Politikai Ujdonságok, 1858 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1858-02-25 / 8. szám
HETI KRÓNIKA. Ausztria. — Programmja a Főherczeg-Főkormányzó ur ő császári Fensége oltalma alatt álló és Ő Fensége által 6000 ft. pénzalapösszeggel az iparosok számára alapított gyámolitási pénzalapnak : 1. Az alapitványi tőkét Főherczeg-Főkormányzó ur ő császári Fenségének Pest városa számára 4000 ftnyi és Buda városa számára 2000 ftnyi ajándéka képezi. Az a község és emberbarátok adományai által nyer gyarapodást. 2. A pénzalap rendeltetése : Szorgalmas, önvétség nélküli balesetek, vagy időviszonyok által vagyoni körülményeikre nézve szükségbe jutott és ideiglenes munkapangásnak kitett iparosoknak részletenkénti visszafizetésre kamat nélküli kölcsönt nyújtani. 1 3. A kölcsön minimuma 10, maximuma egyelőre, s míg a gyarapodott pénzalap nagyobb hányad kiszolgáltatását meg nem engedi, 100 ftban állapíttatik meg, úgy hogy jelenleg Pesten mintegy 50—100 és Budán 25—50 iparos részeltethetnek. 4. A visszafizetés 20 részletben, 14-ről 14 napra menő időközökkel történik, azonban az illetőnek szabadságában áll egynéhány vagy az összes következő részleteket egyszerre kiegyenliteni. 5. E kölcsönben minden szükségben levő iparos részesülhet, ki az illető lelkésztől vagy községjárási főnöktől józan és rendes életmódjáról és valódi szükségben létéről bizonyítványt mellékel. 6. A kölcsönt a városi tiszthatóság adja, a pénzalap erejéhez képest, tekintettel a folyamodó kimutatott szükségére, és kipuhatolt visszafizetési képességére. 7. A pénzalap a városi letéthivatalban kezeltetik és kellőleg könyvbe vezettetik. 8. Mihelyt a városi tiszthatóság valamelly iparosnak kölcsönt engedélyez, számára a naplókönyvben lap nyittatik, mellyen a formaszerinti kötelezvényért kapott kölcsön előjegyeztetik, és a részletfizetésekre nyitott rovatokba a történt fizetések beíratnak. 9. Késlekedő adósok ellenében a városi tiszthatóság jogosítva van a törvényszékeknél a kinnlevő kölcsön behajtása végett keresetet indítni vagy körülmények szerint a fizetési határidők meghosszabbítását megengedni; végre ha a kölcsön be nem hajtható, annnak kitöröltetése eszközlendő. Ez esetben azonban a pénzalapot a kitörölt öszletig a község saját pénzerejéből vagy más módon kiegészíteni köteles. A körülmények szerint kölcsönt áruzálogra is adhatni. 10. A pénzalap kezeléséről a városi tiszthatóság évenkint, a hirlapok által közzéteendő s a helytartósági osztály utján helybenhagyás végett a főkormány elé terjesztendő számadást tesz. 11. A pénzalap lassankinti gyarapodása mellett kisebb áru-részletek is vásárolhatók meg olly iparosoktól, kiknél az 5. pontban kijelölt föltételek előállanak, melly áruk értékesítéséről a község alkalmas uton gondoskodik. (A dunagőshajózási társulat.) A „szabad Duna“ kihirdetése az első dunai hajózó társulatot, egyedárusságától megfosztá. De minthogy a társulat szabadalma tartósságába bizva, üzletébe annyi tőkét fektetett, hogy annak illő nyereségét a versenyzés megnyíltával nem reményzi; tehát a cs. k. magas kormányhoz járuló jövője biztosítása végett. Folyamodásával azt nyerte, hogy üzleti tőkéje után járó 8 percent tiszta haszon, vagyis számokban 1 millió és 920 forint jön az állam részéről biztosítva számára. Azaz, ha a társulat tiszta jövedelme ezen összeget el nem érné, azon esetre a hiányt az állam fogná pótolni. Úgy azonban, hogy ha egy bizonyos éven pótolni kellene az államnak s a következőn a ma kitűzött öszszeget meghaladó nyeresége lenne a társulatnak, a feleslegből a tavalyi pótlékot, addig míg ér, a felesleget vissza kell hogy fizesse a társulat. Ezen kereskedése az államnak 1880 év beteltéig tart, s aztán megszűnik. A társulat jövője hát meglehetősen biztosítva van s egyhamar a versenyzők sem árthatnak neki. Németország. — (Emlékcsarnok.) Mivel Bajorországnak már régóta van „Hircsarnoka“ vagy ha tetszik „Dicsőségcsarnoka“ (Ruhmeshalle,a v ii’shogy Poroszországnak is legyen egy illyes valamije. Tervben is van már, és helyét Frigyes Vilmos palotájában fogja lelni, S Berlin lakosságának hódoló ajándéka lesz. Három nagy festmény fogja diszitni : az 1-ső Wellington és Blücher köszöngetését (a Waterlooi ütközet után) ábrázolja : a 2-dik III. Vilmos porosz király látogatását Angliában, a 3-dik a mostani IV. FI. Vilmos király keresztapaságát a Walesi herczeg keresztelésekor. Aztán lesz nyolcz mellkép érem-alakban s hogy ezek kiket ábrázoljanak, a felett nagy vita volt a rendező bizottság kebelében. Legelsőben azt állapiták meg, hogy Humbolt Sándoron kívül más élő nevezetességet nem vesznek be a listába. Aztán megállapitanak hat nevet; ezek : Humboldt S., Rauch (szobrász,) Schinkel (építőmester,) Tieck Lajos (író és kritikus,) Mendelssohn Bartholdy (zenész) és Beuth (kormányférfi.) Egy philosophusnak kelle már következni, de csak neve hallattára is tüzes vita keletkezett. A javaslatba hozott Hegel, Fichte és Schelling közöl megválaszták Schleiermacher-t, egy jó, jámbor embert, ki senkinek sem tört borsot az orra alá. A 8-diknak megválasztására nem vala ereje a kifáradt bizottságnak és újabb gyűlésre halasztá. A többi művészet meglevén már tisztelve képviselőikben, a képírás következnék; de az egész festőiskola annyira uj Berlinben, hogy nevezetességei még mind élnek. (Dohányadó.) Az urak házában Poroszországban javaslat keletkezett, melly szerint meg kellene kérni a kormányt, hogy a vámszövetség egész területén igyekezzék dohányzási és szippantási adót eszközölni ki. Ezzel az lenne czélozva, hogy az ország jövedelmei ezen az uton szaporodván, mind az egyenes adón, mind pedig az élet főbb szükségeire vetett fogyasztási adón könnyebbitni lehetne. Az uzsora elleni dohogása a porosz uraknak aligha viszhangra nem talál a követek házában is, jóllehet amennyi iparkamarai tudósítás jött be az országból, mindnyája sürgeti az uzsoratörvények végleges eltörlését. Az e végre nevezett bizottság azt javasla a háznak, hogy csatlakozzanak az urakhoz, és rászólják még csak ideigvaló felfüggesztését is az uzsoratörvényeknek. (Bajéivál Königsbergben.) Plehwe tábornok fia, Jachmann kereskedelmi tanácsnok leányát tartja vala feleségül. Mi mi nem történt a két háznép közt, azt nem lehet tudni, elég az, hogy az ifjú Plehwe meghá az apának, miszerint családjával minden közlekedést meg akar szüntetni. Ennek következtében Jachmann úr is hasonlókép eltökélte magát, hogy Negyedik évi folyam. Pest, február 25-én 1858. A Politikai Újdonságok hetenként egyszer egy és fél nagy tömött íven jelennek meg. — Előfizetési dij : január—júniusig, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 6 hónapra 4 forint pengő . A Politikai Újdonságok kiadóhivatala, egyetem-utcza 4. szám.