Politikai Ujdonságok, 1855 (1. évfolyam, 1-51. szám)
1855-09-12 / 36. szám
Pest, September 12. 1855. 36. szám. Első évi folyam. Politikai újdonságok. A ,,Politikai újdonságok“ hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. Előfizetési díj : julius-decemberig, azaz 6 hónapra Budapesten házhoz küldve vagy postai úton elküldve a „Vasárnapi Újsággal“ együtt ezen a hónapra csupán csak 3 ft pengő. A „Politikai újdonságok“ kiadóhivatala, egyetem-utcza 4. sz. Hadi tudósítások. Épen e napokban egy éve, hogy a szövetséges sereg Krimia partjaira szállt ki. Pár hétre rá egész Európát befutotta a hír , hogy az Alma folyó mellett győztes angol-franczia sereg Szebasztopolt bevette. E hírt egy tatár posta koholta , mi azonban akkor nem valósult, most, csaknem egy év múlva, mégis teljesülésbe megy, mert f. hó 10-én este érkezett hitelesebb telegrafi sürgöny szerint, az oroszok Szebasztopol déli részeiből, ide értve a Malakoff-tornyot is, kivonultak s a kivonulás előtt portásokat felégették. A szövetségesek az erősség ezen elhagyott részét megszállották. A nyeremény mindenesetre igen fontos : először , mert Oroszországnak a Feketetengeren nincs többé hadihajója, melylyel e tengeren urködjék s Konstantinápolyt fenyegesse; másodszor, mert a négy biztositékpont harmadikát, mellynek tárgya az orosz túlsúly korlátozása a Feketetengeren s melly fölött a bécsi értekezlet nem birt megegyezni, a hadihajók megsemmisítése ketté vágta. Ezen eredményre azonban előre készítgettek bennünket már ama jelentések, mellyeket Gorcsakoffig úgy, mint a szövetséges tábornokok aug. vége óta kormányaiknak küldenek. E sürgönyök egy iránt azt bizonyiták, hogy az ostromlók ügye javulni , az ostromlottaké pedig hanyatlani kezd. Mert habár m. hó 29-e éjjén az oroszok egy bombája a szövetségesek bombahalmazába ütvén ezt levegőbe repítette s vagy 300 embert megölt; 30-a éjjén pedig egy kirontó orosz csapat néhány angol sánczkosarat szétdúlt s 200 angolt harczképtelenné tett , ez mind csak apró siker volt azon általánoshoz képest, melly szerint Pelissier aug. 31-étől jelenté, hogy minden jól megy, a szövetségesek erősen haladnak előre; Gorcsakoff hg pedig bevallá, hogy a szövetségesek bár lassan, de még is nyernek tért s az orosz erődítmények szenvednek. Illyéseket Gorcsakoff most vallott be először s igy a kárnak tetemesnek kellett lenni, mert ezelőtt mindig csak azt hajtotta, hogy a nappal tett károkat a várőrség éjjel helyrehozza. — A szövetségesek tüzelése napról napra hevesebb lett, mig végre sept. 2-án uj erővel s 800 ágyúból nyitották meg a bombázást. E veszett ostrom a következő napokon egyre folyt s az oroszok kezdték sejteni, hogy e valóságos golyózápornak ellentállni nem lehet. Viszonozták a tüzelést, de egyszersmind készületeket tettek a déli rész s a kikötő odahagyására; minélfogva már sept. 3-án egy nagy sorhajót süllyesztettek el a Miklós erődnél s e közt és az északi oldalon lévő Katalin erőd közt hidat vertek; sept. 4-én és 5-én két nagy hadihajójukat a szövetségesek bombái—6-án és 7-én végre egész pottájukat önmaguk gyújtották fel a végett, hogy e hajók legalább az ellenség kezeibe ne essenek a déli oldal odahagyása esetére, mi sept. 8-án éjjel és 9-én meg is történt. Sept. 8-kán t. i. miután a francziák a Malakoff tornyot rohammal bevették s ott 650 közembert és 27 tisztet elfogtak, az oroszok belátták a déli rész tarthatlanságát s az erődítéseket a levegőbe repítvén, az északi erődökbe vonultak át, a hidat pedig maguk után felégették. A város egy roppant romhalom s még 10-én is sok helyütt égett. Malta szigetéről ij 1200 emberből álló angol erősítés van útban Krimia felé. Read tábornok holttestét Pelissier tirnok tisztességgel eltemetteté, tárczáját pedig, mellyben értékes papírok valának, Gorcsakoff hűnek visszaküldötte. Gorcsakoff herczeg az aug. 16-án szenvedett csernatai vereséget kettővel mentegeti; először, hogy Read tábornok elhamarkodta a támadást s a roszeredményt ez okozta; másodszor, hogy az oroszok a csatatér keskenysége miatt nem fejthették ki egész erejüket. Az elsőre nézve : Read thnok meghalt s nem védheti magát a vád ellen; a másodikat illetőleg pedig az a felelet, hogy ezt az oroszok előre tudhatták, miután maguk választották a csatatért. Ebből sokan azt következtetik, hogy Gorcsakoffág kénytelen volt támadni, mert seregét tovább élelmezni nem bírja. Mióta az azovi tengeren lévő közlekedési utakat, a keresi és a rabati szorost a szövetségesek elvágták, csupán a perekopi szoros maradt fenn s erre tengelyen rendkívül lassan foly a szállítás, sőt, ha majd az őszi esők az utakat feneketlenné teszik, ez végkép lehetlenné válik. Ezenkívül a termés egész Tauriában igen középszerűen ütött ki s a szimferopoli és bakcsi-szeráji raktárak már is üresen állnak. A tábornokok és admirálok illy értelmű jelentéseikből ítélve írta hihetőleg Napóleon császár ama nagy szavakat, hogy az orosz sereg a telet nem fogja Krimiában tölthetni. Az élelemben szenvedett szükséget megerősítik a szökött és elfogott oroszok vallomásai is. Ezekhez képest a katonák csak kenyeret, sót és vizet kapnak, húst soha, pálinkát csupán csatanapján, de ekkor olly nagy mértékben, hogy részegen mennek a rohamba. Ez történt aug. 16-án is; e napon csupa uj seregek támadtak, mellyek a szövetségesekkel ezelőtt még soha sem állottak szemközt s ezekre is — mint szemtanuk állítják — hátulról lövetni kellett biztatásul. Hír szerint a csatával egy időben a várőrségnek is ki kellett volna rontani, de ez elmaradt, mert a katonák nem akartak tűzbe menni. Szökevények mondják, hogy az oroszok a Csernaja mellett még többször akarnak támadni s ha visszavezetnek, akkor a Karabelnáját vagyis a déli részt levegőbe repítik s az északi erdőkbe vonulnak vissza, mi a felebbiek szerint már meg is történt. Valósul, hogy az oroszok vesztesége Karsznál csakugyan jelentékeny volt. Muravieff tánok haderejét megosztotta s egy hadtestet Erzerum felé küldött, ezt a török helyőrség megtudván, aug. 16 és 17-e közti éjjel kirontott s az orosz táborban olly nagy zavart csinált, hogy az ostromlók egész podgyászokat és sok foglyot hagyva hátra, szétfutottak. Az Erzerum ellen küldött hadtest már visszajött, de most már békét hagy Karsz bástyáinak Muravieff s a várost szép szerével kiéheztetni akarja. Erre azonban, alig ha lesz ideje, mert Omer basa sept. 6-án indult (legalább igy volt meghatározva) Batumba, honnan Karsz felmentésére fog sietni. Táborkari főnökül Ferhad basa (S. . . .) megy vele, kit a török hadsereg legjobb táborkari törzstisztjének mondanak. Serege a Batumban lévő 8 — 9000 emberen kivül 25 zászlóaljból fog állani; ezek közül 16 a dunai seregből jött át, a többi 9 Krimiából kerül ki; bár ezekkel most kis nehézség van, mert Pelissier ezen ezredek elbocsátásával nem akarja a balaklavai jobbszárnyat gyöngíteni, miután az aug. 16-ki csatát csak az oroszok nagyobb támadásának bevezetéséül tekinti, mellyet ő mindennap vár. — A dunai sereg zászlóaljai már két hónap óta nem kaptak zsoldot s mondják, Omer basa Stambuli útjának az is volt egy oka, hogy e zsold egyszerre leendő kifizetését eszközölje. A Balti tengeren, úgy látszik, az idén vége felé közelget a hadjárat, miután az ágyúnaszádokat már haza is a lőpor és golyószállító hajókat fele útból visszaküldte a szövetséges flotta. Ázsia észak-keleti szögletében, a nagy óceán északi részén s az orosz birodalom végpontján van a kamcsatkai félsziget.