Polgári Élet, 2008. január-június (5. évfolyam, 2-25. szám)
2008-05-16 / 20. szám
Rokonaival találkozott a brit trónörökös A székelyföldiek a Polgári Életből is értesülhettek, hogy az elmúlt napokban Károly herceg, brit trónörökös rövid bukaresti látogatása után - mely alkalommal megbeszélést folytatott Traian Basescu államfővel és Călin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel - az erdővidéki Miklósvárt és a Maros megyei Szászkézdet útba ejtve Erdőszentgyörgyöt is felkereste. Utóbbi helyen a herceg szépanyja, gróf Rhédey Claudia - a most uralkodó Erzsébet angol királynő ükanyjának - emléke előtt tisztelgett a református templomban található kriptánál. A templomi eseményt kiegészítette az a tény, hogy Károly ott találkozott királyi felmenője, Rhédey Claudia erdélyi rokonaival, vagyis saját rokonaival is. A templomban elhangzottakról az erdélyi magyar történelmi családok egyesületének, a Castellum Alapítványnak az elnöke, gróf Haller Béla tájékoztatta a Polgári Életet - Elnök úr! Tudjuk a híradásokból, tudósításokból, hogy a trónörökös, Nagy-Britannia leendő uralkodója érdeklődött a Castellum-tagoktól a hatvan évvel ezelőtt elkobzott vagyonok visszaszerzésének menetéről is. Hogyan reagált a válaszokra? - Ha elmondom a történteket elejétől végig, a feltett kérdésre a választ is ki lehet hámozni. Tehát közismert, hogy Károly herceg már másodszor kereste fel az utóbbi másfél évben a Miklósvárra hazatelepült castellumos tagtársunkat, gróf Kálnoky Tibort és családját Tibor szándéka az volt, hogy a Rhédeyekkel rokon erdélyi történelmi családok néhány képviselője találkozzék Károly herceggel, hogy a királyi felmenő Rhédey Claudia rokonságát illetve annak a világnak tovább örökített mását mutassa be a hercegnek. A templomban az Úr asztala körüli felállás sorrendben így volt: idősb Apor Csaba, Haller Béla, Torma Miklósné dr. Rácz Katalin, Betegh Stefánia, Kerekes Józsefné Béldi Mária, Bethlen Anikó, Tisza Kálmán, Mikes Zsigmond, Ugrón Szilárd. (A Rhédey családfa erdélyi ágán szerepelnek még például Bánffyak, Inczéffyek, Kornisok, Tholdalagiak és Wesselényiek is.) A Castellum Alapítványra vonatkozó, hozzám intézett kérdésre a folytonosságot hangsúlyoztam,az erdélyi nemesi múlt értékrendjének és erkölcsiségének továbbélését a hagyományok ápolását A találkozóra készülve eldöntöttük, hogy id. báró Apor Csabát a „történelmi elnököt” (a Castellum első elnökét - K.Gy.) állítjuk csoportunk élére, így legelőször az ő bemutatására került sor. Az angolul kiválóan tudó Kálnoky Tibor elmesélte Apor Csaba emlékezetes visszatérését korábbi birtokára és a gazdálkodás újraindítását a mostoha körülményekkel dacolva közvetlenül a ’89-es fordulat után, ami az ő számára is sorsalakító példamutatást jelentett. A herceg mindenkihez intézett két-három kérdést, az idősebbeknél a jóvátétel mértékére kérdezve rá, a fiataloknál inkább terveik iránt érdeklődve, érezhető rokonszenvel. A válaszok ilyen helyzetben nyilván általánosságokra szorítkoztak, az alkalomhoz illő kegyelet kizárta a részletek firtatását, de valamennyien érezhettük a jeles vendég tájékozottságát és vonzódását Erdélyhez, a múlt értékeit oly természetes módon őrző világhoz. Én személy szerint a tekintetére emlékszem mindenekelőtt, a mindent látás bölcsességére, a minden iránt való jóakaratú érdeklődés sugárzására. Szeretném kampányokt, politikusok figyelmébe*ajánlani ezt, a világ minden bajáról tudó és a jó esélyeit állandóan aggódva és reménykedve mérlegelő királyi pillantást // KOMORÓCZY GYÖRGY Hagyományteremtő céllal szervezte meg május 7-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom székelyudvarhelyi tagszervezete a környékbeli ifjúság számára kiírt Magyarország igaz történelme 1910 és 1920 között elnevezésű történelmi vetélkedőt. A Siculus Ifjúsági Házban megtartott hiánypótló versenyre előzetesen nagy érdeklődés mutatkozott, tíz csapat adta le nevezését Sajnos, nem mindenki gondolta úgy, hogy szükség van Udvarhelyen és környékén egy ilyen jellegű vetélkedőre, ahol az érdeklődő ifjúság tud foglalkozni azokkal a történelmi ismeretekkel, amelyek a román közoktatásban tabunak számítanak. A versenyre benevező tanulók iskoláit ugyanis sorban megtalálta az RMDSZ ma még sok helyre elérő cenzúrája, és a megyei tanfelügyelőségre hivatkozva követelték a tanulók versenyről való visszahívását. Azokban az iskolákban, ahol a kezükben tudják tartani a vezetőséget, nagyrészt sikerült is, hiszen öt csapat visszavonta benevezését a fenyegetőzések hatására, és az egyik zsűritagnak felkért tanárnő is viszszalépett a részvételtől. Több tanuló is felhívta a szervezőket, hogy érdeklődjön, lesz-e verseny, mert történelemtanáruk úgy tájékoztatta őket, hogy elmarad, mert azt a megyei tanfelügyelőség betiltotta. Természetesen a megyei tanfelügyelőség nem tiltotta be a rendezvényt, ez is csak a vetélkedő ellenzőinek propagandafogása volt. Mindezek ellenére a rendezvényre - megfogyatkozott versenyzői létszámmal bár, de színvonalas szervezés mellett - sor került A vetélkedőn részt vevő fiatalok jó hangulatban oldották meg a zsűritagok szerint is nehéz feladatsorokat és szituációs gyakorlatokat. A HVIM képviselője lapunknak elmondta, hogy az RMDSZ aknamunkája ellenére továbbra is folytatni fogják a vetélkedők szervezését, kiterjesztve azt több erdélyi városra is, hiszen a rendezvény sikeressége megerősítette őket abban, hogy érdemes a fiatalok figyelmét a történelem ezen, tabunak számító időszakára irányítani. A vetélkedő egyik meglepetése az volt a háromfős csapatokat felvonultató mezőnyben, hogy az a HONVÉD név alatt benevező „csapat” lett a győztes, amelynek csak egy tagja volt - a másik két tag nem mert szembeszállni az iskolájuk tiltásával, így nem jelent meg a rendezvényen. Viszont a harmadik tag csattanós választ adott az RMDSZ-t kiszolgáló történelemtanárának: egyedül is megnyerte a versenyt, ezzel magáénak tudhatja a fődíjat, a HVIM által szervezett Magyar Sziget Fesztiválra szóló ingyenes hetijegyet utazással és teljes ellátással, természetesen három személyre. Nem sikerült az RMDSZ-nek tönkretenni a történelmi vetélkedőt _________9.KULTURA_________ POLGÁRI ÉLET • 2008. MÁJUS 16-22. • V. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Felavatták a MÁV-őrházat Több százezren vettek részt a csíksomlyói búcsún ■ 442. alkalommal tartották meg a pünkösdi búcsút Csíksomlyón 2008. május 10- én. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elmondta: Szent István tíz egyházmegyét alapított, köztük egy erdélyit. Az egyházmegyék 1000 éves fennállásának millenniumi évfordulójára szeptember 13-án emlékeznek majd a katolikus hívek, az emlékév 2009. szeptember 29-én zárul. Schönberger Jenő szatmárnémeti megyés püspök Szűz Mária példamutató életéről szólt. Mint mondta: Szűz Máriának nem volt saját útja, Jézus útján járt. A szatmárnémeti megyéspüspök utalt rá, hogy a hívek is szavazzanak bizalmat Istennek, és legyenek az Ő gyermekei. Legyenek Krisztust hordozók! A csíksomlyói búcsú idei mottója: Egészen szép vagy, Mária! Idén is több százezren hallgatták áhítattal a szentmisét, annak ellenére, hogy a szentbeszéd alatt megeredt az eső. A pünkösdi zarándoklatot 1567 óta, vagyis a Nagyerdei, Tolvajos győztes csata után tartják annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította szülőföldjétől az erőszakos hittérítés veszélyét. A csíksomlyói Mária-kegyhelyre, a Szűzanya csodatévő szobrához való pünkösdi zarándoklat - a fent említett okok miatt - elsősorban a katolikus székelység életének nagy eseménye. De mára már bátran mondhatjuk - felekezeti hovatartozás nélkül - az összmagyarság kiemelkedő eseménye, éljenek testvéreink bárhol a világon. Régi hagyományok szerint közelebbi, de sok esetben távolabbi egyházközségek keresztaljai is gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra. Évek óta a közös imára, az ünnepi szentmisére a két Somlyó-hegy közötti nyeregben kerül sor. Itt áll az a szabadtéri oltár, melyet Makovecz Imre tervei alapján építettek. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök a Hármashalom-oltárnál tartott ünnepi szentmisén mondott beszédében Mária közbenjárását kérte, hogy népe, a magyar nép merje az ő útját választani és legyen bátorsága követni azt. Mária útja a szabadság útja, a szabadságot hordozó értékek pedig: Isten, haza, család, tisztaság és becsület, munka és felelősségtudat - mondta szentbeszédében a főpásztor. gyárházavató az ezeréves határnál Május 11-én történelmi eseményre került sor a különvonat zarándokai Gyimesbükkön részt vettek a Rákóczi vár tövében, az ezeréves határon álló, felújított 30. számú MÁV Őrház, a Magyar Királyi Államvasutak egykoron legkeletibb őrháza ünnepélyes átadásán, ahol az őrházban időszaki hely- és vasúttörténeti kiállítás nyílt. A különvonaton utazók még nagyobb élményben részesültek, ami a testvéri fogadtatást illeti. A csodálatos Gyimesekben haladva, az országúton hosszú dudáló autósor köszöntötte a vonat utasait, melynek ablakaiból nemzeti színű zászlók sora lobogott. MIGTARÍR SZILVI örömet szerez, bánatot okoz H a műsorajánlatunk elnyerte az önök tetszését, tartsanak velünk a továbbiakban is. Reméljük, műsoraink örömet okoznak nézőinknek. Ilyen vagy hasonló mondatok naponta többször is elhangzanak a magyarországi televíziókban. Kulturális rendezvényeken nálunk is gyakori az örömet okoz kifejezés. Például: A jó színház örömet okoz a nézőnek. A szép festmények örömet okoztak a tárlatlátogatóknak. Stb. Annak ellenére, hogy az okoz és szerez ige jelentése hasonló, pontosabban: mindkettőnek van ilyen jelentése: ’előidézi valamilyen körülmény kialakulását’, az igényesebb nyelvhasználat ma már megkívánja, hogy különbséget tegyünk a két szó között a kellemes dolgokkal kapcsolatban a szerez, a kellemetlenekkel az okoz az ajánlott forma. Tehát: a vidám perceket, örömet, boldogságot stb. szerezzük, viszont a bajt, kárt, bánatot, fájdalmat, keserűséget okozzuk. Nyelvművelésünk álláspontja szerint ezt a mintegy öt-hat évtizede elkezdődött jelentésfejlődést, jelentésmegoszlást a művelt köznyelvnek is, tehát a közszolgálati rádiónak és televíziónak is ajánlatos számon tartania. Híradásokban, rádió- és tévéműsorokban bemondók, műsorvezetők, betelefonálók, alkalmi megszólalók csaknem mindig vezetést mondanak vezetőség helyett: a cég, intézmény, iskola, minisztérium stb. vezetése úgy döntött, hogy... Helyesen: vezetősége. Ugyanis a vezetés magát a cselekvést jelöli, azt a tényt, hogy valamit vezetnek, például autóbuszt, vonatot, áramot vagy egyebet. A vezetőség személyeket, testületet ,emberi csoportot jelöl, azokat, akik a vezetést, igazgatást végzik. Hasonló gyorsasággal terjed a közéleti és hivatali nyelvben, és természetesen a tömegtájékoztatásban, az interjú szó rossz használata is. Angol nyelvi gyakorlatot követve munkahelyi alkalmazással kapcsolatban is rohamosan terjed. Például: Hogy sikerült a teszted? Hívtak-e interjúra? Holnap megyek interjúra a cégvezetőhöz. Stb. Nyelvünkben az interjú szó fő és eredeti jelentése: a riporterrel folytatott, a nyilvánosságnak szánt beszélgetés vagy az így adott nyilatkozat, a készült beszélgetésnek újságban, rádióban, televízióban közölt szövege (általában kérdésfelelet formában)’. A szociográfiában adatgyűjtéskor ’kikérdezés’-t jelent Ezeket a már megszilárdult és széles körben elterjedt jelentéseket nem tanácsos megbolygatnunk. Zavarkeltéssel, félreértésekkel járhat Álláshirdetéssel vagy munkahelyi alkalmazással kapcsolatban az interjú helyett jobb a felvételi beszélgetés kifejezés. Elvétve ez is előfordul egy-egy álláshirdetésben. Akik ettől idegenkednek, használják a félreértések elkerülése végett az állásinterjú formát. // KOMORÓCZY GYÖRGY Film.dok ötödszörre Megkezdődött és hét végéig tart a Film.dok dokumentumfilm-fesztivál V. kiadása. A fesztivál mottója: Nézz, hogy láss! Beke Mihály András fesztiválelnök, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója szerint úgy értelmezhető, hogy az idei fesztivál valóban tükröt tart a társadalomnak, és minden társadalom olyan képet lát magáról a tükörben, amilyent megérdemel. Színvonalát jelzi, hogy a romániai filmes seregszemlék között a szakma a hetedik helyre sorolta. Farkas György fesztiváligazgató a megnyitón elmondta: idén kevesebb a kínálat, de jobb filmek lesznek, ugyanakkor több a román film, mint eddig. A kísérőrendezvények is szerényebbek, ami a csökkenő támogatással magyarázható. A rendezvénynek immár hagyományosan a Csíki Játékszín ad helyet. Csűrdöngölő Csíkban Tizennegyedik alkalommal szervezte meg az András Alapítvány és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Csűrdöngölő Gyermek Néptánctalálkozót. A fesztivál ötlete 2001-ben született, azóta évente kétszer megrendezik, azoknak a gyerekcsoportoknak a részvételével, akiket a Hargita Együttes hivatásos táncosai oktatnak. András Mihály kezdeményező úgy véli: munkájuk gyümölcse beért. Az elmúlt évek alatt a csoportok, igazi értékeket hoztak színpadra, és oly sokan bekapcsolódtak, hogy idén közel ezer gyerek lépett fel. A fesztiválon egy-egy csoport azokat az értékeket mutatja be, amelyeket ismét visszahoztak a közösségbe úgy, ahogy a gyerekek újratanulták, igaz már nem szüleiktől és nagyszüleiktől, hanem oktatóiktól. A pünkösdi búcsú előtt megtartott fesztivál a Csíkszeredai Szabadság téren igazi turista látványossággá alakult, annak ellenére, hogy az eső rövid időre beszorította a résztvevőket a művelődési házba.