Politikai Ujdonságok, 1856 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1856-01-02 / 1. szám

Pest, januárius 2.1850. 1. szám. ■ifgfj­) Második évf folyam. Politikai újdonságok. A „Politikai újdonságok“ hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. Előfizetési díj : január-juniusig, azaz 6 hónapra Budapesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a „Vasárnapi Újsággal“ együtt 6 hónapra 3 ft, egész évre 3 ft pge. A , Politikai újdonságok“ kiadó-hivatala, egyetem-utcza 4. szám. Hadi tudósítások. Kars elestének megdöbbentő hírére a török kormány min­den rendelkezése alatt álló haderőt, Erimiából épen úgy mint az európai állomásokról, összegyűjt s a legnagyobb sietséggel Ázsiában akar öszpontositani. Ide jönnek Eupatoriából az egyip­tomiak, kiket Omer basa olly sokáig hasztalan várt Batumba; úgy szintén a Sumlában fekvő egyiptomi csapatok is, mellyek­­nek uj parancsnoka Szolimán basa a szállitást már meg­kezdette. A Trapezuntban lévő haderő Konstantinápolyból vett parancs folytán gyorsmenettel Erzerumba indult s valószinü, hogy a Krimiából oda rendelt angol hadtesten kivül még franczia had­erő is fog alkalmaztatni az ázsiai csatatéren, hol az orosz most határozott tulnyomóságot nyert az által, hogy Perzsiát maga részére nyerte meg. A dolog így áll: Az ázsiai államok közt Perzsia barátságát mindig legjobban kereste az angol kormány, legfőkép azon okból, mert Oroszor­szágot az angolok Keletindiájától perzsa föld választja el, s igy ha Anglia Perzsiával jó lábon áll, Keletindia orosz érdekű meg­támadás ellen biztosítva van. Az orosz kormány azonban szintén mindig tyúkkal kalácscsal járt a perzsa sakk körül, ki az angol és orosz befolyás közt folyvást ingadozott, míg végre legújab­ban az angollal szakított, Pétervárba rendkívüli követet kül­dött s egyúttal a dél-keletnek fekvő Herat erősséget, a hasonló nevű tartomány fővárosát, elfoglalta. Herat, 3200­­ mérföld terjedelmű s másfél millió lakossal biró afghán­ tartomány s az által nyer rendkívüli fontosságot, hogy helyzeténél fogva kulcsa azon egyetlen útnak, melly Per­zsiából Keletindiába vezet s igy mind kereskedelmi, mind hadi tekintetből nevezetes terület. Az oroszok már több ízben inge­relték fel Perzsiát Herat elfoglalására, de Anglia — Keletindiát féltve — mindig Herat védelmére kelt s a perzsákat visszavo­nulásra kényszeríté. Ezek után érthetővé lesz, hogy Heratnak újabb elfoglalása azt jelenti, miszerint Perzsia az oroszszal szövetkezett, és Angliát a santal­ lázadás által különben is zaklatott Keletindiában fenye­getni készül, Törökországot pedig észak felé Kis-Ázsiában tá­madhatja meg. Ezen újabb fordulat tehát szükségessé teendi, hogy az ázsiai csatatéren mennél nagyobb európai haderő mű­ködjék az orosz — s talán nem sokára a perzsa sereg ellen. Kars vára és városa következő feltételek alatt kapitulált: 1) A vár megadja magát, minden benn lévő s jó karban ha­gyandó hadi készlettel, ruhákkal s a levéltárral. 2) Az összes helyőrség hadi fogságba adja magát; a tisztek megtartják kard­jaikat; a betegek ápolásáról a török hatóság gondoskodik. 3) A magán vagyon sértetlen marad. 4) A nem rendes katonaság, melly redifek­ és basibozukokból áll, továbbá 5) a hadseregbe nem tartozók, mint írnokok, fordítók, betegápolók stb. végre 6) azok, kiknek Williams basa választásához képest Muravies- tbnok a hazatérést megengedi, szabadon mehetnek, de 24 óra alatt a Szaganlug hegyen túl kell haladniok, különben hadi­fogságba esnek. 7) E hazatérők becsületszavakkal kötelezik ma­gukat, hogy a jelen háború alatt az oroszok ellen nem fognak harczolni. 8) Kars város lakói az orosz kormány nagylelkűsé­gére bízzák magukat s feltétlen hódolatukat az orosz főparancs­nok előtt küldöttség által nyilvánítják. 9) A városban lévő ál­lami épületek sértetlenül maradnak. A hadi­fogságba esett karsi helyőrségből huszonkét magyar és lengyel tiszt, kiknek szabadon bocsátását Williams tábornok a kapituláczióban kikötötte, amely­ Izmail basával együtt Kon­­stantinápolyba megérkezett. A helyőrségnek többi részét a fő- és altisztekkel együtt ré­szint Tiflisbe, részint más kaukázusi városokba szállították az oroszok s csupán Williams tábornokot, Vaszil és hat más basával küldték Pétervárba, hol Kars feladásának ünnepléséül vala­mennyi templomban hálaadó isteni tisztelet tartatott, ennek vé­geztével a Petropavlovszki vár ágyúi megdördültek, az utczákon pedig töméntelen nép tolongott, a töröktől elvett s körülhordott zászlók megbámulására. Az átadás szomorú ünnepélye nov. 28-kan végbe menvén, Muravies­ tábornok csapatjai egy részét Kutaisz­ és Akhalczikbe küldötte, Omer basa ellen. Minthogy pedig másrészről Bagra­tion tábornok közeledett nevezetes erősítésekkel, Omer basa az Inguron át visszatért Redut-Káléba, honnan néhány hét előtt kiindult. Egy onnan Angliába érkezett levél írója valószínűnek tartja, hogy a török sereg egész télen át itt marad, miután sem szállító eszközökkel, sem hadkés­zlettel, sem pénzzel és ruhával nincs ellátva s igy téli hadjáratra gondolni sem lehet; de tavasz­szal sem nyílik több remény sikerre azon oldalról, miután ak­kor az Ingur, a Rión s az ezekbe szakadó kisebb folyók rende­sen kiöntenek s az áradat a közlekedést megszakítja. Ez való­színűvé teszi a másik hirt, miszerint Omer basa egész seregével Trapezuntba fog átkelni, hogy az oda jövendő angol hadtesttel egyesülve Erzerumot fedezze. Krimiában a Csernája még mindig túláradt s e miatt a franczia sereg folyvást a magaslatokon tanyázik. A tábori élet egyhangúságát dec. 11-én kis előőrsi csatázás szakítá meg. Az oroszok a franczia előőrsöket a bajdari álláspont egy olly terü­letéről igyekeztek elnyomni, honnan a szövetségesek a tűzi­fát hordják. Az első meglépés után, a francziák visszanyomták a támadókat, kik 70 halottat, 20 foglyot és 40 lovat vesztettek. Az oroszok ellenben Kerts környékén dec. 16-dikán Vivian tábornok hadtestéből egy erős angol-török lovas csapatot támad­tak meg és űztek szét s 47 közemberen kivül egy angol lovas kapitányt fogtak el. Ezt dec. 20-ától jelenti Gorcsakoff herczeg, kiről egyébiránt hírlik, hogy Oszten-Szakkennak adandja át­ a krimiai parancsnokságot, ő pedig Besszarábiába megy, hova egy idő óta nagy létszámú orosz hadtest csapatai nyomulnak. A dunai hadjárat személyes vezényletét e szerint Gorcsakoff her­czeg venné át s csak az a kérdés, mint védő fél-e, vagy mint tá­madó ? Déli és északi Szebasztopol közt a régi s csekély sikerű tü­zelés foly. B­ékehírek. Gróf Eszterházy Bálinttal, ki gyöngélkedése miatt csak lassan haladhatott s alkalmasint csak az ó év utolsó napján ér­kezett az orosz fővárosba, a fiatal gróf Széchenyi utazott Péter­várba , hogy az ottani kormány feleletét meghozza. Minthogy pedig állítólag 15 napi határidő van a válaszadásra kitűzve s a visszautazás ismét több napot venne igénybe; e választ csak január vége felé tudhatjuk meg, ha a távirat erről előbb nem értesít. Gróf Eszterházyt néhány nap múlva (dec. 22-én) báró See­­bach szász követ a franczia cs. udvarnál követte Pétervárba. Oda utazása a okának következőt mondják. Gróf Eszterházy Bécsből már elutazott volt, midőn Napóleon császár, bizonyos közben­

Next