyedben még 3702 üres lakást tartottak nyilván, idén májusban már csak 2767 lakást. Egy év alatt tehát közel ezerrel csökkent Budapesten a ki­adatlan lakások száma, de két-három évvel ezelőtt még a 10.000 fölött volt kapható Budapesten üres lakás. Viszont az iparengedélyek kiadásának megszorítása óta egyre-másra szaporodnak a kiadatlan üzlethelyiségek,­ mert iparengedélyek hiányában nem akad új bérlő. Különösen az új házak üzlethelyiségei maradnak bérlő nélkül. Ezt a körülményt igazolja a legújabb statiszti­kai számadat is, amely szerint a tavalyi májusi bér­negyed 1065 üres üzlethelyiségével szemben idén május­ban már 1503 üres üzlethelyiséget tartottak nyilván. Szaporodnak az üres raktárak is, ha nem is ilyen mér­tékben. A továbbiakban az adatok beszámolnak arról, hogy Budapest helyi személyi forgalma örvendetesen emel­kedik. Budapest idegenforgalma külföldi viszonylatban a nemzetközi helyzetre való tekintettel visszaesett, el­lenben a belföldi forgalom Budapesten a tavalyi 57.351 főről 74.666 főre emelkedett. A főváros nagyüzemei közül az Elektromos Művek május végéig közel 140 millió kilowattóra áramot adott el, 12 millió kilowattórával többet, mint tavaly ilyenkor. A Gázgyár forgalma is javult. Az üzem 45,8 millió köb­méter gázt adott el, kereken hárommillió köbméterrel többet, mint tavaly. A marhavásáron 40.425 darab marhát hajtottak fel, 6420 darabbal többet, mint tavaly, míg a vgóhídon 81.375 darab állat került levágásra, mintegy 10.000-rel több, mint a múlt év hasonló időszakában. A sertésvásáron 279.000 darab volt a felhajtás, 25.000 darabbal több, mint tavaly, míg a vágóhídon 308.840 darab sertést vágtak le, 31.640 darabbal többet, mint tavaly. Az iparjogosítványok kiadása terén meglátszik a korlátozó intézkedés. Idén mindössze 1592 új iparenge­délyt adtak ki, 2100-zal kevesebbet, mint tavaly. Felére csökkent a visszaadott iparengedélyek száma, ami 1151 volt. Aláírták az új olasz-magyar gabonaegyez­ményt. Rómából jelentik: Giannini szenátor, az olasz delegáció elnöke és Nicki Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a magyar küldöttség vezetője hétfőn jegyzőkönyvet írtak alá, amely az 1939. évi termésből származó ma­gyar gabonának Olaszország részéről történő vá­sárlását szabályozó megállapodásra vonatkozik. Budapesten tartja első kongresszusát az agrárszo­­ciális ügyek nemzetközi szervezete. Az agrárszociális ü­gyek nemzetközi szervezete, amely állandó székhellyel Rómában működik, 1940 májusában Budapesten tartja első kongresszusát. A kongresszust előkészítő bizottság most tartotta értekezletét a Tudományos Akadémián, a szervezet elnökének, Franc Angelini egyetemi tanár, a fasiszta nagytanács tagjának elnöklete alatt. Az érte­kezletet dr. Korvig Béla egyetemi magántanár, a minisz­terelnökség ötödik ügyosztályának vezetője, nyitotta meg. Üdvözölte a bizottság tagjait, majd az értekezlet vezetésére felkérte Franco Angelini professzort. Franco Angelini javaslatára a kongresszust előkészítő bizottság megállapította a jövő évben Magyarországon tartandó első nemzetközi agrárszociális kongresszus programját, amely szerint többek között tárgyalásra kerül majd a­ mezőgazdasági munkásság nyugdíj­járulék-kérdése a kü­lönböző államokban, a falusi lakosság munkaviszonyából származó jogi helyzetének és szabadidő mozgalmának rendezése, az agrárifjúság nevelésének nagyfontosságú kérdése és a mezőgazdasági munkásság vár­osba-f­ordul­ái­sával kapcsolatos biztosítási probléma. 28,5 millióval csökkent a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank jegy­forgalma a július 15-i kimutatás szerint a július 7-i forgalommal szemben 28.5 millió pengővel 810.1 millióra csök­kent. A csökkenést zsíróbefizetések és váltóvissza­­váltások idézték elő. Az állami zsírószámlákra 29.1 millió pengős befizetés történt, ellenben egyéb zsírószámlákról 2.4 millió pengő folyósíttatott, úgyhogy az összzsíróállom­án­y végeredmény­ben 26.7 millió pengővel 185.2 millióra emelkedett. A váltóvisszaváltások összege a váltóbenyújtások összegét 3­ 4 millió pengővel haladta meg, a váltó­­tárca 402.8 millió. Az érckészlet 2.8 millió pengővel 216.9 millióra csökkent. A váltópénzkészlet 1.1 mil­lió pengővel emelkedett. A lombardkölcsönök ál­lománya 4.3 millió pengővel 16.1 millióra növeke­dett. Az »Egyéb követelések« 2.8 millió pengővel, az »Egyéb tartozások« pedig 3.6 millió pengővel gyarapodtak. Szlovákia nálunk igyekszik beszerezni gabonahiá­nyának egy részét. Szlovákia, most, tette közzé idei ter­mésbecslés jelentését, amely szerint Szlovákiának leg­alább 409.000 méter mázsa gabonát kell importálnia. Ér­tesülésünk szerint szlovák részről már is történtek tá­jékozódások, hogy ennek a gabonahiánynak egy részét nem-e lehetne Magyarországon beszerezni? A szlovákok azt­ szeretnék, ha vasérc ellenében kaphatnának egye­lőre 3600 vagon búzát, 2410 vagon rozsot és különböző magvakat. A szlovák kivitelre vonatkozó tárgyalások, hír szerint a közeljövőben fognak megindulni. A nemzetközi devizaforgalomban a holland forint Zürichben és Londonban árnyereségre tett szert. Az angol font a svájci frankkal és a holland forinttal szemben olcsóbbodott, viszont Párizsban kissé emelke­dett. A francia frank Zürichben és Amsterdamban ár­veszteséget szenvedett. A dollár egy árnyalattal olcsób­bodott. A svájci frank Londonban és Párizsban árnye­reségre tett szert, Amsterdamban kisebb árveszteséget szenvedett. Walkó Lajost a Kereskedelmi Bank elnökévé vá­lasztották. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank e hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlésén dr. Walkó Lajos ny. m. kir. külügyminisztert az igazgatóság tagjává, a közgyűlést követően tartott igazgatósági ülésen pedig az igazgatóság elnökévé választották. Július 22-ig be kell jelenteni a Csehszlovák Gabona­társasággal szemben fennálló követeléseket. A föld­művelésügyi miniszter felhívást bocsátott ki a Cseh­szlovák Gabonatársasággal, illetőleg annak főbizomá­­mányosaival és egyéb szerveivel szemben fennálló köve­telések bejelentésére. A felhívás így hangzik: Felhívom mindazokat a jelenlegi Magyarország területén lakó személyeket, akiknek a Csehszlovák Gabonatársasággal, ennek­­főbizományosaival, illetve más szerveivel szem­ben követeléseik állanak fenn, követeléseiket érdekeik védelmére jogkövetkezmények terhe alatt 1939 július 22-ig a Futura rt. címére (Budapest, V., Vigadó ucca 5.) feladandó két példányban kiállított ajánlott levélben jelentsék be. A bejelentések a következő adatokat magá­ban kell foglalnia: a) a jelenleg fennálló követelést Kc-ban kifejezve; b) a követelést részletezve aszerint, hogy miből keletkezett (így például fel kell tüntetni, hogy mennyi az áru vételára, raktárköltség, stb.); c) terménynemenként részletezve, mennyi a Csehszlovák Gabonatársaság részére vásárolt és jelenleg meglévő árúmennyiség; d) hol van a terménym­ennyiség elhelyezve. Júniusban majdnem félmillió mázsa kenyér­magot exportáltunk. Míg az elmúlt év júniusá­ban búza- és rozskivitelünk összesen 80.000 q volt, ez év júniusában 437.714 q búzát és 8698 q rozsot adtunk el külföldre. Exportált búzánk legna­gyobb része, 366.214 mázsa Olaszországba ment, búzavásárlónk rajta kívül csak egy volt, Svájc. Ide 71.100 mázsa biúzát küldtünk. Rozsot csak Olaszországnak adtunk el, mégpedig 8698 mázsát. Búzaliszt vásárlására az idén júniusban nyolc vevőnk jelentkezett. Legnagyobb a kivitelünk Németország felé volt, 35.290 mázsa. Olaszország a múlt évi 53.177 mázsás mennyiség helyett ez év júniusában mindössze 5125 mázsa búzalisztet vett tőlünk. Hollandia bevitele megközelíti a négyezer mázsát (3844 g), a többiek még az ezer mázsát sem érik el. A kivitt búzalisztből 39.810 g-t vidéki malmaink őröltek s csak 6753 mázsát a budapesti malmok. A MÁVAG tagja lett a Magyar Vasművek és Gép­gyárak Egyesületének. Most tartotta 46. évi közgyűlését a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete Láng Gusztáv elnöklésével. Stromfeld Ferenc, az egye­sület ügyvezető­ igazgatója az évi jelentést adta elő s megállapította, hogy a kormány szociális programja a termelést a szociális terhek egész sorával drágította, viszont a kérdés lényegét, amely szerint minden dol­gozni tudó és akaró embernek munkát ke­l biztosítani, még nem oldotta meg. Nagy aggodalommal látja azt is, hogy gépiparunk termelése elé export- és importrelá­­ciókban súlyos nehézségek tornyosulnak. Az ügyvezető­­igazgató jelentéséhez hozzászólt vitéz Berencsy Béla, aki hangsúlyozta, hogy a mai nehéz időkben a magyar gépiparnak fokozottabb szüksége van az összefogásra, amit a MÁVAG a maga részéről azzal kíván dokumen­tálni, hogy az egyesület tagjai sorába belépett. A köz­gyűlés ezután megválasztotta az egyesület elnökségét, igazgatóságát és a különböző bizottságok tagjait. Közoktatási célokra Magyarország kö­tött legtöbbet az utódállamok közül Az utódállamok kiadásai között az 1937/38. évi költségvetés szerint a legtekintélyesebb szerepe a honvédelmi kiadásoknak van, mert erre esik az állami kiadások egy­harmada — Magyarország ki­vételével, ahol honvédelmi célokra a kiadásoknak csak egyötöde szolgálhatott. Az állami kiadások között a második leginkább számottevő összeg az igazgatás címén mutatkozik. Általában a kiadásoknak egyhatoda kerül erre a tételre, de Magyarországon főként a honvédelmi kiadásoknak kisebb átalánya miatt az igazgatási költségek az összes kiadásoknak majdnem egyhar­­madát érik el. A magyar állam igazgatási kiadásai fejenként 28 pengő 75 fillérre rúgnak akkor, ami­kor a volt Cseh-Szlovákiában ezek átlaga csak 26,20 pengő, a többi államokban pedig tíz pengő körül van. Számottevőbb különbségek vannak az állami kiadások százalékos arányát és fejátlagát vizs­gálva a közoktatási és kulturális kiadásokat il­letően. A közös, tiltási kiadásokat tekintve Ma­gyarországnak vezető szerepe van az utódálla­mok között A kiadásoknak 14,9%-a jut a magyar költségvetésben erre a tételre, amivel szem­ben a cseh költségvetés a kiadásoknak csak 7.7%-át for­dította erre a célra. Szociális célok érdekében a csehek áldozták a legtöbbet. Az állami költségv­etés végösszegene­k 7.2%-a, a lakosság f túszán­­ára számítva 11.90 pengő kiadás jutott erre a célra. Ezzel szemben Magyarországon a kiadásoknak 4.8­6-a, 4 pengő 50 fillér volt a szociális célok szolgálatában ki­adott összeg. A legrosszabb helyet az állami szo­ciálpolitikai kiadások sorában Lengyelország foglalja el, ahol a kiadások fejátlaga egy pengő alatt marad és az ö összes kiadásoknak mindösze 1,6%-a. Az állami kiadásoknak fontos fejezete a köl­csönszolgálat is. A kiállások százalékos arányát vizsgálva, de fejátlagban is feltűnő magas a jugo­szláv költségvetés kölcsönszolgálati kiadása. Az összes kiadásoknak 15.2%-a, fejátlagban 8 pengő 40 fillérnek megfelelő összeg jut erre a tételre, amivel szemben a többi államokban 9.7% és 7.1% között mozog a kölcsönszolgálat kiadási tétele, kivéve a magyar költségvetést, amelyben kölcsön­­szolggálatra csak a kiadásoknak 3.9%-át fordítják. Ha összefoglaljuk az állami kiadások szere­pét, meg kell állapítanunk, hogy a cseh állami költségvetésben a honvédelem és gazdaságpoli­tika kapta a legtöbb pénzt. A jugoszláv költség­­vetésben a honvédelem mellett a kölcsönszolgálat szerepel jelentős, a lengyel költségvetésben honvé­delem és gazdaságpolitika, a románban honvéde­lem és közoktatásügy a fontos kiadási tétel. A magyar állam­i költségvetésben az igazgatási feje­zet aránytalan nagy összeggel szerepel, ezzel szem­ben a honvédelemre viszonylag kevesebb jutott. A kiadások fejátlaga Csehszlovákiában 166.30 pengő volt, Magyarországon 93.06 pengő, Lengyel­­országban 58.23 pengő, Jugoszláviában 55.27 pengő és Romániában 50.43 pengő. Hatféle származási hely szerint jegyzik a bú*­­at­ A gabonatőzsde hivatalos árjegyzőlapján kedden jegyezték először a kisalföldi búzát és ez­zel most már hatféle származási hely szerint tör­­ténik a búza jegyzés. Újabban is kedden jegyezték először a létrejött üzleteket, a tavalyi­­ közép­­minőségű zab 19—1930 pengős árával szemben a hasonló minőségű új zab ára júliusi szállításra L.25­17.65 pengő, 300 méter mázsát vettek ezen az áron. Félmillió vágón tengeri érmésre számítanak Romá­­n­iában. Bukarestből jelentik: A földművelésügyi mi­­niszter hozzávetőleges számítása szerint az idei román tengeri term­és körülbelül ötszázezer vágon lesz. Az élőliba minimális ára. Az Országos Baromfi Ármeg­­állapító Bizottság az élőliba minimális termelői árát egysé­gesen 120 fillérben állapította meg kg-ként. Az új, egységes ár e hó 19-én lép életbe. ÁllatvásÁrok BUDAPEST. Sertésvásár. Felhajtás 84, előző vásárról maradt 1133, összesen 1217, eladás 227, eladatlan 990 darab. Angol hússertés nem volt. Az irányzat változatlan. Árak: szedett sertés la 98—102%, Ha 96—96, Illa 86—90, exportzsír márkázott (vágóhídon átvéve, csomagolás nélkül) 150, fél­sertés szalonnával la 138—136, Ha 130—138, félsert­éshús la 137—146, Ha 128—137, sózott szalonna 3 darabos 132—136, húj 132—138, belföldi zsír la 140—­145, Ila 130—136, kicsontoznivaló sertéshús 120—124, sertésbelsőrész 70—80, sertéebél és gyomor 70—80, töpörtyű la 150, Ila 26—30 fillér kg-ként. Borjúvásár. Felhajtás 500 darab., A forgalom lanyha von. Árak: la borjú 72—76, Ila 64—71, Illa 56—62 fillér élő­­súlykg-ként. Húsvásár. Készlet: 120 nagymarha, eladás 75, 13/2 bivaly eladva, 751 bornyi, eladás 451, 44 birka, eladás 34 darab. A forgalom lanyha volt. Árak: ökörhús la egészben 140—144, há­tulja 162—166, eleje 108—414, szegye 106—110, tehénhús la egészben 120—124, hátulja 132—138, elej­e 104—110, szegye 96— 102, ökör- és tehénhús la egészben 100—118, hátulja 122— 122, eleje 92—104, szegye 86—90, kicsontoznivaló 70—82, borjú öltött bőrben la 130- 140, ITa 116 128, borjú eleje 90—110, leberöv­ött eleje 90- 96, hátulja la 160—163, Ila 140—158, juh la 90 100, Ila 70—88, bivaly 70, zsiger 50—60, faggyú 50 75, c­sont 30—40, marhafej V* darab 7­5—100, orr és köröm 50, láb 4 darab 50—100, pacal egészben 100, marhabél 300—350, borjú fodor egészben 40—45, jirhbél 60—70, marhavér (1 tál) 30 fillér­ BfiCS. Sertésfővásár. Felhajtás 6930 darab sertés. Árak élősúlykg-ként: 150 kg-ig 118, 135—149% kg-ig 116, 120—134 és kg-ig 114, 100 119% kg-ig 110, 85—99% kg-ig 110, 85 kg-on alul 100, hízott szalonnasertés 114—116, különböző sertés ét kansertés KM pfennig. Eladatlan nem maradt vissza. A fel­hajtott ám mind jó minőségű volt.

Next