Petőfi-Muzeum, 1891 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1891-07-01 / 4. szám

205 Petői művemet új all Kiadásai. a Bolond Istókból, 1. képes kiadás. Előszóval Havas Adolftól.) 3. Petőfi­ Sándor Hazafias költe­ményei 1842—1849. Eredeti kéz­iratok és kiadások alapján szerkesz­tett kiadás. Budapest, 1890. Az Athen, r. t. kiadása. Kis 8°. 231. 1. (A költő 1848-diki arczképével. Elő­szóval Havas Adolftól.) 4. Petőfi Sándor Szerelmi köl­teményei s bordalai 1842—49-ig. Eredeti kéziratok és kiadások alap­ján szerk. kiadás. Budapest, 1890. Az Athen, r. t. kiadása. Kis 8r. 242. 1. (Petőfiné 1848-diki arczké­pével. Előszóval Havas Adolftól.) 5. Petőfi Sándor Lei­ó költemé­nyei és népdalai 1842 —1849. Ere­deti kéziratok és kiadások alapján szerkeszt. kiadás. Budap. 1890. Az Athen, kiadása: Kis 8°. 159. lap. (Czímkép: Pusztai találkozás. Elő­szóval Havas Adolftól.) Mindenik kö­tetnek ára piros kötésben 50 kr. A 2 — 5. p. alattiak tulajdonképen ugyanazon kiadás kötetei, melyben Petőfi költeményei először adattak ki nem sorrendben. E kiadás, a költe­mények más rendezésével s ezek czímének újból való szedése mellett (a keskenyebb lapokhoz alkalmazkodó­­ betűkből) ugyanazon szedés és nyo­­­­más, mint a Havas-féle, 1 pont alatti kiadás. E kiadásnál tehát fő­kép az üzleti szempontok voltak irányadók. A szerelmi költemények közt ilyen czímeket olvasunk: Első fellobbanások, Csapó Etelke, Bubo­rékok, Mednyánszky Berta, Felhők, Szendrey Júlia, Petőfi Sándorné, Bor­dalok. Mintha csak Teniers beosz­tásait olvasnék. Ez az eljárás tehát nem felel meg annak a komolyság­nak, melyet kiadótól méltán meg­várnánk, annál is inkább, mert pl. „Csapó Etelke“ czyklusban közöl olyat, mi nincs a »czypruslombok« közt s „Felhők” közt olyanokat, melyek nincsenek a „Felhők“ közt. Ez hát kritikátlan s reclámszerű el­járás. A »Leiró költemények« cso­portjában (alosztályok ezek: Tájké­pek, Pusztai és Vidéki élet, Vegyes képek) meg épen szétszakítja Petőfi »Táblabíró«-ját s új költeményeket csinál belőle, mint valami olvasó­könyvben, a­mint a hazafias költe­mények közt is a »Szilveszter éje 1847-ben« czíműből csak a IV-et adja, mert a többi nem hazafias tar­talmú. Szabad-e ez az eljárás ? E ki­adást tehát, mint elhibázottat, hiá­nyost nem tarthatjuk helyesnek. Ha Petőfi költeményei csoportosítva adat­nak ki, a leghelyesebb csoportok a költő által alkotottak. Mert ő ilyen csoportokat tényleg valóban alkotott. Elbeszélő költeményeit maga külön helyezte el a 47-diki kiadásban, egyéb költeményeit is többször külön czí­­mek alatt adta ki: Czipruslombok Etelke sírjáról, Szerelem gyöngyei, Felhők, pessimistikus s világfájdal­mas költeményeinek, úgy látszik, Po­kol titkai czímet akart adni. De még tovább: Népdalok czímet egy-egy csoportnak többször ad a Versek I—II. kötetében, hogy bordalai van­nak, egy költeményében említi, Sze­­relem gyötrelme I—VI. a Versek I-ben jön elő. Ha e czímek és cso­portok nem volnának elegek,­­ mint­hogy nem is azok, de a Havas-félék sem felelnek meg a költeményeknek, akkor, ha épen ily kiadás is kell, csak teljesen komolyak felelnek meg a czélnak s itt csak a legfinomabb ízlés vezet czélhoz. 6. Petőfi (Sándor) Ismeretlen köl­teményei 1847 — 1848-ból.­­ Beveze­téssel és jegyzetekkel. Kiadja Feren-1 E kiadás voltaképen csak külön, né­mileg javított lenyomat a Pet.-muz. 1890. II. füzetéből 65—90. 1. 206

Next