Polgári Élet, 2008. január-június (5. évfolyam, 2-25. szám)

2008-05-16 / 20. szám

Rokonaival találkozott a brit trónörökös A székelyföldiek a Polgári Életből is értesülhettek, hogy az elmúlt napokban Károly herceg, brit trón­örökös rövid bukaresti látogatása után - mely alkalommal megbeszé­lést folytatott Traian Basescu állam­fővel és Călin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel - az erdővidéki Miklósvárt és a Maros megyei Szászkézdet útba ejtve Erdő­­szentgyörgyöt is felkereste. Utóbbi helyen a herceg szépanyja, gróf Rhédey Claudia - a most uralkodó Erzsébet angol királynő ükanyjának - emléke előtt tisztelgett a reformá­tus templomban található kriptánál. A templomi eseményt kiegészítette az a tény, hogy Károly ott találkozott királyi felmenője, Rhédey Claudia erdélyi rokonaival, vagyis saját roko­naival is. A templomban elhangzot­takról az erdélyi magyar történelmi családok egyesületének, a Castellum Alapítványnak az elnöke, gróf Haller Béla tájékoztatta a Polgári Életet - Elnök úr! Tudjuk a híradások­ból, tudósításokból, hogy a trónörö­kös, Nagy-Britannia leendő uralko­dója érdeklődött a Castellum-tagok­­tól a hatvan évvel ezelőtt elkobzott vagyonok visszaszerzésének meneté­ről is. Hogyan reagált a válaszokra? - Ha elmondom a történteket elejétől végig, a feltett kérdésre a vá­laszt is ki lehet hámozni. Tehát köz­ismert, hogy Károly herceg már má­sodszor kereste fel az utóbbi másfél évben a Miklósvárra hazatelepült castellumos tagtársunkat, gróf Kálnoky Tibort és családját Tibor szándéka az volt, hogy a Rhédeyekkel rokon erdélyi történel­mi családok néhány képviselője ta­lálkozzék Károly herceggel, hogy a királyi felmenő Rhédey Claudia ro­konságát illetve annak a világnak tovább örökített mását mutassa be a hercegnek. A templomban az Úr asz­tala körüli felállás sorrendben így volt: idősb Apor Csaba, Haller Béla, Torma Miklósné dr. Rácz Katalin, Betegh Stefánia, Kerekes Józsefné Béldi Mária, Bethlen Anikó, Tisza Kálmán, Mikes Zsigmond, Ugrón Szilárd. (A Rhédey családfa erdélyi ágán szerepelnek még például Bánffyak, Inczéffyek, Kornisok, Tholdalagiak és Wesselényiek is.) A Castellum Alapítványra vonatkozó, hozzám intézett kérdésre a folyto­nosságot hangsúlyoztam,­az erdélyi nemesi múlt értékrendjének és er­kölcsiségének továbbélését a ha­gyományok ápolását A találkozóra készülve eldöntöttük, hogy id. báró Apor Csabát a „történelmi elnököt” (a Castellum első elnökét - K.Gy.) állítjuk csoportunk élére, így legelő­ször az ő bemutatására került sor. Az angolul kiválóan tudó Kálnoky Tibor elmesélte Apor Csaba emlékezetes visszatérését korábbi birtokára és a gazdálkodás újraindítását a mosto­ha körülményekkel dacolva közvet­lenül a ’89-es fordulat után, ami az ő számára is sorsalakító példamuta­tást jelentett. A herceg mindenkihez­­ intézett két-három kérdést, az idő­sebbeknél a jóvátétel mértékére kér­dezve rá, a fiataloknál inkább terve­ik iránt érdeklődve, érezhető rokon­­szenvel. A válaszok ilyen helyzet­ben nyilván általánosságokra szorít­koztak, az alkalomhoz illő kegyelet kizárta a részletek firtatását, de va­lamennyien érezhettük a jeles ven­dég tájékozottságát és vonzódását Erdélyhez, a múlt értékeit oly termé­szetes módon őrző világhoz. Én sze­mély szerint a tekintetére emlék­szem mindenekelőtt, a mindent­ lá­­tás bölcsességére, a minden iránt való jóakaratú érdeklődés sugárzá­sára. Szeretném kampányokt, politi­kusok figyelmébe*ajánlani ezt, a vi­lág minden bajáról tudó és a jó esé­lyeit állandóan aggódva és remény­kedve mérlegelő királyi pillantást // KOMORÓCZY GYÖRGY H­agyományteremtő céllal szer­vezte meg május 7-én a Hat­vannégy Vármegye Ifjúsági Mozga­lom székelyudvarhelyi tagszerveze­te a környékbeli ifjúság számára kiírt Magyarország igaz történelme 1910 és 1920 között elnevezésű tör­ténelmi vetélkedőt. A Siculus Ifjú­sági Házban megtartott hiánypótló versenyre előzetesen nagy érdeklő­dés mutatkozott, tíz csapat adta le nevezését Sajnos, nem mindenki gondolta úgy, hogy szükség van Ud­varhelyen és környékén egy ilyen jellegű vetélkedőre, ahol az érdek­lődő ifjúság tud foglalkozni azokkal a történelmi ismeretekkel, ame­lyek a román közoktatásban tabu­nak számítanak. A versenyre bene­vező tanulók iskoláit ugyanis sor­ban megtalálta az RMDSZ ma még sok helyre elérő cenzúrája, és a megyei tanfelügyelőségre hivat­kozva követelték a tanulók ver­senyről való visszahívását. Azok­ban az iskolákban, ahol a kezükben tudják tartani a vezetőséget, nagy­részt sikerült is, hiszen öt csapat visszavonta benevezését a fenye­getőzések hatására, és az egyik zsűritagnak felkért tanárnő is visz­­szalépett a részvételtől. Több tanu­ló is felhívta a szervezőket, hogy érdeklődjön, lesz-e verseny, mert történelemtanáruk úgy tájékoztat­ta őket, hogy elmarad, mert azt a megyei tanfelügyelőség betiltotta. Természetesen a megyei tanfel­ügyelőség nem tiltotta be a rendez­vényt, ez is csak a vetélkedő ellen­zőinek propagandafogása volt. Mindezek ellenére a rendezvényre - megfogyatkozott versenyzői lét­számmal bár, de színvonalas szer­vezés mellett - sor került A vetél­kedőn részt vevő fiatalok jó hangu­latban oldották meg a zsűritagok szerint is nehéz feladatsorokat és szituációs gyakorlatokat. A HVIM képviselője lapunknak elmondta, hogy az RMDSZ akna­munkája ellenére továbbra is foly­tatni fogják a vetélkedők szervezé­sét, kiterjesztve azt több erdélyi vá­rosra is, hiszen a rendezvény sike­ressége megerősítette őket abban, hogy érdemes a fiatalok figyelmét a történelem ezen, tabunak számító időszakára irányítani. A vetélkedő egyik meglepetése az volt a háromfős csapatokat felvo­nultató mezőnyben, hogy az a HON­VÉD név alatt benevező „csapat” lett a győztes, amelynek csak egy tagja volt - a másik két tag nem mert szembeszállni az iskolájuk til­tásával, így nem jelent meg a ren­dezvényen. Viszont a harmadik tag csattanós választ adott az RMDSZ-t kiszolgáló történelemtanárának: egyedül is megnyerte a versenyt, ezzel magáénak tudhatja a fődíjat, a HVIM által szervezett Magyar Sziget Fesztiválra szóló ingyenes hetije­gyet utazással és teljes ellátással, természetesen három személyre. Nem sikerült az RMDSZ-nek tönkretenni a történelmi vetélkedőt _________9.KULTURA_________ POLGÁRI ÉLET • 2008. MÁJUS 16-22. • V. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Felavatták a MÁV-őrházat Több százezren vettek részt a csíksomlyói búcsún ■ 442. alkalommal tartották meg a pünkösdi búcsút Csíksomlyón 2008. május 10- én. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elmondta: Szent István tíz egyházme­gyét alapított, köztük egy erdélyit. Az egyházmegyék 1000 éves fennállásának millenniumi évfordulójára szeptember 13-án emlékeznek majd a katolikus hívek, az emlékév 2009. szeptember 29-én zárul. S­chönberger Jenő szatmárné­meti megyés püspök Szűz Má­ria példamutató életéről szólt. Mint mondta: Szűz Máriának nem volt saját útja, Jézus útján járt. A szatmárnémeti megyéspüspök utalt rá, hogy a hívek is szavazza­nak bizalmat Istennek, és legye­nek az Ő gyermekei. Legyenek Krisztust hordozók! A csíksomlyói búcsú idei mottója: Egészen szép vagy, Mária! Idén is több százez­ren hallgatták áhítattal a szentmi­sét, annak ellenére, hogy a szent­beszéd alatt megeredt az eső. A pünkösdi zarándoklatot 1567 óta, vagyis a Nagyerdei, Tolvajos győztes csata után tartják annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította szülőföld­jétől az erőszakos hittérítés veszé­lyét. A csíksomlyói Mária-kegy­­helyre, a Szűzanya csodatévő szob­rához való pünkösdi zarándoklat - a fent említett okok miatt - első­sorban a katolikus székelység éle­tének nagy eseménye. De mára már bátran mondhatjuk - feleke­zeti hovatartozás nélkül - az össz­­magyarság kiemelkedő eseménye, éljenek testvéreink bárhol a vilá­gon. Régi hagyományok szerint közelebbi, de sok esetben távolab­bi egyházközségek keresztaljai is gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra. Évek óta a közös imára, az ünnepi szentmisére a két Somlyó-hegy közötti nyereg­ben kerül sor. Itt áll az a szabadté­ri oltár, melyet Makovecz Imre ter­vei alapján építettek. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök a Hármashalom-oltárnál tartott ün­nepi szentmisén mondott beszédé­ben Mária közbenjárását kérte, hogy népe, a magyar nép merje az ő útját választani és legyen bátor­sága követni azt. Mária útja a sza­badság útja, a szabadságot hordo­zó értékek pedig: Isten, haza, csa­lád, tisztaság és becsület, munka és felelősségtudat - mondta szent­beszédében a főpásztor. gy­árházavató az ezeréves határnál Május 11-én történelmi ese­ményre került sor a különvonat za­rándokai Gyimesbükkön részt vet­tek a Rákóczi vár tövében, az ezer­éves határon álló, felújított 30. szá­mú MÁV Őrház, a Magyar Királyi Államvasutak egykoron legkeletibb őrháza ünnepélyes átadásán, ahol az őrházban időszaki hely- és vas­­úttörténeti kiállítás nyílt. A külön­­vonaton utazók még nagyobb él­ményben részesültek, ami a testvé­ri fogadtatást illeti. A csodálatos Gyimesekben haladva, az ország­úton hosszú dudáló autósor kö­szöntötte a vonat utasait, melynek ablakaiból nemzeti színű zászlók sora lobogott. MIGTARÍR SZILVI örömet szerez, bánatot okoz H a műsorajánlatunk elnyerte az önök tetszését, tartsanak velünk a továbbiakban is. Reméljük, műsoraink örömet okoznak néző­inknek. Ilyen vagy hasonló mondatok naponta többször is elhangza­nak a magyarországi televíziókban. Kulturális rendezvényeken ná­lunk is gyakori az örömet okoz kifejezés. Például: A jó színház örö­met okoz a nézőnek. A szép festmények örömet okoztak a tárlatláto­gatóknak. Stb. Annak ellenére, hogy az okoz és szerez ige jelentése hasonló, pontosabban: mindkettőnek van ilyen jelentése: ’előidézi valamilyen körülmény kialakulását’, az igényesebb nyelvhasználat ma már megkívánja, hogy különbséget tegyünk a két szó között a kellemes dolgokkal kapcsolatban a szerez, a kellemetlenekkel az okoz az ajánlott forma. Tehát: a vidám perceket, örömet, boldogságot stb. szerezzük, viszont a bajt, kárt, bánatot, fájdalmat, keserűséget okozzuk. Nyelvművelésünk álláspontja szerint ezt a mintegy öt-hat évtizede elkezdődött jelentésfejlődést, jelentésmegoszlást a művelt köznyelvnek is, tehát a közszolgálati rádiónak és televíziónak is ajánlatos számon tartania. Híradásokban, rádió- és tévéműsorokban bemondók, műsorvezetők, betelefonálók, alkalmi megszólalók csak­nem mindig vezetést mondanak vezetőség helyett: a cég, intézmény, iskola, minisztérium stb. vezetése úgy döntött, hogy... Helyesen: ve­zetősége. Ugyanis a vezetés magát a cselekvést jelöli, azt a tényt, hogy valamit vezetnek, például autóbuszt, vonatot, áramot vagy egyebet. A vezetőség személyeket, testületet ,emberi csoportot jelöl, azokat, akik a vezetést, igazgatást végzik. Hasonló gyorsasággal ter­jed a közéleti és hivatali nyelvben, és természetesen a tömegtájé­koztatásban, az interjú szó rossz használata is. Angol nyelvi gyakor­latot követve munkahelyi alkalmazással kapcsolatban is rohamosan terjed. Például: Hogy sikerült a teszted? Hívtak-e interjúra? Holnap megyek interjúra a cégvezetőhöz. Stb. Nyelvünkben az interjú szó fő és eredeti jelentése: a riporterrel folytatott, a nyilvánosságnak szánt beszélgetés vagy az így adott nyilatkozat, a készült beszélgetésnek újságban, rádióban, televízióban közölt szövege (általában kérdés­felelet formában)’. A szociográfiában adatgyűjtéskor ’kikérdezés’-t jelent Ezeket a már megszilárdult és széles körben elterjedt jelenté­seket nem tanácsos megbolygatnunk. Zavarkeltéssel, félreértésekkel járhat Álláshirdetéssel vagy munkahelyi alkalmazással kapcsolatban az interjú helyett jobb a felvételi beszélgetés kifejezés. Elvétve ez is előfordul egy-egy álláshirdetésben. Akik ettől idegenkednek, hasz­nálják a félreértések elkerülése végett az állásinterjú formát. // KOMORÓCZY GYÖRGY Film.dok ötödszörre M­egkezdődött és hét végéig tart a Film.dok dokumen­­tumfilm-fesztivál V. kiadása. A fesztivál mottója: Nézz, hogy láss! Beke Mihály András fesz­tiválelnök, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója szerint úgy értelmezhető, hogy az idei fesztivál valóban tükröt tart a társadalomnak, és min­den társadalom olyan képet lát magáról a tükörben, amilyent megérdemel. Színvonalát jelzi, hogy a romániai filmes sereg­szemlék között a szakma a he­tedik helyre sorolta. Farkas György fesztiváligazgató a meg­nyitón elmondta: idén keve­sebb a kínálat, de jobb filmek lesznek, ugyanakkor több a ro­mán film, mint eddig. A kísérő­­rendezvények is szerényebbek, ami a csökkenő támogatással magyarázható. A rendezvény­nek immár hagyományosan a Csíki Játékszín ad helyet. Csűrdöngölő Csíkban T­izennegyedik alkalommal szer­vezte meg az András Alapít­vány és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Csűrdöngölő Gyer­mek Néptánctalálkozót. A fesztivál ötlete 2001-ben született, azóta évente kétszer megrendezik, azok­nak a gyerekcsoportoknak a rész­vételével, akiket a Hargita Együttes hivatásos táncosai oktatnak. And­rás Mihály kezdeményező úgy véli: munkájuk gyümölcse beért. Az el­múlt évek alatt a csoportok, igazi értékeket hoztak színpadra, és oly sokan bekapcsolódtak, hogy idén közel ezer gyerek lépett fel. A fesz­tiválon egy-egy csoport azokat az értékeket mutatja be, amelyeket is­mét visszahoztak a közösségbe úgy, ahogy a gyerekek újratanul­ták, igaz már nem szüleiktől és nagyszüleiktől, hanem oktatóiktól. A pünkösdi búcsú előtt megtartott fesztivál a Csíkszeredai Szabadság téren igazi turista látványossággá alakult, annak ellenére, hogy az eső rövid időre beszorította a részt­vevőket a művelődési házba.

Next