Polgári fiúiskola, Pestszenterzsébet, 1930
lai főigazgatóságok felügyelnek a már középiskolai minősítést nyert polgári iskolákra. Nem érrektelen a polgári iskolák jubileumával kapcsolatosan városunk két polgári iskolájának is visszatekinteni a fejlődésére. Nem maradtak el ezek sem a polgári iskolák mostoha sorsától, amily szeretettel, áldozatkészséggel nyitottak meg ezelőtt 21 éve iskoláink, oly nagy akadályokat gördített ebbnk a történelemmel telített idő: a háborús forradalmak, a nehéz gazdasági viszonyok. A 4—4 osztállyal megnyíló polgári fiú- és leányiskolának csakhamar szűk lett az anyaépület s ma: a 9 osztállyal dolgozó polgári fiúiskolának egyáltalában nincs épülete, a Ifi osztályos polgári leányiskolának pedig éppen még egyszer akkora épületre volna szüksége, mint a mostani. A két iskola volt és jelenlegi igazgatói, valamint tanári testülete mindenkor magas nívón tartották az intézeteket, s csak elismerést, szeretetet vívtak városunk közönségénél. Ez alkalommal is szeretettel üdvözöljük az iskolákat, vezetőit s tanárait.“ A pesterzsébeti m. kir. állami Gróf Széchenyi István polgári fiúiskola »Segélyző alapjának szabályzata. 1. Pesterzsébet megyei város szülőtársadalmának legszegényebb és több esetben munkanélküli, válságos családi helyzettel küzdő fiai részére és művelődési körülményeinek biztosítása érdekében polgári fiúiskolánk is szervezetet óhajt létesíteni, hogy a család küzdelmében a gyermeksors megmentéséből is részt juttasson a tanártestület szociális törekvéseinek. Ezért a tanári kar „Pesterzsébeti magyar királyi állami Gróf Széchenyi István polgári fiúiskola segélyalap“ címen általa kezelendő ifjúsági segélyalapot létesít, melynek nemcsak esetleges jövedelme, hanem — szükség esetén — tőkéjének egy része is felhasználható. 2. A segélyalap célja az iskola jó magaviseletű, szegény sorsúnövendékeinek tankönyvekkel, taneszközökkel, idővel esetleg ruházattal vagy készpénzzel való segélyezése. 3. A segélyalap céljának előmozdítására szolgálnak: a) tankönyv- és taneszközadományok gyűjtése; b) értékesíthető adományok elárusításából befolyó összegek; c) a tankönyv használatáért fizetett díjak összege, mely azonban a tankönyv bolti árának csak 10%-áig emelkedhet; d) a rendes és magántanulóktól a segélyalap céljaira szedendő miniszteri rendelettel szabályozott jelenleg 50 fillér; e) persely adományok összegei; f) az intézet által rendezendő ifjúsági előadások jövedelmeiből a tanári kartól megszavazott összegek; g) pénzintézetek, egyesületek és egyesek, szülők segélyadományai. 1. A segélyalap összes jövedelme ugyanazon pénzintézetben tőkésítendő, ahol az igazgatóság a többi pénzalapok vagyonát kezeli. A szükséghez képest tíz pengő tőkén felül a pénzkészlet felhasználható. 5. A segélyalap tisztviselői: az iskola igazgatója, mint felelős számadó és a tanári kar kebeléből választott segélyalap könyvtárának kezelője. 6. Az igazgató, aki egyúttal az intézeti perselyek őre, az értekezletek alkalmával a segélyalap ügyeit illető tanácskozásokat vezeti, az alap pénztárbeli vagyonát kezeli és a tanári kar által megszavazottsegélyeket és egyéb összegeket kifizeti. A segélyalapról a számviteli szabályok értelmében az iskola számadásainak keretében számol el. 7. Tanévenként az alakuló értekezlet alkalmával választja meg a tanári kar a segélyalap könyvtárának kezelőjét, ki a további értekezletek alkalmával bejelenti a befolyt könyvadományokat, letárgyalja a se-