Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 6. A magyar irodalom a XIX. század második harmadában (Budapest, 1933)
Petőfi Sándor
406 PETŐFI SÁNDOR: Ferenczi Zoltán, Budapest, 1909. (Az emlékkönyv tartalmából a szerkesztő cikkein kívül kiemelendők: Petőfi előszava 1847-ből, melynek kézirata csak Havas Adolf végleges kiadása után került elő, továbbá Gyulai Pál: Petőfi szerelmi költeményeiről. Beöthy Zsolt: Széchenyi és Petőfi, Berzeviczy Albert: Petőfi mint útirajzíró, Riedl Frigyes: Petőfi szabadságszeretete, Hartmann János: Egy fejezet Petőfi költészetéről, Barabás Ábel: A filozófus Petőfi, Négyesy László: Petőfi költői egyéniségének egy fejlődési mozzanata, Hubay Jenő: Petőfi befolyása a magyar zenére, Oláh Gábor: Csokonai és Petőfi, Tolnai Vilmos: Petőfi és a nyelvújítás, Herczeg Ferenc: Szendrey Júlia és a közvélemény.) — Oláh Gábor: Petőfi képzelete. Budapest, 1909. — Hartmann János: Petőfi-tanulmányok. Budapest, 1910. — Jakab Ödön : Petőfi. Budapesti Szemle, 1911. évf. — Marót Károly: Fejezetek a Petőfi-kérdéshez. Irodalomtörténet, 1913. évf. — Péterfy Jenő: Petőfi Sándorról. Budapest, 1913. — Horváth János: Petőfi Sándor. Budapest, 1922. — Kéky Lajos: Petőfi. Budapest, 1922. — Szigetvári Iván: A százéves Petőfi. Budapest, 1922. — Alszeghy Zsolt: A XIX. század magyar irodalma. Budapest, 1923. — Farkas Gyula: Petőfi nagyobb elbeszélő költeményei és forrásaik. Budapest, 1923. — Ferenczi Zoltán: Petőfi. Budapest, 1923. — Kristóf György: Petőfi és Madách. Kolozsvár, 1923. — Oláh Gábor: Petőfi Sándor. Debrecen, 1923.— Riedl Frigyes: Petőfi Sándor. Budapest, 1923. — Borbély István: A magyar irodalom története. II. köt. Kolozsvár, 1923. — Császár Elemér: A magyar irodalmi kritika története a szabadságharcig. Budapest, 1925. — Bánhegyi Jób : A magyar irodalom története, II. köt. Budapest, 1930.