Petőfi-Muzeum, 1888 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1888-10-01 / 4. szám

307 ADATOK PETŐFI műve: ГЕК MEGJELENÉSÉHEZ. 308 Pest, jan. 29. 1848. ezt írja: „Én most Leh­­elt írom elbeszélő költe­ményben, röviden, de egész életét Ázsiá­ból az akasztófáig, olyan nyolcz so­ros alexandrinusokban, mint a te Sch­e­­deled vagy Toldid.“ (Arany hátraha­gyott i­. III. 129. 1.) Utóbb Lehelt abba hagyta, mert Coriolanus fordítása foglalta el. Febr. 10-én(Pest) Írja Aranynak (Arany hátra­hagyott i­. III. 135). „Lehellel hall­gatok, míg Coriolán­t el nem vég­zem, akkor egész erővel bele kapasz­kodom; 37 stropha van meg belőle 8 soros. “ Petőfi Aranyhoz irt leveleiben többé nem szól a Lehelről, de tény­leg csakugyan folytatta s megírta az I. éneket 53 nyolczsoros alexandrin versszakban s a II. énekből 4 sza­kot. Az előbbi idézetekből világos, hogy 1848 januárjában fogott hozzá s Coriolanus fordításával márcz. ele­jére készen lévén, folytatta Lehelt, de a márcz. 15-dike s az ezután kö­vetkezett események miatt félbehagyta s utóbb sohasem jutott oly nyugodt hangulathoz, hogy folytathassa és be­fejezhesse. Töredék maradt hát s igy is jelent meg: Lehel vezér (Töre­dék) czim alatt először teljesen az „Újabb költemények“ közt. Mutatvá­nyokat adtak belőle Budapesti Visz­­h­ang 1856. 17—19. sz. Gyulai Ár­­vizs­. 1856. 45—3­ 1. Ferenczi Zoltán: Egy Pető , nemcsak városunkban, de egész hazánkban ismeretes tudós antiquarius, néhai Burián Pál e száz harmadik tizedében egy úri hagyaték könyvei között megvett volt egy csinos, sőt díszes kiállí­tású albumot. A néhány beírt, de érdektelen lap eltávolítása után elhatározta, hogy ez albumot ha­zai tudósaink és jeles íróink em­lékkönyvévé teszi. Széles körű is­meretségei és összeköttetései sőt barátsága az említettekkel kedve­zett e tervének, így keletkezett az a szerfe­lett érdekes és becses emlékkönyv, a mely 1856 deczember 24. óta, néhai nevelő nagyatyám ajándéká­ból birtokomban van s melyet azóta én igyekszem folytatni. A legelső, ki 1829. szept. 9-én, a sorozatot megnyitotta, Vi­rág Benedek volt; eddig elé a leg­utolsó, a­ki bele írt, Imre Sándor. A jelesek közül, a­kik itt maguk- 1 ereklye­­ nak egy-egy emléket állítottak, csak néhányat sorolok fel: Virág Bene­dek, Horvát István, Kéry Mózes, Kazinczy Ferencz, gr. Dessewffy József, gr. Mikó Imre, Tompa Mi­hály, Szász Károly, Fáy András, Kölcsey Ferencz, Köteles Sámuel, Brassai Sámuel, Kovács István, gróf Kemény József, Döbrentei Gábor, Sserepei Károly, Toldy Ferencz, Hunfalvy Pál, Dózsa Dániel, Sala­mon József, Székely Sándor, Imre Sándor, Szilágyi Ferencz, Szilágyi Sándor stb. Ebben az albumban található a 67. lapon a facsimilében közölt nagy becsű Petőfi emlék is, a mely­ben minden dicsbeszédnél szebben van nehány szóban elmondva Petőfi élete. *) Kolozsvárt, 1888. szept. 22. Szamosi János. *) S mellékelve a Pet.-Muz IV. füzetéhez.

Next