Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 7. A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában (Budapest, 1934)

Bevezetés

114BEVEZETÉS. halmi ízlésre és iskolára nagy eltérések voltak a tagok felfogásában, csak egyben találkoztak mind: fanatikus Deák-párti meggyőződésű volt valamennyi.» Ehhez a jellemzéshez tegyük még hozzá a követ­kezőket. A kávéforrás köre volt az első keresztény-zsidó írói társaság a fővárosban. Az asztaltársaság tagjai a liberális eszmékért lelkesedtek, egymás érvényesülését kölcsönösen segítették. Agai Adolf szerkesztő a Borsszem Jankóban s a Magyarország És A Nagyvilág hasábjain készséggel helyet adott filoszemita írótársai cikkeinek, a magyar-zsidó művelődési programm a demokratikus világot sürgető fiatalokat erősen összekovácsolta. A Váci-utcai Khremz-kávéházban (Mikszáth Kálmán, Gozsdu Elek), a Hatvani-utcai Kammon-kávéházban (Szana Tamás, Justh Zsig­­mond, Reviczky Gyula, Vajda János) és a Ferenciek­ terén levő Kis­­érdű-vendéglőben (Komócsyr József asztaltársasága) kisebb volt a poli­tizáló hajlam, jóval nagyobb az Akadémia ellen érzett ellenszenv. A beérkezett írókat, kormánypárti szerkesztőket, szűkkeblű kiadókat keserű haraggal ostorozták. A Kerepesi­ úti Orál­-szálloda egyik termében Pósa Lajos asz­tala körül gyűltek össze a derűsebb kedvű írók. Itt nem az volt a cél, hogy a távollevő pályatársakat megszólják s az irodalom bajain keseregjenek; inkább a baráti tréfa jegyében akartak egyesülni. Azért sok irodalmi terv született a Pósa-asztal mellett is; ez a csoport szin­tén éreztette hatását az Írói közvélemény kialakulására. Az Otthon­írók És Hírlapírók Köre Rákosi Jenő elnöklete alatt 1891-ben alakult Budapesten azzal a céllal, hogy a hivatásos újságíró­kat közös erkölcsi testületbe fogja össze. Az Otthonnak a napisajtó irodalmi közvéleményének kialakulására nagy hatása volt, az újság­írókon és szépírókon kívül az értelmiség más rétegeiből is számos érdeklődőt vont magához. Mozgékonyságát jellemzi, hogy a millennium idején nagyszabású hírlapírói kongresszust szervezett s ezzel kialakí­totta a nemzetközi sajtószövetséget.­­A magyar írók és hírlapírók társadalmi szervezkedése és közi élete más alakulásokban is megnyil­vánult. 1861-ben megalapították a Magyar Írók Segélyegyletét, 1881-ben a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetét, 1896-ban a Budapesti Újságírók Egyesületét, 1898-ban a katolikus írók és hírlapírók Orszá­gos Pázmány-Egyesületét.)

Next