Polgári Élet, 2010. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
2010-12-03 / 48. szám
Magyar a székely pálinka Megadózták a pálinkafőzést ► A pálinkafőzés a székelyföldi vidéki lakosság jövedelemkiegészítő forrása volt mindig, de az uniós csatlakozás után e tevékenységet is egyre inkább ellenőrzik, és újabb adókat rónak ki. A„pálinka"szót csak Magyarország és 4 osztrák tartomány használhatja, a román gyümölcspárlat csak palincă néven hozható forgalomba. ► 5. oldalon Balázs Árpád, Fülöp D. Dénes ► szerkesztoseg@polgarielet.ro Erdély demográfiai kilátásai Magyarországon körülbelül három évtizede, a határon túl majd másfél évtizede csökken a népesség. a 6. oldalon Kinek való ez a világ? Hihetetlen, de hírértéke van a média szerint annak, hogy az egyik román manele-király jogosítványát ittas vezetés miatt bevonták. Hl oldalon 103 éves korában műtötték Amikor azt kérdeztem, mi lehet a hosszú élet titka, a 103 éves Komoróczy Teréz azt válaszolta, hogy ő is szeretné tudni. odalon 5948489 430015 Székelyföld közéleti hetilapja ‘* * Polgári Élet 2010. december 3—9. ) VII. évfolyam ^) 48. szám ) 20 oldal Ára: 1,5 lej Töltöttkáposzta-gyár Gyergyóban ► Egy gyergyói vállalkozó a gazdasági válság kellős közepén indítja be a töltöttkáposzta-gyártó üzemet. BALÁZS ÁRPÁD balazs.arpad@polgarelet.ro Sokan mosolyogva fogadták a hírt, de a gyergyószentmiklósi Bajkó László komolyan gondolta rég dédelgetett tervét, amihez az alapötletet felesége ünnepi főztje adta. Az sem véletlen, hogy az eseményre a városnapok alkalmával kerül sor, hiszen ezt a finomságot a székely asszonyok mindig az ünnepi asztalra készítették. Egy régi TSZ- istállót alakítottak át, a családi recept szerint készülő finomság már megkapta a Székely termék védjegyet, és háromféle kiszerelésben fogják forgalmazni, a tervek szerint mindenütt a Kárpát-medencében. a 8. oldalon ► ZSIDÓ FERENC Feketeleves Nemrég felmérés látott napvilágot Hargita megye demográfiai „jövőjéről”. Nem illik így fogalmazni, mert „politikailag nem korrekt”, de vészharang-kongatásnak is tekinthetnénk az előrejelzést: el fogunk cigányosodni. S a legszomorúbb az, hogy illetékes elvtársak elismerik: nincs stratégia eme folyamat lelassítására, megakadályozására. Merthogy a kormány a szociális segélyek révén a munkakerülést ösztönzi, merthogy a cigányság népszaporulata jóval nagyobb stb. Tudjuk, az élethez való jog elemi jog, erre hivatkozva dolgozták ki a demokráciákban a különböző segélyezési rendeszereket. De vajon annak a vidéki kisnyugdíjasnak milyen életjog adatik meg, aki soha egyetlen kihágást sem követett el, aki végigdolgozta életét, s most kb. annyi nyugdíjból él, mint azok a segélyezett cigányok, akik sosem dolgoztak? Hol itt a méltányosság? Megette a fene az ilyen demokráciát! S akkor egy újabb jó hír: a kormány már az anyákat is macerálja. Nem kellene! Fejleszteni, árnyalni kellene a gyereknevelési támogatás rendszerét, úgy kellene átalakítani, hogy az a dolgozó középosztálynak kedvezzen, az ők gyerekvállalási kedvét növelje. Sajnos, a most felmerülő módosítással ismét a többjövedelmű (mert dolgozó) anyák húzhatják a rövidebbet, s úgy néz ki, ennek a történetnek is a cigányanyák lesznek a győztesei. Ki kellene végre mondani, kormányzati szinten belátni: túlságosan hozzászoktatták őket a segélyekhez. Elképzelni sem tudom, mi lesz akkor, amikor a dolgozók már nem tudnak annyit megvalósítani, hogy a befolyt adókból a segélyeket folyósítani lehessen. S ha már az IMF sem ad ilyesmire. Az lesz még a feketeleves! Kérdés, hogy kinek lesz feketébb, a. I K K HIRDETÉS