Pharmorient, 2018 (27. évfolyam, 303-314. szám)
2018-06-01 / 308. szám
amit a szakember mond. Arról beszélt egy amerikai orvos, hogy ezt a napi praxisban is rendszeresen tapasztalja, amikor a szülők arról számolnak be, hogy mióta a gyermekük elhagyta a tejtermékeket nem betegedtek meg többet. Vagy arról, hogy elkapták az influenzát, amikor beoltották őket. Az egészséggel kapcsolatos információs dömping rengeteg félreértést eredményez, ugyanis az amerikaiak hajlamosabbak bízni a magas státuszú emberekben, weboldalakban, a több ezer követővel és lájkkal bíró celebekben, mint a száraz és személytelen orvosi tényekben. De mi van akkor, ha a neten keringő információk ütköznek a tudományos állásponttal? A médiában rengeteg olyan egészségügyi hír kering, amely félelmet kelthet, vagy arra ösztönöz, hogy megváltoztassuk a szokásainkat, anélkül, hogy orvosilag indokolt lenne. Érdemes egy pillanatra belegondolni, mi volt az a hír, ami legutóbb elbizonytalanított étkezési szokásainkat illetően, gondoltunk-e arra, hogy egy ismeretlen és teljesen megbízhatatlan forrásra alapozva élelmiszereket húzzunk le a bevásárló listánkról. Azok a főcímek, amelyek az influenza elleni vakcina, a glutén, a cukor vagy a géntechnológiával módosított (GMO) élelmiszerek, a savas étrendből származó rákos megbetegedések esélyeit latolgatják egyenesen kiborítóak - állítja a szakember. Mit is lehet azzal kezdeni, ha egyik nap azt olvashatjuk, hogy a kávé megvéd a demencia ellen, a másik nap meg arról írnak, hogy rákkeltő. 2017 februárjában a Magyar Nemzet Online számolt be egy magyar orvos személyes tapasztalatairól. Ebből is megálapítható, hogy a betegek egészségügyi tájékozottsága csapnivaló, és a Google nem helyettesíti az orvosi diagnózist. Az orvos találkozott olyan anyukával, aki a hagyományos, hosszú és keskeny hőmérővel próbálta megmérni a kisded testhőmérsékletét, méghozzá úgy, hogy a fülébe tolta. Érthetetlen, hogy juthatott ez eszébe, de nagy szerencse, hogy a dobhártyáját nem lyukasztotta ki, és nem okozott nagyobb bajt. Az orvos elmondta, hogy az egyik legalapvetőbb problémát a lázcsillapítás jelenti. A többség ismerete ezzel kapcsolatban nagyon hiányos vagy téves. Példaként a lázfóbiát hozza föl, ami létező jelenség. Gyakori, hogy szülők amiatt rohannak be az ügyeletre, mert gyerekük egy órája lázas. Pedig még a magas láz sem okoz semmiféle kárt, egyértelműen segíti a gyógyulást, éppen ezért csak rossz közérzet esetén javasolt a lázcsillapító használata. Rendszeresen hallani azt is, hogy a szülők a tüdő felforrásától tartanak, illetve attól, hogy a láz miatt kicsapódik a „fehérje”. Ezek az irreális félelmek vezetnek oda, hogy a szülők a gyerekeiket indokolatlanul orvoshoz cipelik, és abszurd módszerekkel próbálják meg csillapítani a lázukat. Novák Hunor orvos megemlített egy abszurd példát, amivel a gyakorlatban találkozott. Eszerint reszelt krumplit tesznek a lábukra, arra pedig ecetes zoknit húznak, mert ezt tartják a legjobb természetes lázcsillapítónak. Az is megesett, hogy egy kisgyermeknek elmaradott fejlődés, kóros soványság miatt kellett volna vizsgálatokra járnia, de egy idő után a szülei felhagytak az orvos látogatásával. Az édesanya később bevallotta, hogy a szükséges vizsgálatok helyett biorezonanciára hordta a gyerekét egy természetgyógyászhoz. Az orvos a problémát abban látja, hogy az emberek nagy része egyáltalán nem érti, hogyan működik a teste. Többségünknek nehézséget jelent az egészséggel kapcsolatos információk megtalálása és megértése, illetve annak megítélése, hogy a média által tálalt hírek megbízhatóak-e. Az orvos véleménye szerint ebben a gyógyítóknak is nagy felelősségük van, sokan ugyanis azért fordulnak el a hagyományos orvoslástól, mert a szakemberek nem kommunikálnak megfelelően. Nem egyenrangú félként kezelik a pácienseket, indokolatlanul használnak például latin kifejezéseket. Az emberek nagyon könnyen gyűjtenek egészségügyi tanácsokat máshonnan is. A betegek a rosszullét, a szédülés, a zsibbadás vagy éppen a fájdalom fogalmát sokszor nem akarják, vagy nem tudják pontosítani, emellett az időhiányban szenvedő orvos sem mindig kényszeríti ki ezt a pontosítást aprólékos „keresztkérdésekkel”. Az egészségügyi ismeretek hiánya nem csak azért gond, mert a betegek sokszor már a panaszokat sem tudják megfogalmazni, hanem amiatt is, mert könnyen elhisznek valótlanságokat. Például eleve úgy mennek a rendelőkbe, hogy előtte már hetekig internetes oldalakon olvasgatnak, tüneteik alapján gyakorlatilag fölállítják betegségük diagnózisát. Ennek a következménye viszont gyakran az, hogy már a panaszokat is az olvasmányok alapján írják le, a vélt betegség tüneteit felnagyítják, az egyéb problémákat meg sem említik. Ezáltal pedig akaratlanul is félretájékoztatják az orvost. forrás: www.vital.hu, Figyelő XXVII. évfolyam, 2018. június 13 PHARMORIENT 308