Politikai Ujdonságok, 1859 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-20 / 42. szám

A Politikai Újdonságok hetenkint egyszer egy és fél, gyakran két nagy tömött ivén jelennek meg. — Előfizetési dij julius—decemberig, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 5 ft., külön a Politikai Újdonságokra félévre 2 ft. 50 kr. uj pénzben. — A Politikai Újdonságok kiadó­ hivatala, Pest, egyetem-utcza 4-dik szám alatt. Napoleon Bordeauxball. A lefolyt hét legnagyobb eseménye, Napoleon császár beszéde Bordeaux városában. Bordeaux! E város egykor a börze pénzkirályainak örökre emlékezetes Mekkája volt. Francziaország a legnagyobb izgalom­ban volt; Bonaparte Lajos, a franczia respublika herczegelnöke, nagybátyjának trónjára volt lépendő, s mindenki kérdezé : mit ho­­zand Európára az új császárság? Folytatni fogja-e III. Napóleon azon konservatív politikát, mellyet, mint a respublika elnöke meg­kezdett, vagy ellenkezőleg haladék nélkül nagybátyja nyomdokiba lép, kirántja kardját, meg akarja boszulni a Waterlooi napot, elfog­lalja Belgiumot, kiterjeszti országa határait a Rajna folyamig? Ez volt azon időpercz, mellyben Lajos Napoleon Bordeaux városában elmondá e nevezetes szavakat : „Mindenfelől hallom, hogy a császárság újra felállítása, bizonyosan háborúra vezet; én pedig azt mondom önöknek, hogy a császárság a béke.“ Mióta e szavak elhangzottak, Európa két nagyszerű harczot látott keletkezni, s mind a kettő olly békével végződött, mellyé egyik pártot sem elégité ki. III. Napóleon azóta február 7-én bő­vebben megmagyarázá , mint kell e mondatot : a császárság a béke, helyesen magyarázni. Tudniillik a császárság a békét jelenti mindaddig, mig csak a nemzeti nagy érdekek védelmezése azt meg nem zavarja, a nemzeti nagy érdekek pedig mindenütt előtűnnek ,,a­hol valami jogos és a polgárisodást előmozdító ügyet érvényre kell juttatni.“ Természetes, hogy az illy módon reformált békeprogramm alig ad több biztosítékot, mint mikor valaki ezt mondja : „béke lesz, ha megadjátok háború nélkül, a­mit kívánok, egyszersmind mindenkor úgy tánczoltok, amint én hegedülök.“ A jelen pillanatban Európa népei, ezer különféle érzelmektől vezéreltetve, ismét Bordeaux városa felé tekintenek. Napóleon oda­hagy a a nagy világtól távol eső Biarritz nevű fürdőhelyet, vissza­indult császári fővárosába, s kire futamodott, hogy útközben meg­száll Bordeauxban s beszédet fog tartani. Ha valaha, épen most volt szüksége a világnak rá, hogy el­végre annyi egymással ellenkező hirek után, valami hiteles és út­baigazító nyilatkozatot hallhasson. A közönség tudja, hogy Ausz­tria, Francziaország és Szardinia követei három hónap óta ülnek Zürichben, s mint erősítik, ha a meghatalmazottak elvégre is alá­írhatják a békét, azon sajátszerű látványt nyújtandják a világnak, hogy a végleges béke sokkal kevesebb s tán rövidebb és határo­zatlanabb pontokból álland, mint a mennyi a villafrancai békeelőz­mények alakjában, jóval ezelőtt határozatba ment, s mellyeknek bővebb kifejtése végett a zürichi tanácskozmányok is megkezdődtek. Ezalatt Középolaszországban a helyzet annyira kifejlődött, hogy e pillanatban annak jobbra vagy balra, de mindenesetre el­dőlnie kell. Florenczben, Modenában, Parmában a forradalom megerősíti magát. Bolognában, a pápa alattvalói kimondották , hogy „készek az utolsó csepp vérig kétségbeesetten harczolni, de a pápát, kinek az irás szerint ,országa úgy sem e világból való, többé uruknak és fejedelmüknek el nem ismerendik.“ Francziaország zavarban van politikájával. 1849-ben a franczia respublika csapatai leverék a római respublikát, és visszavivék a fejedelmet, és maguk is ott maradtak a fejedelemmel együtt az örök városban mai napiglan. 1859-ben Napóleon kimondta , hogy Olaszországot önmagának akarja visszaadni. Következőleg egy ollyan uralkodó, a­ki Isten kegyelméből s a nemzet akaratából ne­vezi magát császárnak, mint fordulhasson most fegyverrel azok ellen, kik Viktor Emánuelt az Isten kegyelme mellett, saját nem­zeti akaratukból is alkotmányos királyuknak meg akarják tenni? Napóleonnak e perczben egyik vagy másik szavát meg kell törni. Vagy ki kell nyilatkoztatnia, hogy Francziaország hibázott 4849-ben, midőn a magának uj kormányt adó népet, a régi kor­ány visszafogadására kény­szeritette , vagy pedig vissza kell von­­a 1859-ben tett, s még nagyon is friss emlékezetben levő ígére­tét, hogy Olaszországot visszaadja önmagának, az olaszok hatá­rozzanak saját sorsuk felett, s dolgaikba senki se avatkozzék, mert a nép szava Isten szava. Olvasóink alább Francziaország rovatunk alatt látandják, milly heves és szenvedélyes vitát kezdtek a pápa világi hatalma mellett a franczia püspökök. Méltán lehet­ várni, hogy Napoleon császár, a­ki már szokásba hozta, hogy politikáját a világ előtt nyíltan motiválja, nem fogja elmulasztani a kínálkozó alkalmat, ha­nem értésükre adja az illetőknek, mihez tartsák magukat, vagy ha ez nem tetszenék, mire lehetnek elkészülve. A Bordeauxi érsek és bíbornok a megérkező császárt ünne­pélyesen fogadván, beszédében emlékezteté Napóleont 1849-ben adott válaszára, mellyben mondá : „Az egyház tiszteletreméltó fejének világi souverainitása, bensőképen összeköttetésben van a katholicismus fényével, valamint Olaszország sza­badságával és függetlenségével.“ A bibornok beszédére a császár a következő választ adá : „Köszönöm eminentiádnak az érzelmeket, mellyeket irántam kifejezett. Eminentiád igazságot szolgáltat az én törekvéseimnek, a nélkül, hogy legke­vésbé félreismerné a nehézségeket, mellyek azoknak útjában állnak s nekem ugy látszik, jól fogja fel magas hivatását, midőn erősbizni iparkodik, a bizal­mat inkább, mint hasztalan nyugtalanságokat terjeszteni. „Köszönöm, hogy megemlékezett ön szavaimról, mert nekem erős reményem, hogy az egyházra nézve új dicsőség korszaka fog támadni azon napon, midőn mindenki osztandja meggyőződésemet, hogy a szent A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok előfizetési dija egy negyedévre..............2 ft. 50 kr. njpénz* A Vasárnapi Újság és Magyar Sajtó előfizetési dija egy negyedévre ............................5 „ — „ VS

Next