Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1857-04-08 / 14. szám
129 mertetést olvasunk a „Magyar Sajtó‘‘-ban : „Már eddig is — így szól többi között — e téren annyi tapasztalással biró munkaerők csatlakoztak annak minél tanulmányosabbá tételére, miként ha még azokhoz mások is — kik hivatva vannak, ismereteik s tapasztalataikkal gyarapítani a nemzet e térem értelmességét — csatlakozandnak s gyámolitandják az érdemes szerkesztő elismerést érdemlő törekvéseit, a hatásnak azon polczára emelkedendik, honnan mint biztos kalauz vezérlendi a szőlészet és borászat emberét mindazon fontos lépések megtételére, mellyek elkerülhetlenül szükségesek, hogy a termelés tökéletesbé tétessék s elég tétessék azon igényeknek, mellyeket a pinczekezelés olly fontos téteményeiben az előhaladott czélszerüség s ízlés megkíván. ------A szerkesztő ügyszeretetesére mutat, hogy ezen folyóirat árát a lehető leg legolcsóbbra határozta, mert tekintetbe véve annak csinos kiállítását, a számos fametszvényeket, mellyeket az eddigiek után várni lehet, s a tömör nyomatú nagy alakú 30 iv tartalmát és postai ingyen elszállítást a 2 forint 30 kr. (ennyi az előfizetési dij egy folyamra vagyis 6 füzetre) valóban kis ár. De hogy a szerkesztő folyóirata által a közhasznú tárgyakat mennél nagyobb mérvben óhajtja terjeszteni és ezen munka megszerezhetését könynyűvé tenni iparkodik, mutatja a 2-ik füzetben levő nyilatkozata melly szerint még folyvást elfogad előfizetést 2 ft. 30 krral (lakása Sebestyén-tér 5 sz.). — Makón, egy haszonkertészeti mintaiskola létesítése 9 holdnyi területen közel áll a valósuláshoz. A kertészettel méhészet is fog űzenni s az iskolai növendékek a fanemesitésben, kertészetben és méhészetben fognak oktatást nyerni. Ezen kívül a városi tanács a selyemtenyésztés serkentésére 1000 forint jutalmat tűzött ki azon lakos számára, ki jövő 1858. évben Makón legtöbb selymet fog termelni. Mindkét, hasznos intézkedésben a tevékeny városi főjegyző urnak, mint indítványozónak, látjuk kiváló érdemét. — Méhkedvelők számára. Az idei pesti terménykiállításra júniushó 6-ra a „Gazdasági Lapokban“ egy méhészeti gyülekezet indítványoztatik, ahol következő kérdések volnának megfejtendők : 1 ez a czélszerű méhtenyésztésnek főalapja- e a jó teleltetés, és milly módon lehetne ezt legkisebb nép vesztességgel biztosan elérni? 2-or Miután a méhtenyésztés a gazdaságnak mellékes ága lévén, mellyik mód a legjövedelmezőbb és honunk különböző vidékeihez képest legalkalmatosabb? 3-or A méhtenyésztésnek felvirágzása Magyarhonban miként volna eszközölhető? — Egy méhészgazda a terménykiállításra küldeni fog : egy köralakú szalmakas fonógépet, egy azon gépen font szalmakast, egy hat fiókos Dzierzon kast. Kivánatos volna, ha minél több méhkedvelő a köztelken kibocsátandó aláírási ivén magát bejegyezné és a kiállítást méhészeti eszközökkel gazdagitaná, mert csak ezen esetben sikerülhetne az egyesület megalakulása. — Községi gyümölcs-iskolakertek. Az élénk mozgalom, melly a községeknél gyümölcs-iskolakertek érdekében mutatkozik, hazánk gazdasági ipara fejlődését biztositni látszik. Sok éves gyakorlati tapasztalataim, szerzett szakismeretek s terjedt összeköttetéseim képessé tesznek a községek e buzgó törekvésiél kezére járni; ez érdekben meginditott és a magas kormányszék által a községek vezérkönyveül kegyesen elfogadott „Belgazdasági kis közlönyöm“ mellett, a közügy érdekében az illető községeknek gyakorlati téren is felajánlom munkásságomat akint, hogy megkeresésekre gyümölcs-iskolakertjeik szervezésénél és rendezésénél útmutatással minden díj nélkül szolgálni, sőt máltányos feltételek mellett magában a rendezésben is közremunkálni kész vagyok. Kelt Pesten, martius 24-én 1857. — Hutirai Lukácsy Sándor, (lakom . két nyúl-utcza 5. szám). — Szorgalom gyümölcse. Hogy az iparkodó gazda kis birtokon is minő szép eredményeket vívhat ki, tanúsítják a következő sorok, mellyeket e napokban kaptunk Kecskemét vidékéről. S ámbár ezek nem közzétételre, hanem inkább csak magántudomásunkra voltak szánva , jónak látjuk mégis a szép példát nyilvánosan felmutatni buzdításául azoknak, kiket Isten nem áldott meg messze terjedő birtokokkal vagy kik puszta, elhagyott tereken fáradoznak. A tudósitás igy hangzik : 1835. évben 29 hold birtokomat, e laza s homok földet a város akkori tanácsától az úgynevezett két talfája közti szabad homokokból vettem, melly a szél és vihar játéka lévén, abban az időben csak némelly kórót s fűszált termett. Mostanában azon a tanyaépület, gyönyörűen zöldelő vagy 20 db. diófa-csoportozattal körülövezve fekszik, s megterem Isten nagyvoltából, a nagy erőfeszítés, fáradhatatlan mivelés és ipar után mindenféle gabona, évenkint 3 igavonó jószágnak takarmány, tűzi fa, két, néha három kocsi dió, ugyanannyi pogácsa-, bambergi-, tafota- s többféle jeles alma, és más egyéb gyümölcs, mellyekből felemlitni érdemesnek találok mintegy 200 darab szép fajta őszi baraczkfát. Van rajta továbbá jó veteményes kert és méhes. Méheimből az időhöz képest hol bő, hol szűkebb hasznom van; magamat azonban cselédkéimmel együtt, mivel az édességet igen szeretjük, s mint orvosi szert használjuk, mindig gazdagon táplálnak. Van szőlőm is; ennek egy része három, másik négy éves, mellyen második évben 7, harmadikban 40, múlt nyáron 100 akó bor termett. Isten megáldotta igyekezetemet. De azért mi nemcsak a világi, hanem a mennyei kincset is vadászszuk s tudjuk, „hogy testünket ugyan föld veszi gyomrába, de a mi lelkünkre vár Isten országa!“ M. P. Irodalom és művészet. — Pályázat tiz-tiz aranynyal jutalmazandó három magyar zeneműre. A pest-budai hangászegylet részéről b. Prónay Gábor ur nagylelkű ajánlata folytán pályázat hirdettetik egy magyar szellemű zeneműre. 10 arany jutalmat nyer, aki Petőfi „Honfidal“ czimű költeményére népszerű magyar stylben a legjobb zenét készitendi. E mű énekre zongora kisérettel legyen alkalmazva, idegen kézzel irva, valamelly jelmondattal ellátva s ugyan e jelmondatot viselje a szerző nevét rejtő bepecsételt levél. Beküldési határidő 1. évi September 30-a. A pályaművek Ritter Sándor hangászegyleti titkárhoz utasitandók. A másik 10 aranyból álló pályadíj egy régi magyar stylben zongorára készitendő lassú és fris magyar nótára tűzetik ki. Beküldési határidő 1858 márt. 15. A harmadik 10 arany pedig egy az u. n. kamarai zene köréből zongorára szerzendő, legfölebb négy kétaivet betöltő magyar szellemű zeneműre (p. o. sonatine, ábránd, nyitány, gyakorlatok stb.) van kitűzve. Határidő 1859 mart. 15-e. — A régi classicus irodalom barátait figyelmeztetjük, hogy esztergomi tanár Sebők Árpád „Virgil Éneisz“-ét fogja legközelebb magyarítva kiadni. „Az idegen remekművek átültetése — mondja a t. tanár úr — olly szellemi tőke, melyből mind a nyelv-csinosodás, mind az izlés-nemesítés sokszoros kamatot vonnak. A magyar irodalomnak is okvetlenül szellemi közlekedésbe kell magát tennie az ókor remek irodalmával. Ennek dajka-karjain növekedett a német, franczia, angol irodalom óriássá, ennek karjain kell a mi irodalmunknak is nemzetek oktatójává s öröklétűvé becsesülni.“ — A mű május hóval fog megindulni s minden két hóban egy-egy, két éneket tartalmazó füzetke fog megjelenni. A körülbelől 25 évre terjedő s díszesen kiállítandó munka előfizetési ára 2 ft. 30 kr. pp. Beküldendő az „esztergomi nagy-gymnasium igazgatóságához.“ 10 előfizetőre egy ingyen példány. Vegyes hírek. — Nyíregyházán a múlt hónapban megállapított reáliskola alapkövét május 18-án, mint a Felséges Császári Pár átutazása napján, ha lehet, a Felségeik jelenlétében szándékoznak letenni. A tanítóképezdét is ez őszszel akarják újra megnyitni. — Gyászhir. Múlt hó 26-án múlt ki Bécsben, élete 81-ik évében Felsőbüki Nagy Pál, ama nagyhirű magyar államférfiu, ki Sopronmegyét 5 országgyűlésen dicsőségesen képviselte, ki nemzetiségünk egyik leghőbb védője, a m. akadémia egyik létrehozója s a közjóért mindenkor buzgó és hazáját utolsó lehelletéig forrón szerető nagy hazafi volt. Hideg tetemei Felső-Bükön Sopronmegyében m. hó 30-án tétettek örök nyughelyekre. Béke porainak, áldás emlékezetére! — Múlt vasárnap temettetett el nagy pompával a pesti izraelita község főrabbija Schwab Lipót ur. A boldogult átalános tiszteletben és szeretetben részesült nagyszámú hivei körében. — Nemrégiben azon hirt olvastuk a hírlapokban, miszerint Ranolder János veszprémi püspök önéltósága 38,000 pftnyi jótékony és kegyes czélu alapítványt tett. Most e hirt oda igazítják ki a Tanodai Lapok, hogy ez alapítvány nem 38,000 pft., hanem olly roppant összeg, mellynek csak évi kamatja 38.000 pft., miből világos, hogy hazánkban ezen ragyogó áldozat (a feledhetlen Pázmány Péter alapítványait kivéve), ha nem csalódunk, a főpapi alapítványok közt páratlanul áll. A nevezett lap tudatja továbbá hitelesen, hogy ő Szentsége a pápa a nagyszerű alapítványt épen úgy, mint a cs. kir. Apostoli Fölsége már megerősítette. S a részletekből egyelőre annyit tudat, hogy a nm. püspök megyéjében az alapítványból 150 falusi tanitó fog évenkint részint 30, részint 20 pftnyi segélypénzt hozni. — Erkel és Doppler, nemzeti színházi karnagyok egy „Erzsébet“ czimü uj dalművet írtak, melly ő Császári Felségeik uttmulatása alatt fog először szinre kerülni. — A Szent-István - Társulat junius első napjaiban közgyűlést fog tartani. — An. muzeum kertje javára, a lelkes Podmaniczky bárók által rendezett tánczvigalom, mellyről annak idejében lapjaink is írtak, 126 pftot jövedelmezett, mi az említett czélra be is adatott. — Friebeisz István egy „Hazai beszély és regénytárt“ inditott meg, az első füzet 5 beszélyt tartalmaz Jókaitól, a második egy regényt Beöthy Lászlótól („Comoedia és tragoedia“ czíműt.) — Balogh István nyugdíjazott aggszínész ez idén fogja megtartani színművészeti ötvenéves arany ünnepét. — Hétfőn, ápril 6-án kezdte meg a Dunagőzhajózási társaság rendes utasszállító meneteit Bécsből Pestre. Ápril 7-étől kezdve naponkint egy áruszállító hajó megy (a hétfői napot kivéve) Bécsből Pestre. — A V. U. múlt számában említett tállyai aczélharang-szentelést illetőleg utólagosan értesültünk, hogy az ezen alkalommal kitűnt négyhangu férfikar Gáspáry János nyíregyházi tanító és karmester által jön betanitva s húsz férfi által volt képviselve, kik az ünnepély emelésére nagy befolyással voltak. Az aczélharangokat szintén Vesztfáliából Bochum városából hozatták, honnan 2—3 nap alatt beszállították Pestre. Az ár felette jutányos. A 18—20 mázsát nyomó s öszhangzó 3 aczélharang 7 — 800 pftba kerül a szállítással együtt. — Lopussay Ferencz, a theol. kar dékánja, annak nevében pályázatot hirdet, Horváth József néhai kalocsai kanonok alapítványára vonatkozólag. A pályatárgy következő : „Készittessék hit és történelem alapján kézikönyv, melly könnyű s világos előadással, értelem- és szívhez szólván, a görög nemegyesülteknek a római katholika anyaszentegyházzali egyesülését fejtegesse.“ A legjobb munka jutalma 350 pft. A pályairatok beküldésének határnapja 1858. mart. 19-e. A munkákat a szokott pályázati módon kell beadni. — Zalamegyei kanizsai járásban fekvő Bajcsa helység mártius 27-én, állítólag Koszuból történt gyújtás következtében, 8 házat kivéve, egészen porrá égett. A lakosság nagyobb része a szőlőhegyen dolgozott. A roppant kár eddig hatóságilag fölvétetett. — K.-Torbágyról mart. 29-éről Írják : A budai közig, szolgabirói járás-