Petőfi-Muzeum, 1891 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1891-07-01 / 4. szám

215 Hírek. A beküldött kéziratok közt van egy franczia nyelvű elbocsátó levél, me­lyet Bem, mint az összes magyar hadak fővezére, 1849 ag. 18-án, te­hát a segesvári csata után 18 nap­pal írt alá s némely tanú azt állítá, hogy e kézirat Petőfi írása. A lapok azonban utóbb nem erősítették meg e hírt s az a levél nem is lehet a költő kézírása. (L. Budap. Hirl.­ag. 14. 222. sz.) A 48-as kiállításon a következő Petőfi-reliquiák vannak a kiállítási tárgymutató szerint: III. Baloldali terem 42. sz. Petőfi Sándor (arcz­­kép). 75. sz. Petőfi Sándor, mint honvédőrnagy 1849. Kőre nyomtatta Gerhardt H. Bécs. IV. Nagy terem. I-ső sz. szekrény. 93. sz. Hamvay Dániel: Petőfi Sándor kokárdája. 129. sz. Heves Pál: Petőfi arczképe. VI. Közép terem. 48. sz. Talpra magyar. Kőnyomat Kollarz F. rajza után. 101. sz. Petőfi Sándor (eredeti és egykori rajz Barabástól, kiállító Frisch Jakab.) 157. sz. a.) Petőfi arczképe Orlay Somától. (Kiállító Szomor Ferenczné N­ód-Mező-Vásár­hely. Egykori hű olajfestm.) Ez az utóbbi kép fénykép után készült zinkographiában megjelent az Ország- Világ (1891) 35. számában. Necrolog. Podhorszky Lajos, hír­neves magyar tudós ag. 26-án meg­halt Párisban a Rue Racine 2. sz. 6-dik emeletén egy padlásszobában, 75 éves korában. (Szül. 1815.) A 40-es évek közepén Széchenyi István gyermekeinek nevelője volt s meg­ismerkedett Petőfivel is, ki állítólag, az ő buzdítására kezdett angolul ta­nulni. (Életéről bővebben Budapesti Hirl. 1891. 245. sz.) „Hej Debreczen, ha rád emléke­zem . . .“ Debreczenből írják: A nagyvárad-utczán van az a ház, hol Petőfi 1844-ben egy udvari épület­ben nyomorgott, melynek szobája­­ bár nagy boglyakemenczével volt ellátva, roppantul hideg volt a nagy költőnek, s hol kezeit meleg pipánál melengette. Itt irta a költő a »Hej ! Debreczen, ha rád emlékezem« ez ú­­ hires költeményét. Ezelőtt négy év­vel a Debreczenbe rándúlt írók és­­ művészek táblával látták el ezt a he­­l­­yet. A ház tulajdonosa Sáska Ig­nácz, debreczeni pékmester volt, egy­­ kis alak, de telve lelkesedéssel Pe­tőfi iránt, ki fogadalmat tett, hogy megtartja ereklyeként a Petőfi-szobát, s nem mozdít­ott meg semmit, ma­radjon minden úgy, a­hogy Petőfi hagyta. Lelkesedésében annyira ment, hogy lefestette a szoba belsejét a búbos kemenczével, a­mint a mel­lett Petőfi a pipáját szorongatja és ezt a festményt kitette a boltczimer­­nek. A szobát fenn is tartotta ere­deti berendezésében. Később Sáska Ignácz építkezett. Épített is egy elég díszes házat, hanem nem volt rábír­ható, hogy a belső kis házacskát is leromboltassa, mert ebben volt a Petőfi-szoba. A táblát is a külső házra tették fel. Időközben azonban Sáska Ignácz elhunyt és utána más örökös jött, a­ki már nem rajongott a Petőfi-szobáért. Az új tulajdonos az egész kis házat lebontatta a Pe­­tőfi-szobával együtt. Petőfi kardja. Petőfinek a Jókai Mórtól eredő Damjanich-kardhoz ha­sonló kardja (a szűz Mária képével, kettős kereszttel és feliratokkal) volt. A költő ezt a Vámossy-családnál hagyta s most Hentaller Lajos bir­tokában van. (Főv. Lapok, 1891. II. 1822. 1. 246. sz.) Petőfi-páholy. Az újaradi » Petőfi« - ről nevezett szabadkőműves páholy egy időre fölfüggesztette működését. F. Z. Nyomatott Gámán János örököseinél Kolozsvárt.­ ­ 2 I .

Next