Politikai Ujdonságok, 1855 (1. évfolyam, 1-51. szám)

1855-09-12 / 36. szám

Pest, September 12. 1855. 36. szám. Első évi folyam. Politikai újdonságok. A ,,Politikai újdonságok“ hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. Előfizetési díj : julius-decemberig, azaz 6 hónapra Budapesten házhoz küldve vagy postai úton elküldve a „Vasárnapi Újsággal“ együtt ezen a hónapra csupán csak 3 ft pengő. A „Politikai újdonságok“ ki­adó­hiv­atal­a, egyetem-utcza 4. sz. Hadi tudósítások. Épen e napokban egy éve, hogy a szövetséges sereg Kri­­mia partjaira szállt ki. Pár hétre rá egész Európát befutotta a hír , hogy az Alma folyó mellett győztes angol-franczia sereg Szebasztopolt bevette. E hírt egy tatár­ posta koholta , mi azon­ban akkor nem valósult, most, csaknem egy év múlva, mégis teljesülésbe megy, mert f. hó 10-én este érkezett hitelesebb te­­legrafi sürgöny szerint, az oroszok Szebasztopol déli részeiből, ide értve a Malakoff-tornyot is, kivonultak s a kivonulás előtt por­­tásokat felégették. A szövetségesek az erősség ezen elhagyott részét megszállották. A nyeremény mindenesetre igen fontos : először , mert Oroszországnak a Feketetengeren nincs többé hadihajója, mely­­lyel e tengeren urködjék s Konstantinápolyt fenyegesse; má­sodszor, mert a négy biztositékpont harmadikát, mellynek tárgya az orosz túlsúly korlátozása a Feketetengeren s melly fölött a bécsi értekezlet nem birt megegyezni, a hadihajók megsemmi­sítése ketté vágta. Ezen eredményre azonban előre készítgettek bennünket már ama jelentések, mellyeket Gorcsakoff­ig úgy, mint a szö­vetséges tábornokok aug. vége óta kormányaiknak küldenek. E sürgönyök egy iránt azt bizony­iták, hogy az ostromlók ügye ja­vulni , az ostromlottaké pedig hanyatlani kezd. Mert habár m. hó 29-e éjjén az oroszok egy bombája a szövetségesek bomba­halmazába ütvén ezt levegőbe repítette s vagy 300 embert meg­ölt; 30-a éjjén pedig egy kirontó orosz csapat néhány angol sánczkosarat szétdúlt s 200 angolt harczképtelenné tett , ez mind csak apró siker volt azon általánoshoz képest, melly sze­rint Pelissier aug. 31-étől jelenté, hogy minden jól megy, a szö­vetségesek erősen haladnak előre; Gorcsakoff hg pedig bevallá, hogy a szövetségesek bár lassan, de még is nyernek tért s az orosz erődítmények szenvednek. Illyéseket Gorcsakoff most vallott be először s igy a kárnak tetemesnek kellett lenni, mert ezelőtt mindig csak azt hajtotta, hogy a nappal tett károkat a várőr­ség éjjel helyrehozza. — A szövetségesek tüzelése napról napra hevesebb lett, mig végre sept. 2-án uj erővel s 800 ágyúból nyi­tották meg a bombázást. E veszett ostrom a következő napokon egyre folyt s az oroszok kezdték sejteni, hogy e valóságos go­lyózápornak ellentállni nem lehet. Viszonozták a tüzelést, de egyszersmind készületeket tettek a déli rész s a kikötő odaha­­gyására; minélfogva már sept. 3-án egy nagy sorhajót süllyesz­tettek el a Miklós erődnél s e közt és az északi oldalon lévő Ka­talin erőd közt hidat vertek; sept. 4-én és 5-én két nagy hadi­hajójukat a szövetségesek bombái—6-án és 7-én végre egész pot­­tájukat önmaguk gyújtották fel a végett, hogy e hajók legalább az ellenség kezeibe ne essenek a déli oldal odahagyása esetére, mi sept. 8-án éjjel és 9-én meg is történt. Sept. 8-kán t. i. miu­tán a francziák a Malakoff tornyot rohammal bevették s ott 650 közembert és 27 tisztet elfogtak, az oroszok belátták a déli rész tarthatlanságát s az erődítéseket a levegőbe repítvén, az északi erődökbe vonultak át, a hidat pedig maguk után felégették. A város egy roppant romhalom s még 10-én is sok helyütt égett. Malta szigetéről ij 1200 emberből álló angol erősítés van útban Krimia felé. Read tábornok holt­testét Pelissier tirnok tisztességgel el­­temetteté, tárczáját pedig, mellyben értékes papírok valának, Gorcsakoff hűnek visszaküldötte. Gorcsakoff herczeg az aug. 16-án szenvedett csernatai vere­séget kettővel mentegeti; először, hogy Read tábornok elhamar­kodta a támadást s a rosz­eredményt ez okozta; másodszor, hogy az oroszok a csatatér keskenysége miatt nem fejthették ki egész erejüket. Az elsőre nézve : Read thnok meghalt s nem véd­heti magát a vád ellen; a másodikat illetőleg pedig az a felelet, hogy ezt az oroszok előre tudhatták, miután maguk választották a csatatért. Ebből sokan azt következtetik, hogy Gorcsakoff­ág kénytelen volt támadni, mert seregét tovább élelmezni nem bírja. Mióta az azovi tengeren lévő közlekedési utakat, a keresi és a rabati szorost a szövetségesek elvágták, csupán a perekopi szoros maradt fenn s erre tengelyen rendkívül lassan foly a szál­lítás, sőt, ha majd az őszi esők az utakat feneketlenné teszik, ez végkép lehetlenné válik. Ezenkívül a termés egész Tauriában igen középszerűen ütött ki s a szimferopoli és bakcsi-szeráji raktárak már is üresen állnak. A tábornokok és admirálok illy értelmű jelentéseikből ítélve írta hihetőleg Napóleon császár ama nagy szavakat, hogy az orosz sereg a telet nem fogja Kri­­miában tölthetni. Az élelemben szenvedett szükséget megerősítik a szökött és elfogott oroszok vallomásai is. Ezekhez képest a katonák csak kenyeret, sót és vizet kapnak, húst soha, pálinkát csupán csata­napján, de ekkor olly nagy mértékben, hogy részegen mennek a rohamba. Ez történt aug. 16-án is; e napon csupa uj seregek támadtak, mellyek a szövetségesekkel ezelőtt még soha sem ál­lottak szemközt s ezekre is — mint szemtanuk állítják — há­tulról lövetni kellett biztatásul. Hír szerint a csatával egy idő­ben a várőrségnek is ki kellett volna rontani, de ez elmaradt, mert a katonák nem akartak tűzbe menni. Szökevények mond­ják, hogy az oroszok a Csernaja mellett még többször akarnak támadni s ha visszavezetnek, akkor a Karabelnáját vagyis a déli részt levegőbe repítik s az északi erdőkbe vonulnak vissza, mi a felebbiek szerint már meg is történt. Valósul, hogy az oroszok vesztesége Kar­sznál csakugyan jelentékeny volt. Muravieff tánok haderejét megosztotta s egy hadtestet Erzerum felé küldött, ezt a török helyőrség megtud­ván, aug. 16 és 17-e közti éjjel kirontott s az orosz táborban olly nagy zavart csinált, hogy az ostromlók egész podgyászokat és sok foglyot hagyva hátra, szétfutottak. Az Erzerum ellen kül­dött hadtest már visszajött, de most már békét hagy Karsz bás­tyáinak Muravieff s a várost szép szerével kiéheztetni akarja. Erre azonban, alig ha lesz ideje, mert Omer basa sept. 6-án in­dult (legalább igy volt meghatározva) Batumba, honnan Karsz felmentésére fog sietni. Táborkari főnökül Ferhad basa (S. . . .) megy vele, kit a török hadsereg legjobb táborkari törzstisztjé­nek mondanak. Serege a Batumban lévő 8 — 9000 emberen kivül 25 zászlóaljból fog állani; ezek közül 16 a dunai seregből jött át, a többi 9 Krimiából kerül ki; bár ezekkel most kis nehézség van, mert Pelissier ezen ezredek elbocsátásával nem akarja a balaklavai jobbszárnyat gyöngíteni, miután az aug. 16-ki csatát csak az oroszok nagyobb támadásának bevezetéséül tekinti, mellyet ő mindennap vár. — A dunai sereg zászlóaljai már két hónap óta nem kaptak zsoldot s mondják, Omer basa Stambuli útjának az is volt egy oka, hogy e zsold egyszerre leendő kifi­zetését eszközölje. A Balti tengeren, úgy látszik, az idén vége felé közelget a hadjárat, miután az ágyúnaszádokat már haza i­s a lőpor és golyó­szállító hajókat fele útból visszaküldte a szövetséges flotta. Ázsia észak-keleti szögletében, a nagy óc­eán északi részén s az orosz birodalom végpontján van a kamcsatkai félsziget.

Next