Petőfi-Muzeum, 1894 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1894-07-01 / 4-5. szám
A PETŐFI SZÜLŐVÁROSÁRÓL FOLYT VITÁK. 83 182З. jan. 1-jén született.« Ezt a czikket Gyulai írta s az «állítólag« kifejezés eléggé bizonyítja a zavart, mely ekkor már el volt terjedve.10 A Vasárnapi Kóntyvtár-Ъап Boross Mihály meg épen azt írta 1856- ban, hogy Szabadszállásán, 182З jan. i-jején született. (Újabb magy. költők. I. évf. 10. köt. 127. 1.) Jókai egész óvatosan épen ezért 1856- ban a Vasam. Újságban csak ennyit mond: »Petőfi szegény szülőktől született a Kis-Kunság egyik városában.«11 Talán épen ez a körülmény, hogy arczképét és rövid jellemrajzát a Vasáru. Ujs. kiadta, tette beszéd tárgyává, hogy a legnagyobb magyar lyrikusnak még születése helye és ideje sincs pontosan megállapítva. Ezt az utóbb említett két adatot olvasva, felszólalt aztán Sárkány János, akkori kis kőrösi evang. leiku s a Vasárnapi Újságnak a következő levelet írta: Felvilágosítás Petőőfi Sándor születéshelyéről s napjáról: Kiskörös 1856. dec. 18-kán. Tisztelt szerkesztő ur! Többször olvastam már, nevezetesen a »Vasárnapi Újság« jelen évi folyamában is, legutóbb pedig a »Vasárnapi Könyvtár «ban azon hibás állítást, hogy Petőfi Sándor költőnk Kis-Kunságban, Szabadszállásán, és pedig a »Vasárnapi Könyvtár« szerint 1823-dik év junius 1-én született. Ez állítást hibásnak mondom, s ezt a legérvényesebb adattal bizonyíthatom be. Petőfi nem Kis-Kunságban, hanem Pestmegyében, nem Szabadszállásán, hanem Kis-Kőrösön született. A kis-kőrösi ágost. vall. evang. egyház keresztelési Anyakönyvében a 127 lapon az áll, hogy 182З január 1-én kereszteltetett Petrovics István és Hrüss Mária fia Sándor, miként ezt hiteles kivonatban minden pillanatban kiadni kész vagyok. Köztudomású, hogy költőnk a Petőfi nevet csak később, apjának meghasonlása következtében vette fel. — Petőfi Sándor tehát kis-kőrösi születésű, s első gyermek éveit is Kis-Kőrösön tölté; csak később mentek át szülei Kis-Kunságba. — Jól emlékszem, hogy midőn szülei Sándort a szent-lőrinczi latin iskolába hozták, már Szabadszálláson laktak. — Szent-Lőrinczen Sándorral egy szobában laktam, későbben is kalandos életének minden phasisaiban ismertem: mint katonát, mint obsitost, mint pesti statikát*), mint kezdő költőt és mint elismert jelest. — Pesten gyakrabban megfordulván, majd mindig találkoztam vele. — Midőn utoljára voltam vele, nekem s több kis-kőrösi barátinak szentül megigéré, hogy szülőföldét s itteni barátit legközelebb meglátogatandja. Azonban a forradalom közbe jött, s ez gátolá adott szava beváltásában. — Kun testvéreim ne vegyék rész névén, hogy tőlük elpörlöm azon dicsőséget, mellyet Petőfi Sándor állítólagos kén születése reájok árasztott.— Nem is az indított a félebbi sorok írására, hogy ez által lakhelyem dicsőségét emeljem, ámbár megvallom, 1 111 Gyulai eredetileg, mint 1857-ben maga írja, az Uj magy. »«s.-ban megjelent tanulmányát írta az Ujabbkori ism. báninak; de terjedelme miatt oda be nem illett. Pesti Napló, 1857. 10. sz. 119. sz. 69. 1.