Politikai Ujdonságok, 1855 (1. évfolyam, 1-51. szám)

1855-10-10 / 40. szám

Pest, October 10. 1855. 40. SZám. Első évi folyam. A „Politikai újdonságok“ hetinként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. Előfizetési díj :­julius-decemberig, azaz 6 hónapra Budapesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a „Vasárnapi Újsággal“ együtt ezen 6 hónapra csupán csak 3 ft pengő. A ,,Politikai újdonságok“ kiadó­ hivatala, egyetem-utcza 4. sz. Hadi tudósítások. Figyelmünk a krimiai csatatéren most különösen három pontra irányul. Tudjuk, hogy Szebasztopol északi része a perekopi szoros­sal s igy egész Oroszországgal folytonos összeköttetésben áll. A hadi ut, melly az északi erődökből Perekopba vezet s mellyet az oroszok lépcsőzetesen felállított csapatokkal elfoglalva tarta­nak, mintegy 27 német mértföld hosszú, délről északnak fut s az állomások rajta következők : Szebasztopol, Bakcsiszeráj,Szimfe­­ropol, Sarabuz, Treablan, Aibar, Djurmen, Juszun, Perekop. — Ezen át Szebasztopoltól Szimferopolig hegyhátakon visz, Szim­­feropoltól tovább nagyobbrészt sík és mocsáras pusztaságon s távol a tengertől, a félsziget kellő közepén. Már most, a szövetségeseknek fő feladata lévén az oroszok közlekedését elvágni s igy a nevezett utat áttörni : ezt csak Szebasztopol és Szimferopol közt kisérthetik meg , nem pedig fölebb, hol a tenger távolsága s a terület pusztasága miatt a se­reg élelmezése lehetlenséggel határos. E czélból, a Szebaszto­poltól jobbra eső Balaklava és Kamies kikötőkből seregeket szállítottak a Szebasztopoltól balra eső Eupatóriába, melly kikötő­város Szimferopoltól nyugatnak azaz szintén balra körülbelöl 8 mértföldnyire fekszik. Szimferopol és Eupatória közt nagyobb helység és állomás Szak.­A szövetségesek terve tehát az, hogy egy hadseregek Eupatóriától lefelé, a másik a Csernajától fel­felé nyomulva , két tűz közé szoritsa s áttörje a hadi uton álló orosz sereget. Ennélfogva az első pont, mellyre figyelmünket fordítanunk kell, Eupatória. Dél-Szebasztopol bevétele után a szövetségesek azonnal indítottak oda csapatokat Allonville tórnok alatt, ki ott a fővezényletet viendi. Jelenleg 1 franczia hadtest, 1 török,­ 1 an­gol dandár és Menekli basa török hadosztálya, összesen 22,000 lovas és 14,000 gyalog áll Eupatória mellett. Ezenkívül minden Konstantinápolyból küldött és küldendő erősítés is ide jó, úgy, hogy e sereg létszáma 60,000 emberre fog menni s a teljes hadműködés csak ekkor kezdetik meg. Nagyobb kémszemlék azonban, mellyekből gyakran becsületes kis ütközet fejlődhetik ki, napi­renden vannak; illyen fejlődött ki sept. 29-én is, melly napon a franczia lovasság az oroszt megverte, elfoglalt tőle 6 ágyút, elfogott 160 embert és 250 lovat. Franczia részről a vesz­teség 2 halott és 27 sebesült. Közelebbi részletek még hiányoz­nak.­­ Az orosz sereg itt Korf tbnok parancsnoksága alatt áll, kinek Gorcsakoff herczeg a legszigorúbb őrködést és ellentállást hagyta meg, mert a szövetségesek mozdulata Szimferopolt fe­nyegeti. E város lakóit rémülés lepte el, sokan már el is költöz­tek falai közül. A figyelemmel kísérendő második pont a Csernaja völgy, hol a szövetséges sereg zöme tanyáz. Ezzel szemközt maga Gorcsa­­koff­ig viszi a főparancsnokságot, táborát a belbeki magaslato­kon erősen elsánczolá s főerejét itt akarja öszpontosítani. Seregét az utolsó veszteségek 120,000 emberre olvaszták le, de ő bízik, hogy ellentáll ennyivel is, m­íg a Perekopból elindult 20,000 megérkezik. A szövetségesek részéről 1 franczia egész hadosz­tály, a piemonti hadtest, 1 angol és 1 török hadosztály a Cser­naja jobb partján előnyomulni készül; nagyobb kémszemléző csapatok leszállnak a bajdari magaslatokról s visszanyomják az orosz előhadat; nagyobb csatára azonban oct. 5-éig még nem került a dolog. A harmadik pont Szebasztopol északi része s az ottani erő­dök. Ezek közül az északi (Sieverna, vagy Sievernája) és a Kon­stantin erődöt kezdték a szövetségesek bombázni a flottáról és a déli rész partjáról, hol 120 legnagyobb ü­regű mozsarakat ál­lítottak ütegekbe. Az oroszok mindent elkövetnek, hogy a szö­vetségeseket a déli részen lévő s félig romban heverő Miklós erődben ne hagyják megtelepedni s ezért a Konstantin erőd mel­lett átellenben felállított s több más ütegből éjjel nappal erős tüzelést folytatnak ellenök. A városra is keményen tüzelnek, de az angol-franczia tüzérek sem maradnak adósak a felelettel.­­ Az oroszok kivonulásának hírére az adott okot, hogy Gorcsa­koff­zg az északi erődökből az ország belsejébe szállíttatja a be­tegeket s hogy az erődökben csak néhány ezer embert hagy­ván, a főerőt a belbeki magaslatok felé küldé. Dél-Szebasztopol lassan kint tisztulni kezd romjaiból. A ka­tonák, örömükben hogy a futóárkoktól megszabadultak, jó ked­vűen takarítják el a torlaszokat, fedik s lakhatókká teszik a há­zakat, elkeresztelik az utczákat a győzelmes hősök neveire, gyűj­tik a golyókat s a vasat, mellyért külön fizetést kapnak — s mindez nekik pihenés annyi fáradalom után. A Karabelnája parancsnoka Windham angol vezérőrnagy; a belvárosé Bazaine franczia tábornok; a rendőrséget a francziák kezelik. Franczia vagy angol útlevél nélkül a városba senkit nem bocsátnak. A székesegyházban a diadalért nagy Te Deum tartatott; egy má­sik templomban angolok végzik az isteni tiszteletet. Csaknem valamennyi erőd kijavítható ; a Miklós és vesztegerőd azonban ez ideig üresen maradt, mert a túlsó északi part golyóinak igen ki van téve. Sándor czárt oct. 7-re Odesszába várták, honnan Krimia bennsejébe szándékozik utazni. Konstantin nagyherczeg minden­esetre a harcz színhelyén marad. Tottleben tűnok, ki még nem gyógyult fel sebeiből, Nikolajeffbe ment. — Újra járja a hír, hogy Gorcsakoff hűtól Muravieff tánok veszi át a krimiai főpa­rancsnokságot. Kars sept. 16-án még daczolt az orosz ostromlókkal. A vár­­parancsnok 3000 embert bocsátott el az élelmezés könnyítése végett. Az oroszok egy 1000 lóval hozott készletszállítmányt fogtak el a törököktől. Konstantinápolyból Várnába a Vivian féle 13,000 emberből álló légió szerencsésen megérkezett. A Balti szövetséges flotta Kronstadt és Nargen körül hor­gonyoz, mit már nem sokáig fogunk jelenthetni, mert a jég ma­holnap leszorítja onnan e békés természetű hajóhadat. HETI KRÓNIKA. Ausztria. A világ még mindig azon töri fejét, váljon báró Prokes- Oszten hivatalos küldetéssel fordult-e meg a franczia császárnál vagy nem? Azon körülményből, hogy e diplomatát a külügymi­niszter mutatta be Napóleon császárnak, sokan a hivatalos jelle­met következtetik, miután azokat, kik magánügyben tisztelked­­nek, a főudvarmester szokta bemutatni. Már most, ha hivatalo­san jött, békét sürgetni, közbenjárást ajánlani, vagy az orosz kormány elé Ausztria részéről terjesztendő ultimátummal jött-e? mit és miként végzett? ez az, mit voltaképen tudni nem lehet. Mi ragaszkodunk lapunk utóbbi számában erre nézve kimondott véleményünkhez s alkalmasint legjobban megközelítjük az igaz­ságot. — Egyébiránt ő excra Párisból már elment, sőt Bécsbe meg is érkezett, honnan Frankfurtba megy, hogy az ott folyó hó

Next