Politikai Ujdonságok, 1855 (1. évfolyam, 1-51. szám)

1855-02-21 / 7. szám

50 van téve, hogy a bebalzsamozott hulla a vaspálya egy külön vonatán Párisba küldessék. Németország. A frankfurti német szövetséggyűlés f. hó 8-án tartott ülésében határozattá emelte a katonai bizottmány ama javaslatát, miszerint a szövetség minden állama szervezze fel a reá eső hadilletőséget, lovakat és lőszereket szerezzen be, a katonai kórházakat rendezze el; szóval, seregét olly csatakészen tartsa, hogy ez a mozgósítás elhatározása után két héttel kiindulhasson. Több szövetségkormány külön vótumban azt sürgette, kezdetnék meg már most a tanácskozás a fölött, ki legyen a sereg főparancsnoka és altábornagya azon esetre, ha a mozgósítás csakugyan elrendeltetnék. Ausztria hír szerint előre tiltakozott az ellen, hogy e főparancsnokul porosz herczeg választassák , míg Poroszország oda nyilatkozott volna, hogy ha a sereg mozgósíttatik is, ezáltal még nincs kimondva, miszerint ez az orosz ellen fog harczolni. Indítványa azonban nem talált pártolásra. A bajor országgyűlés bizottmánya a kiköltözés iránt egy javaslatot készített, mellyben tervezve van, hogy a Németországból kiköltözők Magyarországban s a dunai tartományokban telepíttessenek meg. Azt hiszik talán a jó urak, hogy az a sok szép alföldi puszta mind parlagon hever, s a rajta járó gulyák senki vagyona, s hogy nálunk a sült galamb csak úgy repül a beköltöző ember szájába. Francziaország. Niel tábornok, kit Napoleon császár Krimiába küldött körültekintés végett, jelentést küldött onnan, melly szerint a franczia hadsereg állapota Szebasztopol előtt jó, s az angolé sem olly rész, minőnek azt az angol újságok írják. Igaz, hogy a franczia újságokban nem is lehet a tábori életről olly borzalmakat olvasni, mint a londoniakban, mert Canrobert tábornok valamennyi hírlapi levelezőt elutasított a táborból, a tiszteknek pedig megtiltotta, hogy hazaírt leveleiket közöltessék valamelly lapban. Sűrűn beszélik, hogy a császár maga is a táborba utazni készül; e hírt megerősíti ama körülmény, hogy a testőr-ezred, melly mindenütt a császár körül van, parancsot kapott, hadutra készen állani. Továbbá a tengerészi miniszternek meghagyatott, terjesztene a császár elé tudósitó véleményt a módról, mikép lehetne Krimiába leggyorsabban utazni, mi azon szándékot gyaníttatja, hogy habár rövid időre is, Napóleon személyesen akar a szebasztopoli táborban megjelenni. Onnan visszatérve pedig a hadsereg fővezényletét készül átvenni. Sőt már azt is tudják, hogy ezen esetre t. i. a császár távolléte alatt, a császárné lesz Francziaország kormányzója, s e czélra egy kormánytanács fog alakíttatni, mellynek tagjai Jeromos és Napoleon herczegek, s gr. Morny és Troplong (Trolón) mint a törvényhozó test és a senátus elnökei lesznek. Lajos Napoleon naponként sokat dolgozik. Mindig reggel 6 órakor kel fel; 9 órakor a császárné szobájába megy reggelizni; 10 órakor kezdődik az audienczia vagy a minisztertanács; 3 órakor sétálni megy a császár; 7 órakor este ebédel, 9 óra után ismét szobájába vonul s lenyugvás előtt még munkálkodik. Az idegen légió toborzása Svájczban jó sikerrel foly, több svájczi katonatiszt leköszönt a szolgálatról, hogy a légióba léphessen. Anglia: Az alsóház bizottmánya a táborszeri hivatal számára, vagyis a hadseregnél szükséges fegyverek, ruhák, készletek stb. beszerzésére 1,200,000 font sterlinget szavazott meg. Hírlik, hogy az angol hadsereg létszáma 178 ezerről £193 ezerre fogna emeltetni. Lord Raglan visszahivatását bizonyosnak tartják , de hivatalosan ez még nincs kijelentve, valamint az sem, ki fogna helyébe a krimiai angol sereg főparancsnokául küldetni. Azon hajóhad, melly a Balti tengerre az orosz ellen küldetik, csupa gőzösökből fog állani, s jövő hó elején már elindul; ennek admirálisául Dundas neveztetett ki az eddigi admirális Napier helyébe. Napier (Nepier) Károly múlt tavaszszal nagyon fújta a markát, hogy majd így meg úgy tanítja meg az oroszt becsületre, s utoljára sem bírt egyebet tenni, mint hogy egy-két másodrendű orosz tengeri erősséget meglövöldözött. Meglássuk többet tud-e Dundas? Palmerston a parliament febr. 17-diki ülésében megemlíté, hogy lord John Russell Parison és Berlinen keresztül Bécsbe fog utazni mint felhatalmazott, hogy ott vagy a becsülettel megférő béke megkötését, vagy a háború erélyes folytatását eszközölje. A tengerészügyi miniszter Graham jelenté, hogy a tengerészkatonák számát 6000-el kell szaporítani, valamint a Feketetengeren lévő gőzösök számát is néhánynyal.Ezen ülésben arról is volt szó, hogy maholnap szükséges lesz Odesszát lerontani. Lord Clarendon külügyminiszter a Dunatorkolatok ostromzárának megszüntetését megígérte. Ezen ostromzár abból állott, hogy sem a tengerről a Dunára, de kivált a Dunáról a tengerre semmiféle hajóknak nem volt szabad kimenni, s e rendszabály azért volt szükséges, mert csak ezáltal lehetett meggátolni, hogy az orosz érzelműek vagy a nyerészkedők semleges zászló alatt élelmi czikkeket vagy hadkészleteket ne szállítsanak az oroszok számára. De ez egyszersmind a kereskedelmet is igen megakasztó, mert Oláh- és Moldvaországban roppant gabonakészletek maradtak felhalmozva, miket a Dunán lefelé szállítani az ostromzár miatt nem lehetett, a felfelé szállítás pedig nagy költséggel járt. Mióta azonban a fejedelemségekben ausztriai csapatok állanak, az ostromzár szüksége csökkent, s ez most az ausztriai császári kormány közbenjárására akként lesz megszüntetve, hogy ezentúl a semleges lobogó alatti hajók a Dunáról a Feketetengerre s mindazon kikötőkbe hajózhatnak, mellyek nincsenek ostromzár alá helyezve. Magától értetik, hogy hadkészleteket a Dunatorkolatokon most sem szabad ki- és bevinni, s e fölött czirkáló angol és franczia hajók fognak ellenőrködni. Lord Palmerstont a tivertoni választókerület újra elválasztotta képviselőjévé. Miniszterelnökségét illetőleg azt tartják, hogy ha egész Anglia választására lett volna bízva a dolog, akkor is egy szívvel lélekkel ő lett volna kikiáltva. A minisztériumban Grey és Herbert tárczát cseréltek; az első belügyi, a második gyarmatügyi miniszter lesz. Oroszország. Miklós czár febr. 11-kén egy ukázt adott ki, mellyben általános ujonczozást és népfelfegyverzést rendel. A proclamátiót, mellyel e parancs kihirdetve jön, lapunk jövő számában már közölhetni hiszszük , előlegesen csak annyit mondhatunk róla, hogy az van benne okul adva, miszerint a nyugoti hatalmak igen fenyegető állást foglalnak, s nincs kedvük békére alkudozni. — Megjegyzendő, hogy illy intézkedés 1812. óta, midőn Napoleon császár hatalmas seregével Oroszországba rontott, nem történt. Egyébiránt Lengyelországban a múlt hónapokban egész csendességgel ismét ujonczoztak, s a kiállított katonaságot Oroszország belsejébe szállították. Varsói tudósítás szerint amiatt nagy az elégedetlenség a lengyel földön, s a vigyázatlanul dörmögök máris börtönre vettettek. Kis-Oroszországból s Zsernigoff és Poltava kormányzóságokból ez év elején szintén több kozák ezred fog kiállíttatni. Ivrimiában hajdan nehány faluban német gyarmatosak telepedtek meg, kiket Sándor czár a katonai szolgálattól felmentett. E morva testvéreknek nevezett kivándorlottak maradékait a mostani kormány besorozni akarta, a vonakodókat börtönnel és veréssel büntette, sőt hírszerint közülök háromszázat fel is akasztatott. Olaszország: Ai. hó 10-én elhunyt piemonti trónörökös Ferdinand genuai herczeg csak 32 éves volt. Régibb tüdőbaj vitte őt a sírba. A 15,000-nyi segélysereg fővezérének La Marmora tábornoknak számítása szerint e sereg tartása havonként csak 100,000 frankba kerül. Gróf Recel őrnagy és Marquis Popolo kapitány Konstantinápolyba utaztak, s ott lovakat vásárolnak a hadsereg számára és az elszállásolásra tesznek előkészületeket. E hadsereg távollétének ideje alatt két franczia hadtest fog Piemont egy