Pesti Napló, 1939. október (90. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-28 / 246. szám

Szomori PESTI NAPLÓ' 1$H­oBWer !S 5 SZEGŐ ELEMÉR MEGHALT Egy tiszteletreméltó emberi és újságírói pálya­futás ért véget a mai nappal: dr. Szegő Elemér, a Pesti Napló sok éven át volt munkatársa és fe­lelős kiadója péntek délután meghalt. Mi, akik e szerkesztőségi falak között annyi szeretettel vet­tük körül, elfogultan vállalkozunk a szomorú fel­adatra, hogy méltassuk Szegő Elemér pályafutá­sát és e sorokon keresztül adjuk meg a végtisz­­tességet a távozónak. Szegő Elemér azok közé a kevesek közé tarto­zott, akiknek nem­ volt ellenségük, sem e falakon belül, sem másutt. Valahogy összeegyeztethetetlen volt az egyéniségével, jellemével, modorával szinte még a lehetősége is annak, hogy ellensé­gekre vagy akár irigyekre tegyen szert. Tiszták és egyszerűek voltak jellemvonásai egészen a leg­apróbb árnyalatokig, tiszta és egyszerű volt az az életút, amely olyan korán ért véget. Az­ újságírói pályán — amelytől megismét­lődő súlyos betegsége és halála tudta csak elsza­kítani — lelkes propagálója volt csaknem három évtizeden át a magyar gazdasági kultúrának. Csak kevesen tudták olyan avatott tollal, olyan hívő lélekkel szolgálni azokat az érdekeket, ame­lyeknek nem volt más célkitűzésük, minthogy ezt a kultúrát népszerűsítsék, minél szélesebb rétegeik köztudatába vigyék át. Szegő Elemér régen felismerte a magyar köz­életnek azokat a fonákságait és fogyatékosságait, amelyeknek közös eredete a gazdasági ismeretek, a gazdasági gondolkodás hiányára vezethető visz­­sza. De sohasem nyúlt a gúny vagy a lekicsiny­lés fegyvereihez, amikor e bajok különböző meg­nyilvánulásával szemben felvette a küzdelmet Mindig a meggyőzés, a tárgyilagos érvelés tiszta, egyszerű eszközeihez folyamodott, ezért van, hogy az újságíró pályafutása minden egyes állo­másán hű kifejezője volt Szegő Elemér­­ emberi egyéniségének, amelyen sohasem — talán egy újságcikk keretében sem — hatalmasodott el az indulatok hullámverése. És Szegő Elemér egész rokonszenves, minden­kitől megs­eesült egyéniségében szinte megszemé­lyesítette ezt a szerencsés harmóniát, amely úgy­szólván soha törést nem szenvedett, sem az em­ber, sem az újsá­gíró életében. Dr. Szegő Elemér 1880 január 15-én született Egerben. Középiskoláit az egri cisztercitáknál végezte, majd a budapesti egyetem jogi fakultá­sára iratkozott be. Jogi és államtudományi stú­diumokat folytatott a berlini és párizsi egyete­men is, doktorátusát 1904-ben szerezte meg. Né­metül, franciául, olaszul és angolul beszélt. A nagyképzettségű, művelt, széles látókörű Szegő Elemér 1910 június 1-én került a Surányi József szerkesztette Pesti Naplóhoz, ahol a közgazda­sági rovat szerkesztésével bízták meg. Már első cikkeivel is nagy feltűnést keltett és általános elismerésben volt része. Július első napjaiban szállították szanató­riumba. A szanatóriumban megoperálták, de szer­vezete a betegséggel nem tudott megküzdeni. Hosszas szenvedés után a gondos és odaadó meg­ható ápolás ellenére, amiben betegágya mellől egy pillanatra el nem távozó felesége részesítette, hónapokig tartó ágyban fekvés után, pénteken délután három órakor meghalt. Temetése vasárnap féltizenkét órakor lesz a farkasréti temetőben a református egyház szer­tartása szerint. Halálát családján kívül barátai és tisztelői gyászolják itt második családjánál, a Pesti Naplónál, de gyászolja a kitűnő újságírót az egész újságírótársadalom s mindazok, akik hívei lettek azzal, hogy megismerték. Sze­gő Elemér Németország csaknem egész káderejét f­elvonultatta a nyugati határ mentén — írja a francia sajtó „Meg akarja kezdeni a totális háborút Németország" Párizs. (Magyar T. I.) A német csapatmozdu­­latokról és hadikészülődésekről érkező egybe­hangzó táviratok Párizsban azt a meggyőződést keltették, hogy Németország most már készen áll katonai támadásra. Mértékadó francia helyen nem titkolják, hogy francia részen nagyszabású német harctéri kezdeményezéseket várnak. A Petit Parisien katonai szakértője úgy ér­tesül, hogy a német vezérkar már másfélmil­liónyi haderőt vont össze a nyugati határ men­tén.Az Excelsior munkatársa szerint a francia vezérkar fontos értesüléseket kapott a német csa­patösszevonásokról és tudja, hogy az ellenfél csaknem összes haderejét a nyugati határ men­tén vonultatta fel. A Paris Soir értesülése szerint a német vezér­kar a nyugati harctéren igyekszik kipuhatolni, hogy melyek azok az arcvonalszakaszok, amelye­ket angol csapatok tartanak megszállva. Német részről ugyanis az angolokat tekintik főellensé­güknek és mindenütt az angol erőkre akarnak döntő csapást mérni. A Paris Midi megállapítja, hogy Németország meg akarja kezdeni a totális háborút, és Hitler kezdeményezéseit a titokzatosság légkörébe akarja burkolni. Fél méterrel emelkedett a Rajna szintje Párizs. (Havas.) A németek mostanában az állások között elterülő elhagyott területre igen megerősített járőröket küldenek. A járőrök lét­száma már nem 1­85 fő, mint az elmúlt napokban, hanem létszámuk felmegy 50 főig is. Habár a vonalakat illetően nem is történt említésre méltó változás, az arcvonalon már régóta nem uralkodik nyugalom. Szüntelen összetűzések történnek a francia és a német járőrök között. Völklingen vi­dékén is olyan műveletek folytak le. Egy megerő­sített francia járőr egy elhagyott tanya felé tar­tott a Senkiföldjén. Úgy látszik, hogy ugyanakkor egy megerősített német járőr hasonló katonai cél­lal indult el. A két kis csapat összetalálkozott és rövid küzdelem fejlődött ki közöttük. Mindezeket a katonai műveleteket a tartós rossz idő akadályozza. A patakok felszíne állan­dóan emelkedik. A Rajna a csütörtöki nap folya­mán hirtelen 57 centiméterrel emelkedett. Az ára­dás terjed és minden műveletet lehetetlenné tesz. Az égboltozat itt-ott kitisztult és hosszú tétlenké­után ismét végre lehetett hajtani felderítő repü­léseket. A francia légi haderő öt felderítő repü­lést végzett, négyet közvetlenül az ellenséges vo­nalak felett , egyet pedig távolabbra. A német repülők a levegőbe emelkedtek, de csak egy gép­nek sikerült öt kilométernyi mélységben bejutnia francia terület fölé. (MTI.) Mindkét oldalon élénk tüzérségi tevékenység Berlin. (Német T. I.) A véderőfőparancsnok­ság közli: A Mosel és a Warndt között egyes helyeken élénkülő tüzérségi tevékenység folyik. Az arcvo­nal más részein csak helyi felderítő tevékenység és szórványos zavarótűz észlelhető. (MTI.) Párizs. (Havas.) Hivatalosan jelentik péntek este:Az érintkezésben álló egységek és mindkét oldal tüzérségének élénk tevékenysége. (MTI.) ProKolitRálva! JEAN SABIN a »Szívrabló« kizárólag a PÉCSIBEN 1IO... TRUNKHAHN SZÖVETA JÓ MÁRKA MAGYARORSZÁG ŐSKERESZTÉNY KÉZBEN LÉVŐ EGYETLEN POSZTÓGYÁRA ÜZEMBEN 1922 ÓTA.SZÖVETBOLTJAI:IV.,PROHÁSZKA OTTOKÁR­ UTCA 8, VI. TERÉZ-KÖRÚT 8, H, MARGIT-KÖRÚT 50, BAROSS-TÉR 15. Minisztertanács délután öttől éjfélig A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai gróf Teleki Pál magyar királyi miniszter­­elnök elnökletével pénteken délután 5 órakor mi­nisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács, amely folyó kormányzati ügyeket tárgyalt, éjszaka 12 órakor ért véget. A 36-os bizottság elfogadta a lapok karácsonyi terjedelméről szóló rendeletet A honvédelmi 36-os országos bizottság pénteken ülést tartott, amelyen a minisztérium 9560/939. M. E. számú , a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékeknek a karácsonyi hetekre és karácsony napjára való ,­terjedelmének megállapításáról szóló — rendeletét tárgyalta. Az ülésen vitéz Takách-Tolvay József gróf ny. altábornagy, országgyűlési képviselő elnökölt. Jelen voltak vitéz Kozma Miklós, a bizottság­nak a felsőház részéről megválasztott elnöke, Antal István és Zsindely Ferenc államtitkárok. Vitéz Csicseryf, Rónay István előadó ismertette a rendeletet, amelyet az országos bizottság egyhangúlag elfogadott. Valótlan! Valótlan! Valótlan! Ex volt gróf Széchenyi Bálintné valutaü­gye mai tárgyalásának refrénje (Saját tudósítónktól.) A büntetőtörvényszék Vályi Nagy István­ tanácsa pénteken folytatta gróf Széchenyi Bálintné és társai valutabűnügyének főtárgyalását. Pren­z Gyula vádlott elmondta, hogy Forgács Béla ügy­véd Padovetzné megmentésére hamis nyugtát készített, s megkérte őt, hogy sürgősen vigye fel a rendőrségre a hamisítványt. — Valótlan­ — jegyezte meg a vallomásra Fr­ics. — Ezek az emberek nem beszélhettek össze i­­s­sal, mégis egyöntetűen adják elő a történteket, j­gyezte meg az elnök. — Miért mondja mindenre, jó valótlant — Nem mondhatok mást, minthogy semmiféle ha­mis nyugtát nem gyártottam. Az egész előadás valótlan. Vass Gáspár vádlott pótlólag még elmondta, hogy Forgács említette, egy konzorcium alakult s ha tudok valakit, akinek szüksége van svájci frankra, szóljak. — Valótlan — tiltakozott ismét Forgács Béla. *— Ez is valótlan, — jegyezte meg az elnök — hát már minden valótlan, amit mások mondanak. Vass további vallomására is dr. Forgács Béla ismé­telten kijelentette, hogy az valótlan. — Miképpen lehetséges, — fordult az elnök Forgács Bélához — hogy bár a vádlottakat letartóztatták és így nem beszélhettek össze, mégis 6 hónap után pontosan egyformán vallanak? — Nem tudom, hogy lehetséges ez — válaszolta az ügyvéd. Ezzel a vádlottak kihallgatása befejeződött, néhány tanú tett még vallomást, majd az elnök a tárgyalás folytatását szombatra halasztotta. Nagyvállalat keres azonnalra, bérbe olyan fókarban levő HIGHTLAN­T (bérházzal vagy ipartelepet) a fővárosban, lehetőleg Budán, amelyben kb. 6001 terü­letű irodának és rajzolásra­­ alkalmas, egészséges, vilá­gos helyiség, házmesterlakás és lehetőleg garázs is van. Ajánlatokat lehetőleg alaprajzzal, bérmegjelöléssel »November 15-re« Jeligére Magyar Hirdető Iroda, Sándor­ utca 7 címre kérek. Ügynököket nem díjazok. ,\*,v**

Next