Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1857-06-03 / 22. szám

206 J J HETI KRÓNIKA. Ausztria. Császár Ő Felsége f. é. máj. 23-án Budán kelt legfelsőbb hatá­rozata által gattájai Gorove István magyar fölkelés! menekültnek a büntetlen visszatérést legmagasb kegyelemből megengedni s neki egyszersmind a haditörvényszékileg ítélt vagyonelkobzás elengedé­sét legkegyelmesebben megadni méltóztatott. Császár Ő Felsége Debreczenben három kevesbbé terhelt bün­­döncznek a büntetést egészen, és egynek részben, legmagasabb ke­gyelemből elengedni méltóztatott. Császár Ő Felsége a váczi siketnémák­ intézete pénzalapjának az ezen intézet évi javadalma emelése czéljából leendő növelése vé­gett f. é. máj. 2­7-ki legfelsőbb kézirata által húsz­ezer pengő­útnyi kamatozó pénzösszeget az ugyancsak Ő Felsége által országos czé­­lokra szentelt várlaképítési pénzalapból legkegyelmesebben jóvá­hagyni méltóztatott. Császár Ő Felsége gróf Andrásy Györgyöt titkos tanácsosi mél­tósággal, Schimke Jánost a tiszai vaspálya igazgatóját császári ta­nácsosi czimmel felruházni; dr. Grosz Frigyes gyakorló orvost Nagyváradon és Margets Jánost a váczi fenyitóház igazgatóját ko­ronás arany érdemkereszttel, Zsigmondovits Mihályt, a siketnémák váczi intézetének igazgatóját arany érdemkereszttel feldíszíteni mél­tóztatott. Francziaország. Napóleon császár a közelgő nyár elejét ismét Plombiéres fürdő­helyen, közepét pedig Biaritzban, hol a tengeri fürdőket használja, fogja tölteni, hol mulat majd Ő Felsége a nyár végével, ez iránt még nincs terv, ha csak ennek nem veszszük a fejedelmeknek drez­dai vagy aacheni összejövetelét, melly egyébiránt még nagyon is a tervek, vagy inkább hirek országába tartozik. Fontainebleauban mulatása alatt a császár egy uj találmányu gözekével tett kísérletre is megjelent és ennek eredményével nagyon meg volt elégedve. E gözeke egyszerre négy barázdát hasit s egy napi munkával 4 — 5 holdat felszánt. Katonai szemle Marsmezőn, diszelőadás a színházban, táncz­­vigalom a városházán, a diplomatiai kar tisztelkedése sat. mind oly­­lyan egymásra következő dolgok, mint péntekre a szombat, vala­hányszor fejedelmi vér szerencsélteti látogatásával Páris városát. Ezen ünnepélyek most is egytől egyik megtörténtek a bajor király tiszteletére. A hivatalos „Moniteur“ jelenti, hogy a Neuschâtel iránt Porosz­­ország és Svájcz közt kötött békeszerződést május 26-án hat felha­talmazott aláírta s igy az ügy most már véglegesen rendezve van, csupán a szerződés hitelesítése hiányzik még, mellynek azonban há­rom hét alatt meg kell történnie s ekkor a szerződés azonnal nyil­vánosságra fog kerülni. A hivatalos lap addig is dicsérettel emlé­kezik a porosz királyról, hogy a newfcháteli herczegség államfenségi jogairól lemondott s hogy a Svajcz elvállalta kötelezettségek utján a neufcháteliek jólétéről gondoskodott.­­ A neufcháteliek e gondos­kodást szépen megköszönik, de azt továbbra is aligha fogják ki­kérni. A szövetség­gyűlést e szerződés jóváhagyása végett jun. 9-ére hívták össze Bernbe. Pár hó előtt említik, hogy a törvényhozó test jelen ülésszaka legfontosabb teendőinek egyike lesz azon kérdés eldöntése, váljon az ingó értéket kell e adóval terhelni vagy nem?E nagy fontosságú kérdés, melly termérdek franczia tőkepénzes vérét hozta sebesebb forgásba, az ingó értékkel bírók javára dőlt el, bár felhozták elle­­nök, hogy az ő mentességük csak a földbirtokosok terheit növeli, miután az utóbbiak, most majdnem négyszer annyi adót fizetnek, mint kilenc­ év előtt. A törvényhozó test egy utóbbi ülésében, a költségvetés tárgyalása alkalmával, ezen ügy ismét előkerült s a követek egyike a kormányt arról gyanúsító, hogy ez az államköl­­csöntől járó kamatokra is adót akar vetni. A kormány azonban rög­tön tiltakozott ezen állítás ellen, mondván, hogy rágalom illy szándékot fogni a kormányra, mert hiszen ez lopás volna, miután az állam részére kölcsönt adók az akkori törvények biztosítéka alatt kölcsönzők pénzeiket az államnak. — E tárgyalás­ és egy új bank­terv elfogadása után a törvényhozótest május 29-én bezárta üléseit s feloszlott­, a jövőre pedig a választási mozgalmak már javában folynak s bár a kormány mindent megtett a maga részéről, hogy győzelmét biztosítsa, még­is az ország több részéből az ellenzékre kedvezőbb hírek érkeztek. Még magában Párisban sem egészen kér­désen kívüli a kormány többsége. Hir szerint Lamartine-t is megkínálták a követséggel, de ez még május 23-án nem fogadta el az ajánlatot, írják, hogy a demokrata pártnak minden töredéke részt fog venni a választásokban s nem tekintve arra, váljon a jobb vagy a baloldalhoz tartozott e egykor az illető kijelölt, csak kormánypárti ne legyen, reá adja szavazatát. E választási mozgalmak, egyesülve azon izgalommal, melly az élelmi­szerek drágasága miatt országszerte, de leginkább Páris mun­kások lakta külvárosaiban nyilatkozik, a kormánynak sok gondot adnak a csend- és rendnek kellő fenntarthatása iránt. A kormány Oláh- és Moldvaországba több tagból álló bizott­ságot küld olly czélból, hogy ez a Fejedelemségeket tanulmányozza s az eredményt feljelentse. E bizottság alkalmasint Talleyrand szerve­zési biztosnak lesz segéd­eszköze s a nép hangulatának, erkölcsi ál­lapotának és kivonatainak tanulmányozását hihetőleg arra használja fel majd, hogy a népet jó szerével az egyesítésre ösztönözze. Kato­naságot nem szabad, de illy biztosokat lehet küldeni a Fejedelemsé­gekbe s ha e biztosok ügyesek, felérnek egy kis hadtesttel. Algírból máj. 26-áról diadalhir érkezett; a francziák a kabulo­­kat megverték s a Beni-Raten nevű kurd katonaságot fényes csatá­rozással minden álláspontról kiszorították. Páris szinházai egyikében minap a legfelső páholysorból egy csomó proclamatiót dobtak le, melly a népet a kormány ellen azon okból izgatja, hogy ez oka a kenyér drágaságának s ezt négyszerre olcsóbban lehetne adni, ha a kormány a gabonával nem nyerész­kednék. Anglia. Az alsó­ház, valahányszor pénzösszeg megszavazásáról van szó, bizottmányi üléssé alakul, mellynek határozata azután az alsó­ház teljes ülése előtt még egyszer jó tárgyalás alá. Így történt ez a ki­rályi herczegasszony nászajándékát illetőleg is, mellynek a bizott­mányi ülésben megajánlott összegét a teljes ülésben két indítvány támadta meg. Az egyik a 40.000 ft. st. egyszerre kifizetendő tőké­ről semmit sem akart tudni, a másik ezen 8000-ben megállapított járandóságnak 6000 ft. sterlingre csökkentését kívánta. Mind a két indítvány megbukott s húsz szavazatot sem nyert, miután lord Palmerston élesen kelt ki a fillérkedés ellen és sajnálatát fejezte ki, hogy még erre nézve is merült fel véleménykülönbség. Viktória királyasszony május 26-án lépett élte 39-ik évébe; szü­letése évnapját országszerte s kivált a nagy városokban ünnepélye­sen ülték meg. Lyons admirál, ki a Feketetengeri flottának volt parancsnoka s onnan mart. 30 án kivonulva Málta mellé jött, nagy hajóhadával még mindig ott horgonyoz, pedig Angliába visszatérése már je­lentve is volt. Ezzel ellenkezőleg most arról értesülünk, hogy e ha­jóhad még a jövő telet is Máltánál fogja tölteni, mi arra mutat, hogy Anglia egy­részt a török viszonyok s a Dunafejedelemségek kérdésének fejlődését, más­részt a déli olasz partokat közeli szem­­ügygyel tartani tanácsosnak hiszi. Minap említik, hogy az angolok nem ellenzik többé a Peruzium és Szuez közötti földszoros átfuratását, vagy­is azt, hogy a Föld­közi-és Veres tengert e két pont közötti csatorna kösse össze, melly terv eleinte azért nem tetszett nekik, mert a Földközi tengeren és Egyiptomban inkább franczia befolyás lévén az ur, attól tartottak, hogy a Keletindiába vezető Szuez- csatorna itt is a franczia érdek­nek lesz előnyére. Az élelmes angolok azonban elejét vették ezen aggodalomnak s a Veres tenger ázsiai partján Adent, afrikai partján pedig Jadsuru-t vétel utján megszerezvén, megszállották, valamint Parim szigetet is, melly a tengerszorosnak épen legkeskenyebb pont­ján fekszik s fekvésénél fogva arabul Kucssziget a neve, mintegy kulcsa lévén a Verestenger birtokának. Anglia tehát, miután e he­lyeket kellőleg megeröditette s igy a Verestengeren olly állást fog­lalt, hogy várművei közt csak az a hajó mehet át, mellynek átme­­nését megengedi — Anglia most már nem ellenzi a szuezi csator­nát, melly különben a Keletindiába vivő tengeri utat felére fogja rövidíteni. Lord Cowley angol követ Párisból Londonba fog rövid időre jönni. E jeles államférfi­ az utóbbi évek alatt egész csendességben olly hathatósan működött, hogy befolyása mind a franczia, mind az angol udvarnál nevezetessé lön s most nem csekély érdeket ger­ő

Next