Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára - Egyházak, intézmények és személyek adattára - D
az orosz fronton küzdött. 1937-ben a községi nagyvendéglőt vette bérbe, amelyet a mai napig is vezet. Felesége: Feiszenecker Rozina. Dobos István ny. MÁV. gépgyári kőnyomdász. * 1862 Rácalmás. Iskolái után Budapesten a kőnyomdai ipart tanulta ki, majd a MÁV-hoz került, ahol mint kőnyomdász 33 évig működött. A temetkezési e. és kath. kör tagja. Felesége: Fleischer Katalin, néhai Dobos Mátyás gazdálkodó. * 1875 Kiskunfélegyháza. Kora ifjúsága óta foglalkozott gazdálkodással és 1909-ben 60 holdas birtokán lett önálló. 1915 január 20-án a 30. h. gy. e.-del hadbavonult és az orosz fronton fogságba esett, ahol 1918 május 23-án hősi halált halt. Birtokának vezetését özvegye Drohos Mária vette át. Gyermeke Mária az angol kisasszonyoknál végezte tanulmányait. Dobák István ny. r. k. népiskolai igazgató. * 1869 Kiskunfélegyháza. Középiskoláit és a tanítóképzőt ugyanott végezte és 1889-ben nyerte oklevelét. Pályáját a szentkúti tanyai iskolában kezdte meg, majd 1890-től a városi iskolában működik. Az ipariskolában, mint rajztanító 30 éven át működött. Felesége: Honthy Lujza, aki 30 évig megszakítás nélkül, mint tanítónő működött és nyugalomba vonulásakor elismerésben részesült. Gy. dr. D. István orvos Kiskunfélegyházán, Berta férjezett Putnoki Jenőné az áll. tanítóképző int. gyakorló iskolájának vezetője, néhai Dobó Ignác gazdálkodó. * Nagylak. A gazdálkodást kora ifjúsága óta űzi. A világháborút elejétől fogva végig küzdötte és a harctéren szerzett súlyos betegségében 1922-ben meghalt. Özvegye azóta vezeti a gazdaságot, mely 76 holdból áll. Gyerm. Vilma: Dobó Katalin ny .rk. tanítónő. * 1879 Dunaalmás. A tanítónői oklevelet 1899-ben Budapesten szerezte meg. Pályáját Vácon kezdte meg, ahol 35 évi szolgálat után 1934-ben saját kérelmére vonult nyugalomba. A világháborúban István fivére hősi halált halt és Jenő fivére szintén végigküzdötte a háborút és századosi rangban szerelt le. Dobó Sándor ny. kántortanító. * 1849 Gyöngyös. Iskoláit Esztergomban végezte. 1898-ban került Pereg községbe, mint kántortanító. 1914-ben nyugalomba vonult és azóta a felesége birtokán gazdálkodik. Felesége: Gubovits Rozália. Dolesch Gyula okt. gyógyszerész. * 1901 Szarvas. Középiskoláit Szarvason s a gyógyszerészi diplomát Budapesten szerezte. Mint gyógyszerészsegéd Szarvason, Balmazújvároson bérlő s 1933-tól Kiskőrösön gyógyszertártulajdonos. Felesége: Danes Melinda. Gyerm. Gyula, Melinda. Domonkos Alajos a „Ceglédi Szőlősgazdák Szövetkezete“ igazgatója. * 1892 Rábacsanak. Borászati és szőlészeti szakiskolát Pozsonyban és Budafokon végzett. 1938-ig önálló borkereskedő, 1938-tól a fenti cég igazgatója. Az orosz fronton hadifogságba esett. Neje: Bálint Ilona. Dormány Imre kereskedő. * 1906 Örkény. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Szakképzettséget Kecskeméten nyert, majd felszabadulva, mint segéd több éven át, ott fejlesztette szakismereteit. 1933-ban önállósította magát és üzletet nyitott. Családja ősrégi Örkényi leszármazás. Neje: Fábián Magdolna, Dóczy Bálint járásbírósági elnök. * 1877 Csíkszereda. Középiskoláit Csiksomlyón, egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte 1900-ban. Mint bírósági joggyakornok Csíkszeredán, bír. aljegyző Déván, mint járásbíró Kőrösladányban és Szombathelyen működött. Monoron 1923-tól, mint a bíróság elnöke működik. A világháború alatt 1914-től 25 hónapon át az orosz harctéren szolgált s mint százados szerelt le. Harctéri érdemeinek külön elismeréseként 1936-ban őrnaggyá nevezték ki. Kir.: 2-szer e., br. v. é., kat. e. é., Kcsk. A Frontharcos Szöv. elnöke, a róm. kath. Legényegylet elnöke s a Vöröskereszt egylet alelnöke. Felesége: Havas Honoria. Gy. Ferenc, Pál, Adorján és György, néhai Dóczy Mihály földbirtokos. * 1861 Kiskunfélegyháza, ősrégi helyi családból. 16 éves korában lett önálló gazdálkodó és haláláig, mely 1928-ban következett be, egyedül vezette birtokát. Tagja volt a 48-as függetlenségi pártnak és a város minden hazafias mozgalmában vezető szerepet játszott. Felesége: Ipacs Mária, Gy. Virginia, Ilona, Franciska, Erzsébet és Anna Margit. Jenő fia a világháborúban résztvett és mint 50 °/o-os hadirokkant szerelt le, majd a harctéren szerzett betegségében 1929-ben meghalt. néhai Dóczy Pál, ny. városi főmérnök. * 1871 Kiskunfélegyháza. Középisk. tanulmányait u. ott, műegy. tan. Budapesten végezte. A mérnöki diploma elnyerése után a város szolgálatába állott, ahol előbb mérnök, majd főmérnök és műszaki tanácsos lett. Működése alatt épült fel a mai városháza és Constantinium, valamint a városi fürdő és kb. 25 tanyai iskola. A román megszállás alatt a városnak h. polgármestere volt. A világháborút végigküzdötte, mint századparancsnok, több harctéri kitüntetés tulajdonosa. 1931-ben halt meg. Felesége: Vargha Mária oki. tanítónő, akinek családja ősi idők óta a városban él és gazdálkodással foglalkozik. Atyja városi főpénztáros és földbirtokos volt, 160 holdas birtokuk jelenleg is az ő tulajdonukat képezik. Gyermekei Pál, József, Benedek és Mária. Dóra Ernő hengermalma Túra. A malom 1923 óta áll fenn. A malom berendezése áll 8 hengerszékből és 3 pár kőből. 120 HPh stabil motorú meghajtásos. Saját áramfejlesztője van. Napi kapacitása 24 óránként 200 g. Vám malom. Működési köre kb. 4—5 községre terjed ki. Főmolnár Ádám János, főgépész Dóra Ernő, ki egyben tulajdonosa is a malomnak, gépkezelő Szilágyi Sándor. Dóra Ernő malomtulajdonos. * 1893 Lőrinci. Középiskoláit Aszódon végezte. Iskolái után a család tulajdonát képező Öcs községbeli malomban kezdte meg működését 1923-ig, amikor megalapította Túrán a malmot, melyet azóta is vezet. Az üzem 20 embernek ad kenyeret. Az 1. h. gy. e.-del a világháborúban az orosz harctéren küzdött, egyszer megsebesült és 1918-ban, mint őrvezető szerelt le. Fivére D. Lajos a világháborúban szerzett betegség következtében halt meg. Elnöke az iparos tanonciskolaszéknek és az Iparoskörnek, rk. községi iskolaszéki tag, k. képv. test. tag stb. Felesége: Ámon Margit. Dóra Sándor földbirtokos. * 1905 Budapest. Középiskoláit ugyanott, gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. 1927-ben vette át a családi birtokának vezetését. Mint galamblövész kétszer nyerte a nagydíjat és többszörös magyar bajnok. Az európai csapatversenyben is több helyezést ért el. Tagja a k. képv. test.-nek, az Orsz. Casinónak, stb. Felesége: br. Kétly Mária, makfalvi Dósa Imre földbirtokos. 1883-ban telepedett le Kocséron, ahol családi birtokán, mely 360 k. hold folytatott intenzív belterjes gazdálkodást. A birtok ősidők óta a család tulajdonában van és a család 1690-ben Erdélyben kapta nemességét és a makfalvi előnevet. A község közügyeiben tevékeny részt vett és több egyesület vezetését vállalta. Felesége: Eördögh Fanny. Gyerm. Kálmán, ny. városi főmérnök, Gabriella özv. Tóth Pálné és Klára, Gabriella leánya, férje 1917-ben a fronton szerzett betegségében halt meg. id. Dósa Pál földbirtokos. * 1865 Jászapáti, ősrégi családból, melynek eredete 1500-ra vezethető vissza. Tanulmányait Nagykörösön végezte, majd önkéntesi kötelezettségének tett eleget. 1891 óta Kocséron önálló birtokos 160 holdas földjén, majd az osztozkodás után jelenlegi birtoka 122 hold. Egyháztanácsos, iskolaszéki tag, a Hitelszöv. ügy. ig., a Hangyaszöv. és társaskör elnöke. Felesége: Mészáros Erzsébet, aki ősrégi nemesi családból származik. Nemességüket 1600-ban nyerték. Egy fia van, ifj. D. Pál.