Petőfi-Muzeum, 1891 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1891-07-01 / 4. szám
215 Hírek. A beküldött kéziratok közt van egy franczia nyelvű elbocsátó levél, melyet Bem, mint az összes magyar hadak fővezére, 1849 ag. 18-án, tehát a segesvári csata után 18 nappal írt alá s némely tanú azt állítá, hogy e kézirat Petőfi írása. A lapok azonban utóbb nem erősítették meg e hírt s az a levél nem is lehet a költő kézírása. (L. Budap. Hirl.ag. 14. 222. sz.) A 48-as kiállításon a következő Petőfi-reliquiák vannak a kiállítási tárgymutató szerint: III. Baloldali terem 42. sz. Petőfi Sándor (arczkép). 75. sz. Petőfi Sándor, mint honvédőrnagy 1849. Kőre nyomtatta Gerhardt H. Bécs. IV. Nagy terem. I-ső sz. szekrény. 93. sz. Hamvay Dániel: Petőfi Sándor kokárdája. 129. sz. Heves Pál: Petőfi arczképe. VI. Közép terem. 48. sz. Talpra magyar. Kőnyomat Kollarz F. rajza után. 101. sz. Petőfi Sándor (eredeti és egykori rajz Barabástól, kiállító Frisch Jakab.) 157. sz. a.) Petőfi arczképe Orlay Somától. (Kiállító Szomor Ferenczné Nód-Mező-Vásárhely. Egykori hű olajfestm.) Ez az utóbbi kép fénykép után készült zinkographiában megjelent az Ország- Világ (1891) 35. számában. Necrolog. Podhorszky Lajos, hírneves magyar tudós ag. 26-án meghalt Párisban a Rue Racine 2. sz. 6-dik emeletén egy padlásszobában, 75 éves korában. (Szül. 1815.) A 40-es évek közepén Széchenyi István gyermekeinek nevelője volt s megismerkedett Petőfivel is, ki állítólag, az ő buzdítására kezdett angolul tanulni. (Életéről bővebben Budapesti Hirl. 1891. 245. sz.) „Hej Debreczen, ha rád emlékezem . . .“ Debreczenből írják: A nagyvárad-utczán van az a ház, hol Petőfi 1844-ben egy udvari épületben nyomorgott, melynek szobája bár nagy boglyakemenczével volt ellátva, roppantul hideg volt a nagy költőnek, s hol kezeit meleg pipánál melengette. Itt irta a költő a »Hej ! Debreczen, ha rád emlékezem« ez ú hires költeményét. Ezelőtt négy évvel a Debreczenbe rándúlt írók és művészek táblával látták el ezt a helyet. A ház tulajdonosa Sáska Ignácz, debreczeni pékmester volt, egy kis alak, de telve lelkesedéssel Petőfi iránt, ki fogadalmat tett, hogy megtartja ereklyeként a Petőfi-szobát, s nem mozdított meg semmit, maradjon minden úgy, ahogy Petőfi hagyta. Lelkesedésében annyira ment, hogy lefestette a szoba belsejét a búbos kemenczével, amint a mellett Petőfi a pipáját szorongatja és ezt a festményt kitette a boltczimernek. A szobát fenn is tartotta eredeti berendezésében. Később Sáska Ignácz építkezett. Épített is egy elég díszes házat, hanem nem volt rábírható, hogy a belső kis házacskát is leromboltassa, mert ebben volt a Petőfi-szoba. A táblát is a külső házra tették fel. Időközben azonban Sáska Ignácz elhunyt és utána más örökös jött, aki már nem rajongott a Petőfi-szobáért. Az új tulajdonos az egész kis házat lebontatta a Petőfi-szobával együtt. Petőfi kardja. Petőfinek a Jókai Mórtól eredő Damjanich-kardhoz hasonló kardja (a szűz Mária képével, kettős kereszttel és feliratokkal) volt. A költő ezt a Vámossy-családnál hagyta s most Hentaller Lajos birtokában van. (Főv. Lapok, 1891. II. 1822. 1. 246. sz.) Petőfi-páholy. Az újaradi » Petőfi« - ről nevezett szabadkőműves páholy egy időre fölfüggesztette működését. F. Z. Nyomatott Gámán János örököseinél Kolozsvárt. 2 I .