Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 7. A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában (Budapest, 1934)
Bevezetés
HÍRLAPOK, FOLYÓIRATOK. 67 testületet ért, amely nagy hasznot tenne az országnak, ha valamelyik szép napon megszűnnék.» (1890.) Gyulai Pál «szerepe káros az irodalomra; akinek személye nem tetszik, annak munkája sem tetszik neki. Az érdemet nem a munka, de személy szerint osztja. Ő az irodalmi személyeskedések apja!» (1892.) A Petőfi-Társaságról sem volt a folyóiratnak jó véleménye. «Jókainak nagy hibája, hogy a Petőfi-Társaság élére állt, de a társasággal egy csöppet sem törődik. Legfőbb kegyét abban szokta éreztetni a Petőfistákkal, hogy felolvassa valamelyik regényének egy-egy fejezetét, mely már egy nappal előbb megjelent a Nemzet és németül a Pester Lloyd tárcájában. így azután nem csoda, hogy a Petőfi Társaság csak azokra a 10—12 éves kisasszonykákra hat, akik ülésein megjelennek, de az életben, a társadalomban, sőt még magában az irodalomban is alig van nyoma.» (1889.) Petőfi-Múzeum, Kolozsvár, 1888-1894. — Folyóirat Petőfi Sándor életének és munkásságának megvilágítására. Ferenczi Zoltán szerkesztésében jelent meg. Protestáns Szemle, Budapest, 1889-től. — A folyóiratot a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság indította meg a keresztyén világnézetű tudomány, irodalom és kritika művelésére. Szerkesztői: Kenessey Béla, utóbb Szőts Farkas. A folyóirat világosan tükrözte a magyar protestantizmus szellemi képét; tanulmányaiban, tárcáiban, szemléiben, kritikáiban előbbrevitte a tudományt és az irodalmi bírálatot. A Hét. Budapest, 1890—1924. — Szépirodalmi hetilap. Megalapításától 1919-ig Kiss József szerkesztette, azután még-megszakadt kiadása. Boritéklapján címképet is adott: szabadelvű mágnások, bőkezű kapitalisták, filoszemita politikusok és divatos színésznők arcképeit. Ismertebb munkatársai a millennium koráig: Alexander Bernát, Ambrus Zoltán, Ábrányi Emil, Agai Adolf, Bársony István, Bródy Sándor, Czóbel Minka, Dóczy Lajos, Endrődi Sándor, Feleki Sándor, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Herman Ottóné, Hock János, Ignotus Hugó, Jókai Mór, Justh Zsigmond, Kabos Ede, Kozma Andor, Kóbor Tamás, Lenkei Henrik, Makai Emil, Mikszáth Kálmán, Palágyi Lajos, Pekár Gyula, Petelei István, Szabolcska Mihály, Szabó Endre, Szabóné Nogáll Janka, Szalay Fruzina, Szomaházy István, Szomory Dezső, Tolnai Lajos, Tóth Béla, Vértesi Arnold, Vészi József, Zempléni Árpád, Zichy Géza. A belső munkatársak részint Heine, részint Anatole France hangján szellemes-