Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 7. A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában (Budapest, 1934)
Bevezetés
114BEVEZETÉS. halmi ízlésre és iskolára nagy eltérések voltak a tagok felfogásában, csak egyben találkoztak mind: fanatikus Deák-párti meggyőződésű volt valamennyi.» Ehhez a jellemzéshez tegyük még hozzá a következőket. A kávéforrás köre volt az első keresztény-zsidó írói társaság a fővárosban. Az asztaltársaság tagjai a liberális eszmékért lelkesedtek, egymás érvényesülését kölcsönösen segítették. Agai Adolf szerkesztő a Borsszem Jankóban s a Magyarország És A Nagyvilág hasábjain készséggel helyet adott filoszemita írótársai cikkeinek, a magyar-zsidó művelődési programm a demokratikus világot sürgető fiatalokat erősen összekovácsolta. A Váci-utcai Khremz-kávéházban (Mikszáth Kálmán, Gozsdu Elek), a Hatvani-utcai Kammon-kávéházban (Szana Tamás, Justh Zsigmond, Reviczky Gyula, Vajda János) és a Ferenciek terén levő Kisérdű-vendéglőben (Komócsyr József asztaltársasága) kisebb volt a politizáló hajlam, jóval nagyobb az Akadémia ellen érzett ellenszenv. A beérkezett írókat, kormánypárti szerkesztőket, szűkkeblű kiadókat keserű haraggal ostorozták. A Kerepesi úti Orál-szálloda egyik termében Pósa Lajos asztala körül gyűltek össze a derűsebb kedvű írók. Itt nem az volt a cél, hogy a távollevő pályatársakat megszólják s az irodalom bajain keseregjenek; inkább a baráti tréfa jegyében akartak egyesülni. Azért sok irodalmi terv született a Pósa-asztal mellett is; ez a csoport szintén éreztette hatását az Írói közvélemény kialakulására. Az Otthonírók És Hírlapírók Köre Rákosi Jenő elnöklete alatt 1891-ben alakult Budapesten azzal a céllal, hogy a hivatásos újságírókat közös erkölcsi testületbe fogja össze. Az Otthonnak a napisajtó irodalmi közvéleményének kialakulására nagy hatása volt, az újságírókon és szépírókon kívül az értelmiség más rétegeiből is számos érdeklődőt vont magához. Mozgékonyságát jellemzi, hogy a millennium idején nagyszabású hírlapírói kongresszust szervezett s ezzel kialakította a nemzetközi sajtószövetséget.A magyar írók és hírlapírók társadalmi szervezkedése és közi élete más alakulásokban is megnyilvánult. 1861-ben megalapították a Magyar Írók Segélyegyletét, 1881-ben a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetét, 1896-ban a Budapesti Újságírók Egyesületét, 1898-ban a katolikus írók és hírlapírók Országos Pázmány-Egyesületét.)