Polgári leányiskola, Pestszenterzsébet, 1933
A nagyközséggé történt átalakulást követő hosszú éveken át — az elemi iskolákat kellett fejleszteni. A község rohamos fejlődésével a tankötelesek száma is folyton emelkedett. Rövid időközökben kellett — állandóan — új tanerők beállításáról és újabb tantermek bérbevételéről gondoskodni az elöljáróságnak. Közoktatásügyünk élére az 1898. év augusztus havában — mint akkor még itt egyedül állami elemi iskolai igazgató — Kiss Mózes kerülvén, ő vas akarattal, fáradhatatlan ügybuzgalommal és istenadta szervezőtehetséggel megáldva vette át hivatalát. Aző lelkes fáradozása, az állam és a község áldozatkészsége mellett új — alkotó korszak — nyílt meg népoktatásügyünk történetében. Megkezdődtek az iskolák építkezései és az újabb tanerők nagy számban neveztettek ki a mindenkori szükségletnek megfelelően, az 1903. évben már a polgári iskolába beiratkozni óhajtó növendékek nagy száma folytán intézkedni kellett, hogy illetékes helyeken a polgári iskola felállításáról gondoskodás történjék. A polgári iskola létesítésének Kiss Mózes áll. elemi iskolai igazgató volt a zászlóvivője. Az ő indítványa folytán fordult az elemi iskolák gondnoksága a község elöljáróságához, hogy az állami polgári iskola felállításához szükséges lépések sürgősen téhessenek meg. A községi képviselő testület az 1903. évi június 19-én tartott közgyűlésében a gondnokság beadványát helyesléssel és tetszéssel fogadván határozatiig kimondotta, hogy a felállítandó állami polgári iskola fenntartásához felajánlja mindazon anyagi támogatást, melyekkel az állami elemi iskolák fenntartásához évenként járul. Egyben ezen közgyűlés Suda János ügyvéd, Molnár János ref. lelkész, dr. Szalai Jenő orvos, Kiss Mózes elemi iskolai igazgató, Eördögh Dániel bíró és Nagy Györg István főjegyzőből álló bizottságot küldte ki azon megbízatással, hogy a közokt. min.-ban állapodjanak meg az állami polgári iskola felállításának kiviteli módozataiban és feltételeiben és eljárásuk eredményéről sürgősen számoljanak be a közgyűlésnek. A kiküldött bizottság az 1904. évi augusztus 19-én tartott közgyűlésben bejelentette, hogy a közokt. min.-ban több ízben tettek kísérletet a polgári iskola felállítása érdekében, de fájdalom — eredménytelenül. A minisztérium kijelentette, hogy anyagi fedezet hiányában az állami polgári iskola még az 1905. évben sem állítható fel. Bejelentette egyben a bizottság, hogy a tervbe vett magán polgári iskola sem állítható fel, mivel kellő számú — tandíjfizető — növendék a községben nincsen. A módosabb szülők gyermekei a székesfővárosi iskolába iratkoznak be. Örvendetes és váratlan fordulat állott elő azonban Rába Albertné vállalkozása folytán polgári iskolai oktatás ügyünkben, ki a magánpolgári iskola felállítására jelentkezett és iskolájának megnyitására miniszteri engedélyt is kapott. Ezen magánpolgári iskola első osztálya az 1904—5. tanévben tényleg meg is nyilt és ezen tanévre a község képviselőtestülete 400 korona segélyt szavazott meg, mely segély ellenében megfelelő számú szegény tanulót az elöljáróság ajánlott az iskola igazgatójának felvételre. A magánpolgári iskolát — annak megszűnéséig — a község évenként segélyezte 800—1600 koronával. A magánpolgári iskola minden tanévben — a segélyösszegnek megfelelő számú igazolt szegénytanulót vett fel az intézetbe. A magánpolgári iskola az Uri utca 14., jelenleg Lord Rothermeere utca 14. egyik erre alkalmas bérházában nyílt meg. Ezen iskola tantestülete elismerésre méltó buzgalommal és eredménnyel dolgozott az állami polgári iskola felállításának idejéig.