Pharmorient, 2018 (27. évfolyam, 303-314. szám)

2018-06-01 / 308. szám

amit a szakember mond. Arról beszélt egy amerikai orvos, hogy ezt a napi praxisban is rendszeresen tapasztalja, amikor a szülők arról számolnak be, hogy mióta a gyermekük elhagyta a tejtermékeket nem betegedtek meg többet. Vagy arról, hogy elkapták az influenzát, amikor beoltották őket. Az egészséggel kapcsolatos információs dömping ren­geteg félreértést eredményez, ugyanis az amerikai­ak hajlamosabbak bízni a magas státuszú emberek­ben, weboldalakban, a több ezer követővel és lájk­­kal bíró celebekben, mint a száraz és személytelen orvosi tényekben. De mi van akkor, ha a neten keringő információk ütköznek a tudományos állás­ponttal? A médiában rengeteg olyan egészségügyi hír kering, amely félelmet kelthet, vagy arra ösztö­nöz, hogy megváltoztassuk a szokásainkat, anél­kül, hogy orvosilag indokolt lenne. Érdemes egy pillanatra belegondolni, mi volt az a hír, ami leg­utóbb elbizonytalanított étkezési szokásainkat ille­tően, gondoltunk-e arra, hogy egy ismeretlen és tel­jesen megbízhatatlan forrásra alapozva élelmisze­reket húzzunk le a bevásárló listánkról. Azok a főcímek, amelyek az influenza elleni vakcina, a glutén, a cukor vagy a géntechnológiával módosí­tott (GMO) élelmiszerek, a savas étrendből szár­mazó rákos megbetegedések esélyeit latolgatják egyenesen kiborítóak - állítja a szakember. Mit is lehet azzal kezdeni, ha egyik nap azt olvashatjuk, hogy a kávé megvéd a demencia ellen, a másik nap meg arról írnak, hogy rákkeltő. 2017 februárjában a Magyar Nemzet Online számolt be egy magyar orvos személyes tapaszta­latairól. Ebből is megálapítható, hogy a betegek egészségügyi tájékozottsága csapnivaló, és a Google nem helyettesíti az orvosi diagnózist. Az orvos találkozott olyan anyukával, aki a hagyomá­nyos, hosszú és keskeny hőmérővel próbálta meg­mérni a kisded testhőmérsékletét, méghozzá úgy, hogy a fülébe tolta. Érthetetlen, hogy juthatott ez eszébe, de nagy szerencse, hogy a dobhártyáját nem lyukasztotta ki, és nem okozott nagyobb bajt. Az orvos elmondta, hogy az egyik legalapvetőbb problémát a lázcsillapítás jelenti. A többség isme­rete ezzel kapcsolatban nagyon hiányos vagy téves. Példaként a lázfóbiát hozza föl, ami létező jelenség. Gyakori, hogy szülők amiatt rohannak be az ügyeletre, mert gyerekük egy órája lázas. Pedig még a magas láz sem okoz semmiféle kárt, egyér­telműen segíti a gyógyulást, éppen ezért csak rossz közérzet esetén javasolt a lázcsillapító használata. Rendszeresen hallani azt is, hogy a szülők a tüdő felforrásától tartanak, illetve attól, hogy a láz miatt kicsapódik a „fehérje”. Ezek az irreális félelmek vezetnek oda, hogy a szülők a gyerekeiket indoko­latlanul orvoshoz cipelik, és abszurd módszerek­kel próbálják meg csillapítani a lázukat. Novák Hunor orvos megemlített egy abszurd példát, ami­vel a gyakorlatban találkozott. Eszerint reszelt krumplit tesznek a lábukra, arra pedig ecetes zok­nit húznak, mert ezt tartják a legjobb természetes lázcsillapítónak. Az is megesett, hogy egy kisgyermeknek elma­radott fejlődés, kóros soványság miatt kellett volna vizsgálatokra járnia, de egy idő után a szülei fel­hagytak az orvos látogatásával. Az édesanya később bevallotta, hogy a szükséges vizsgálatok helyett biorezonanciára hordta a gyerekét egy ter­mészetgyógyászhoz. Az orvos a problémát abban látja, hogy az emberek nagy része egyáltalán nem érti, hogyan működik a teste. Többségünknek nehézséget jelent az egészséggel kapcsolatos infor­mációk megtalálása és megértése, illetve annak megítélése, hogy a média által tálalt hírek megbíz­­hatóak-e. Az orvos véleménye szerint ebben a gyó­gyítóknak is nagy felelősségük van, sokan ugyanis azért fordulnak el a hagyományos orvoslástól, mert a szakemberek nem kommunikálnak megfelelően. Nem egyenrangú félként kezelik a pácienseket, indokolatlanul használnak például latin kifejezése­ket. Az emberek nagyon könnyen gyűjtenek egész­ségügyi tanácsokat máshonnan is. A betegek a rosszullét, a szédülés, a zsibbadás vagy éppen a fájdalom fogalmát sokszor nem akar­ják, vagy nem tudják pontosítani, emellett az idő­hiányban szenvedő orvos sem mindig kényszeríti ki ezt a pontosítást aprólékos „keresztkérdések­­kel”. Az egészségügyi ismeretek hiánya nem csak azért gond, mert a betegek sokszor már a panaszo­kat sem tudják megfogalmazni, hanem amiatt is, mert könnyen elhisznek valótlanságokat. Például eleve úgy mennek a rendelőkbe, hogy előtte már hetekig internetes oldalakon olvasgatnak, tüneteik alapján gyakorlatilag fölállítják betegségük diag­nózisát. Ennek a következménye viszont gyakran az, hogy már a panaszokat is az olvasmányok alap­ján írják le, a vélt betegség tüneteit felnagyítják, az egyéb problémákat meg sem említik. Ezáltal pedig akaratlanul is félretájékoztatják az orvost. forrás: www.vital.hu, Figyelő XXVII. évfolyam, 2018. június 13 PHARMORIENT 308

Next