Pilóta, 1995 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1995-07-01 / 7. szám

b . A siklóernyőt az ún. irányítózsinórokkal irányítjuk. A zsinóroknak a kezünkhöz közelebb eső végén többé­­kevésbé kényelmes fogást biztosító „irányítófogan­tyú” van, azaz jobb oldalt és bal oldalt is egy. Amelyik irányba fordulni szándékozunk, azt a fogantyút húz­zuk meg a szükséges mértékben. Vízszintes sebes­ségünket leszállás előtt mindkét fogantyú egyidejű le­húzásával csökkenthetjük. Ha féloldalasan fékezünk, a másik oldal gyorsabb marad, tehát az ernyő a fé­kezett oldal felé fordul. c □ A fővárostól távolabbi starthelyeken a „B" válasz a helyes. A Hármashatár-hegyen tökmindegy, hogyan próbálunk repülni, mindenképp akad valaki, aki bele­szól... 22. MI MÁSRA JÓK AZ IRÁNYÍTÓZSINÓROK AZ IRÁ­NYÍTÁSON KÍVÜL? a □ A rendellenes repülési helyzetekből kijövetelnél is hasznukat veszzük, pl. a szélső cellák becsukódása­­kor némi fékezéssel segítjük azok nyílását, és a startnál is az irányítózsinórok megfelelő húzásával tudjuk korrigálni az oldalra kitörni szándékozó ernyőt . □ Kiválóan használhatók időhúzásra! Pl. ha a földeté­­rés után nem tapasztjuk azonnal a helyükre a tépő­záras fogantyúkat, azok úgy közétekerednek a tartó­zsinóroknak és olyan gubancot hoznak létre, mire a starthelyre visszakapaszkodunk, hogy a jelenlévő ba­rátnőnk előtt nem kell leégnünk az azonnali startra képtelenségünk miatt: amíg az irányítófogantyúkat kibogozzuk, ki tudjuk pihenni magunkat a következő start előtt! c □ Arra, hogy esetleges elszakadásukkor gyakorolhas­suk a hátsó hevederes irányítás lehetőségét! 23. MI A TEENDŐ FÉLOLDALI ERNYŐCSUKÓDÁS VAGY BELÉPŐÉL-ALÁHAJLÁS ESETÉN? a □ Semmi! A tankönyv szerint az „A” kategóriás tanuló­ernyők a rendellenes repülési helyzetekből öt másod­percen belül maguktól kijönnek! b □ Semmi! Ha velem ilyesmi egyszer is előfordul, azon­nal abbahagyom a siklóernyőzést! c □ Féloldali csukódás esetén az ernyő rendszerint a csukódott oldal felé kezd elfordulni, ezért a másik ol­dali irányítófogantyú megfelelő mértékű lehúzásával megakadályozom, hogy néhány másodpercen belül a lejtő felé, azaz hátszélbe forduljon az ernyő, az alá­­hajlott oldal felőli irányítófogantyú egy-két vagy né­­hányszori lehúzásával (tehát nem rángatással, ha­nem pumpálgatással) belobbanásra késztetem azt az oldalt. Belépőfél-aláhajláskor a két fogantyú egyi­dejű lehúzása az előnyös az ernyő teljes telítődésé­ig-24. MI A NEGATÍV FORDULÓ, ÉS HOGYAN SZÜN­TETHETŐ MEG? a □ A túlságosan lehúzott irányítófogantyúk miatt na­gyon lassan repülő ernyő irányváltoztatásakor előfor­dulhat, hogy az egyik oldala már csaknem áll, és a tervezett forduló felé eső oldal megindul hátrafelé. Ez áteséshez vezethet, ezért ilyenkor az irányítózsinóro­kat feljebb kell engedni, hogy az ernyő sebességet gyűjthessen.­­ □ A negatív forduló az, amikor az oktató azt kiáltja az elstartolt növendék után, hogy: „Jobbra! Jobbra!!!", a növendék pedig balra fordul. Megszüntetése: minden jelenlévő hangos kiáltozásba kezd és afféle tanácso­kat ad, hogy „Nem balra, jobbra! Még jobban jobbra!! Másik bal kezed felé!!!" Ennél többet tenni nem szük­séges, mert a rossz irányba fordulás hamarosan vé­get ér egy fa tetején vagy a közeli tóban. c □ Negatív forduló, ha a hanyattstart végén az ernyő pilótája rossz irányban fordul meg a lejtő felé, és a feje fölött megtekeredett hevederekkel repül. 25. MI A TELJES ÁTESÉS? a □ Az az eset, vagyis áteset, amikor egy nagy csipke­­bokor mellett érve földet, az ernyőnket rosszul vezet­jük le a levegőből, és az átesik a bokor túloldalára. Ez esetben a teljes zsinórzat a tüskék közé esik, amely maradandó élményt nyújthat a zsinórok álla­potát és bőrünk légáteresztő képességét tekintve egyaránt. b □ Teljes átesés áll elő, ha az irányítózsinórokat túlhúz­zuk azon a mértéken, amelynél az ernyő vízszintes sebessége annyira lecsökken, hogy a kupolán kelet­kező felhajtóerő megszűnik. Ekkor az ernyő megin­dul hátrafelé, erősen megsüllyed és két rétege közül kiszalad a levegő, majd a kupola elkezdi fölvenni egy alaktalan rongycsomó formáját. Az ezután következő lehetőségek részletezése meghaladja egy tesztvizs­gálat kereteit, és külön tanulmányt igényel!­­ □ A teljes átesés speciális esete, ha valaki aktív repülő személyből egy íróasztal fiók felőli oldalára esik át és ún. „íróasztalkukaccá” válik... (Folytatás következik!) /tpec 9'U'P'PZSÉ!!! A Rail Aero egyesület siklóernyős szakosztálya úgy öt éve ismeri az Apc község melletti 200 m magas, nyugati szél­hez használható dombot melyet kényelmes starthely, ke­vés turbulencia és választékos leszállóhely jellemez. A gö­döllőiek augusztus 10-13-a között bulirepülésre látták ven­dégül a többi csapat siklóernyőseit. Kerekes Laci ötlete volt, hogy nevezzük ki ezt a négy napot Első Magyar Or­szágos Siklóernyős Találkozónak, így is lett. Az első nap időjárása csöppet sem volt ideális: az élénk hátszél csak az esti órákra fordult annyira irányba, hogy le­hetségessé tette a startot. A második és harmadik napon, azaz pénteken és szombaton viszont bomba idő volt! Termikben ugyan nemigen bővelkedtünk, de azért töb­beknek okozott gondot, hol találnak egy kis hézagot az erős emelések között, hogy időnként leszállhassanak. Az erős termikus hatás beépült a községnek a domb felőli oldalán lévő, leszállóhelyül szolgáló szántóföldről induló lej­tőszélbe, így aztán sokan teljesítették az egyórás időtarta­mot. Távrepülést nem terveztünk, 2­500 méteres magas­ságnyerés viszont többeknek sikerült, egy ernyős pedig 23

Next