Politikai Ujdonságok, 1858 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1858-01-14 / 2. szám

14 .,25-dik hadiparancs. Tetszett a Mindenható akaratának hadsergem legidősb vete­ránját, annak győzelemkoszoruzott vezérét, leghivebb szolgámat gróf Radeczky tábornagyot ez életből kiszólitani. Az* ő halhatatlan dicsősége a történeté. Hogy azonban hős­­neve hadseregem számára örökre fennmaradjon, ötödik huszárez­redem azt folyvást és örök időkig viselni fogja. Hogy velem együtt gyászoló hadseregem fájdalmának kifejezés adassék, parancsolom továbbá, hogy az elhunytért minden katonai állomáson ünnepélyes gyászisteni tisztelet tartassák, és egész hadse­regem és hajóhadam 14 napig gyászt öltsön. Ezen idő alatt minden zászlónak gyászfátyolt kell hordania. Bécs, január 5. 1858. Ferencz József, s. k.(1 . cs. k. Apostoli Felsége, gróf Radeczky Tódor vezérőrnagyhoz a következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott intézni : „Kedves gróf Radeczky! ön édesatyjának, dicső tábornagyom Radeczky grófnak elhunyta mély gyászszal tölt el Engemet. Fogadja ön ezennel legbensőbb részvétem kifejezését. Enyhítse ön fájdalmát azon meggyőződés, hogy a halhatatlan hős elvesztését Én, a haza és a hadsereg, mellyet ő győzelemre vezetett, és olly fájdalommal siratjuk, mint ön, ki az elhunytban a szeretett atyát gyászolja. Az én gondom lesz, a nagy férfiú emlékének a méltó tisztele­tet megadni, és a Magam, Házam és haza körüli érdemeinek emlé­kezetét az utódoknak maradandó emlék által átszolgáltatni. Bécs, január 5. 1858. Ferencz József, s. k.“ (B. P. H.) Továbbá megparancsolá ő Felsége a Császár Schütter báró altábornagy urnak, ki vezérhadsegédi minőségben több éven át a tábornagy közelében volt, hogy Pozsonyba siessen, a Radeczky gróf ott élő leánya Wenkheim Friderika báróné előtt fejezte ki a szenvedett veszteség fölötti legmagasabb sajnálatot; az altábor­nagy úr még különösen Császárné Ő Felségétől is hasonló megbízást kapott, ki az egész udvarral együtt, a hadsereg számára parka­ffsori 14 napi gyászt fölvenni méltóztatott. Az ugyanazon napon felnyi­tott végrendeletben a tábornagynak azon akarata találtatott kife­jezve, miszerint Wetzdorfban Alsó-Ausztriában, a 3 év előtt elhunyt Wimpffen báró tábornagy mellé temettessék. Egyszersmind Milánó­ból jelentetett, mikép ott a temetési ünnepély a holttest bebalzsa­­m­ozása miatt, f. hó 14-ike előtt nem történhetik meg, melly ünne­pélynek az elhunyt magas rangjához s érdemeihez illő összes tisz­telet-nyilvánításokkal s állam-költségein eszközlését Ő Felsége már előbb megrendelé. Ezen ünnepélyre Albert, Károly Ferdinand s Ernő Főherczeg Urak, — Wratislaw gróf tábornagy, Hess báró s Wimpffen gróf táborszernagyok, — Schlik és Sch­aafgotsche lovas­sági tábornokok, — Schwarzenberg Ödön herczeg, Clam gróf, Lichtenstein Frigyes herczeg s Agnatten báró altábornagy urak, kik legnagyobb részt kitűnő állásokban szolgáltak a tábornagy parancs­noksága alatt, névszerint a legutóbbi olaszországi hadjáratokban, s vele osztoztak amaz emlékezetes napok dicsőségében, valamint az elhunytnak nevét örök időkre viselő 5-dik sz. huszár­ezred ezredes­parancsnoka s tebb törzs-és főtisztjei Milanóba utaznak, hol a holt­test a szabályszerű menettel s az összes polgári hatóságok kisére­­tében a pályaudvarba szállíttatván, külön vonattal Velenczébe, erre egy cs. k. hadihajón Triestbe, onnan ismét külön vonattal Bécsbe­­s tüstént Wetzdorfba fog vitetni. Az összes katonai állomásokon, mi­ken a magas elhunytnak teste átvitetik, tiszteleti századok s az ösz­­szes tisztikar lesznek kiállítva, s a monarchia összes nagyobb hely­őrségeiben érette gyászisteni tisztelet fog tartatni. — Egy sz.­pétervári tudósítás szerint, II. Sándor császár ö­felsége legfelsőbb rendelete következtében, a császári orosz had­sereg, mellyhez az elhunyt, mint tábornagy s egy huszárezred tu­lajdonosa, tartozott, annak emlékét háromnapi gyász fölvétele által tiszteli meg, s egy orosz tisztekből álló küldöttség van Bécsbe ren­delve, hogy a temetési ünnepélyen jelen legyen. — A cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által földvári Földváry Lajos Ádámot az ausztriai birodalom bárói rang­jára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. — A cs. k. pénzügyminisztériumban tegnap tartatott azon vámértekezletek első ülése, mellyeknek czélja Ausztria s a német Németország.­ ­ (Porosz régensség.) A porosz király jan. 5-én kelt kabineti rendeleténél fogva újra megbizta a helyettes kormányzással a po­rosz herczeget. jan. 24-dikétől számítva három hónapra. Francziaország. — (III. Napoleon arcza.) Ha a francziák császárjának arcza csil­lag volna, tán egész Európa csillagász lenne. Minden hírlap teli van pontos jellemzésekkel a komor vagy nyájas arczról melylyel ő felsége az újévi tisztelkedök egyikét vagy másikát fogadta, így például Rovigo Renátot (más néven Savary) ki I. Napóleonnak kö­szönheti társalmi állását s mégis korábban a legitimisták szószó­lója vala, eleinte savanyu képpel s ezen szókkal fogadá : „Ön későn jó, holott az elsők egyikének kell vala lennie,“ — de aztán nyá­jasabb s igen kegyes jön iránta. A testületekkel átalában rövi­den végzé a dolgot s nagyon fösvény volt a szóban. A diplomatiai karnak, melly szokás szerint a pápa nuntiusától vezetve jelenék meg előtte, ezt mondá : „Mindig örömmel fogadom a diplomatiai kar szerencsekivánatait; szeretem hinni, hogy a megkezdett év, szintúgy mint a tavalyi az uralkodók közt mindig növekedő egyet­értésnek s a népek közt egyességnek lesz tanúja.“ Ez alkalom­mal az angol és orosz követtel különösen barátságosan beszél­getett stb. — (Eris almája ■) Egy franczia lap (a Spectateur - szemlélő) nagy lármát ütött a napokban s olly konczot vete oda Európa hír­lapjainak, mellyen vitatkozhatnak egy ideig. A dolog csak annyi, hogy a Sp. állítása szerint Francziaország elszigetelve, támasz nél­kül állana az államok sorában s erre a közelebbi politikai viszo­nyok s események átalános szemléjén kívül azon erősséggel is él, miszerint „a múlt év közepe felé az angol követ és Bud­ gróf Bécs­­ben egy négy czikkelyű jegyzőkönyvet írtak volna alá, melly által mindkét hatalom kötelezi magát, hogy megtámadás esetében egy­mást segíti és előleges egyetértés nélkül semmit sem tesz.“ És tet­ték ezt Francziaország nélkül!! — És van már ezek felett nagy vi­tatkozás a lapokban, mind azok részéről, a kik nem tudják, hogy áll igazában a dolog. A kik pedig tudják — azok hallgattak. — A dunai fejedelemségek ügyében kiküldött biztosok már Párisban vannak. A többit megmondjuk az illető rovat alatt.. .(Botrányok.) Párisban az „Opera Comique“ nevű játékszínben két énekes művész a játék alatt összekocc­an, úgy hogy az előadás­nak majd félóráig meg kell­ szűnni. Aztán újra kezdék a felvonást és minden jól volt. — Mosel megyében egy fiatal ember tilos sze­relmi szövetségben élvén egy leánynyal, az ablakán mászott be hoz­zája s egy ily alkalommal a leány bátyja agyonlövé. A puskát az atyja adá gyilkos szándéka teljesítésére. Véleményünk szerint jobb móddal is el lehetett volna igazitni a dolgot.­­ (A tudomány diadala.) A francziák Afrikában a Sahara puszta korlátolásához kezdtek. Artézi kutakat ásnak, s jelesen ujontában Wed­ir nevű vázon, melly 44 év óta a legnagyobb szükséget szenvedte viz dolgában, két hét alatt fúrva jön egy illy kút, melly 40 ölnyi mélységből annyi vizet hoz fel folytonosan, hogy minden perezre legalább is 70 akó esik. Az arabok hálája le­­irhatlan.­­ Mikor vizsgálják meg a mi Alföldünk vizetlen részeit is, vájjon nem alkalmas-e ilynemű javításra. Az afrikai vállalat sem amúgy vaktában jön kezdve, hanem tudományos vizsgálat nyomán.­­ (Rachel halála.) A híres és méltán híres színésznő Rachel k, a­­kit Pesten is volt egykor szerencsénk bámulni, meghalt január 5-kén. Jó tudni, hogy orvosa egy pár nappal azelőtt azzal szerencséltette magát s a világot, hogy meggyógyította a nagy művésznőt. — (Más halál.) A dalmatiai (titularis) herczeg Soult Napoleon, a hires marsall Soult fia, meghalt s vele a herczegi családnak második nemzedékében magva szakadt. Anglia. — (Brunnow.) Oroszország volt követe, báró Brunnow vissza­tért Angliába. A vérmes lapok a barátság visszaálltának jele gyanánt örvendenek neki. Egyszersmind azt a felfedezést is tették, hogy a vámegylet közt további közlekedés-könnyítéseket készitni elő, melly ülésben, mint magától értetik, még csak puszta formaságokkal foglalkoztak.­­ (Vámszövetség) Bécsben f. hó 4-kén kezdődtek meg a conferentiák, a némethoni vámegylet és Ausztria közti egyezkedés felett.

Next