Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 6. A magyar irodalom a XIX. század második harmadában (Budapest, 1933)

Arany János

422 ARANY JÁNOS. Barátsága Petőfi Sándorral. (A maga életéről így számol be Petőfihez írt egyik levelében: «Naponkint egyre-másra i­s órát hivatalban vagyok. A többi időmet részint szeretett nőm s két gyermekem, részint Hőmé­rőm és Shakespearem társaságában töltöm el.» Petőfi júniusban tíz napot tölt Nagyszalontán, ettől kezdve zavartalanul benső az egyetér­tésük; nemcsak leveleket váltanak egymással, hanem időnkint találkoz­nak is. Október végén Petőfi nejével együtt meglátogatja s egy hétig marad Nagyszalontán barátja családi tűzhelyénél.) 1848. — Petőfi Sándor hívására többször megfordul Pesten, mint képviselőjelölt megbukik a nagyszalontai választáson, nemzetőri szolgálatot teljesít Aradon. (Mindezek mellett megmarad másodjegyzői hivatalában s névleg a pesti Nép Barátjának is a szerkesztője. Mint legtöbb kortársa életében, az ő költeményeiben is beköszönt a forra­dalmi korszak. Petőfi Sándor hatása alatt szembehelyezkedik a régi feudális-klerikális világgal. János pap országa című költeményében hevesen támadja a katolikus papságot. Április 14-ikéről szóló versé­ben a független köztársaságot dicsőíti. Effajta írásműveit később ki­hagyja munkáinak gyűjteményeiből.) 1849. — A forradalmi kormány május havában kinevezi minisz­teri fogalmazónak, lemond másodjegyzői hivataláról, Nagyszalontáról Debrecenbe megy. (Kívüle számos más író is ott van a kormány ideiglenes székhelyén: Bajza József, Erdélyi János, Jókai Mór, Kuthy Lajos, Lévay József, Pálffy Albert, Sárossy Gyula, Vachott Sándor, Vas Gereben, Vörösmarty Mihály.) Buda visszafoglalása után június elején a belügyminisztériummal együtt Pestre kocsizik.­­Garay Jánosék egyik szobáját veszi ki albérletbe. Családja Nagyszalontán él; levelei­ben azt tervezi, hogy mielőbb Pestre hozza feleségét és két gyermekét. Petőfi is a fővárosban van, gyakran találkoznak. Elmegy a Nemzeti Színházba, kirándulást tesz a városligetbe, sem ő, sem barátai nem gondolják, hogy a szabadságharc ügye végzetes veszedelembe jutott. Június 27-én Kossuth Lajos magához rendeli a pesti írókat s lelkükre köti, hogy­ hirdessenek népgyűlést, fanatizálják harcra a népet, készül­jenek a döntő csatára, mert itt az orosz.) Július elején visszasiet Nagy­szalontára, augusztus 8-án bevonulnak szülővárosába a kozák előcsapa­tok.­­Az általános riadalom hatása alatt néhány napig a közeli erdők­ben bujdosik; félnie kell, hogy a szabadságharc ügyének támogatásáért

Next