Politikai Ujdonságok, 1860 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1860-08-09 / 32. szám

506 szükséges kövek egy részét ingyen adja, a kövekre kivontató egyéb költséget Pauer János székesfehérvári kanonok viseli s ezenkivül az emlékre 100 ftot adott. A társulat pénzalapját b. Eötvös József 200 aranynyal, egy ismeretlen hazafi pedig 300 fttal növelte.­­ A még 1848-ban beérkezett nyolcz mytho­­logiai pályamunka közöl, kitűzött 50 arany dij s az ezüst billikom Kállay Ferencz művének jön odaitélve. Egyéb régebben kihirdetett pályázatokra beérkezett művek vizsgálatát elrendelték.­­ A társaság a külföldi klasszi­kusok műfordítását is czélul tűzvén ki, Kazinczy Gábor fölkéretett, hogy Moliére-nek általa fordított több művét engedné át kiadásra.—Ájus. 15-én tartott választó ülésben, mint már írtuk, a társaság tagjaiul választá Csengery Antal, Greguss Ágost, Gyulay Pál, Jókai Mór, Kazinczy Gábor, K. Kemény Zsigmond, Salamon Ferencz, Szász Károly és Tóth Kálmán urakat. — Az aug. 1-én tartott havi ülésben megválasztattak elnökül : b. Eötvös József, helytartóelnökké Toldy Ferencz, igazgatóvá Arany János, titoknokká Gre­guss Ágost, segédtitoknokká Tóth Kálmán; a pénztárnok és ellenőr válasz­tását későbbre halaszták. Az alapszabályok szerint az elnök, helytartóelnök és igazgató jóváhagyás végett felsőbb helyre terjesztettek. Addig is, mig az igazgató, ki nem lakik Pesten, tisztébe lépend, teendőit a titoknak viszi. Ez­után Toldy Ferencz elnöklete mellett bizottságot neveztek, melynek feladata lesz, a társulat jövendőbeli teendőiről, valamint a több munkával tetézett hivatalnokok fizetésére nézve részletes, kimerítő tervet készíteni s ezt a tár­saságnak jövő sept. 27-ei ülésében bemutatni. A havi ülések ezentúl min­den hónap utolsó csütörtökén tartatnak. Az ülések helye a m. Akadémia terme. Közlekedés. © (Távíró-társulat) van keletkezőben Londonban, melynek czélja, a sürgönyöket az ország bármely részébe tekintet nélkül a távolságra pár kraj­­czárnyi díjért fölvenni. Ez olcsóság példanélküli volna. ..— (Az Anglia s Amerika közt készült tengeralatti táviró), mint tud­juk, megtagadta a szolgálatot, minek okáról az eltérő nézeteket egy újabb tapasztalat valószínűleg közelebb hozza egymáshoz. A táviró sodronyköte­lének a víz alá merítése nagy gyorsasággal ment végbe, úgy hogy a leeresz­tett kötél nem követheté mindenütt a tenger medrének emelkedéseit s sülye­­déseit, hanem sok helyen két hegy, tán éles szikla, csúcsára ereszkedett, úgy hogy az alatta levő völgy felett függött, mint egy kifeszített húr, ki lévén téve a vizár mozgásainak, hullámzatának. E miatt sok helyen elszakadha­tott. Ide járul még az is, hogy maga a sodronykötél nem oly tökélylyel ké­szült, mint hitték, mert a felszedett darabokon már is több helyen romlást tapasztaltak. Vegyes hírek. ..— (Ünnepélyes fogadtatás.) Fót. Székács József superintendens urat útjában Miskolcz felé jut. 29-én Aszódtól félórányira aszódi és domonyi la­kosokból alakult lovas bandérium fogadta és kisérte Aszódra. Itt zeneszóval s szines lámpákkal nagy sokaság vonult az ünnepelt férfi szállásához, hol őt M. tanitó szónoklattal üdvözlötte, mire ő igen meghatóan felelt. A „Szózat“ eléneklése után a sokaság, mint jött, szép rendben eltávozott. ..— (A nemzeti múzeum épületére) a villámhárítókat felrakták. A mintegy 20 rúdból s egyéb hozzátartozókból álló egész készüléket Bpiel­­man Péter budai lakatosmester 1832 ft 92 krért állította ki. /\ (Pénzcsinálók.) Mantuában egy társulatot fedeztek fel, mely azon mesterséget űzte, hogy a franczia, olasz s osztrák ezüst és aranypénzeket ha­misítva utáncsinálta. / (Buda város költségvetése) 1859—1860-ra. Bevétel 312,976 ft., kia­dás 374,506 ft., tehát a kiadás 61 ezer fttal több a bevételnél, mely hiány fedezésére 30 százalékos adópótlék vettetett ki. /\ (Árverés.) A mezőhegyesi ménesből aug. 16., 17. és 18-án számos 4—5 éves tenyésztésre alkalmas lovat fognak elárverezni Mezőhegyesen. / (Kora szőlő.) A pesti piaczon jul. 25-én lehetett az idei első szőlőt látni, a mi az idei kedvezőtlen időjárás mellett, igen korainak mondható. /\ (A bukuresti Hunnia-egylet) gróf Károlyi Gyulát tiszteleti taggá választotta hála jeléül azon buzgalomért, melyet a nevezett gróf a társulat bukaresti magyar közlönye érdekében kifejtett. Kis-Oláhországban Tutan- Szeverinben szintén létezik egy magyar olvasó-egylet. ..— (A bukaresti magyar közlöny ügyében.) Akadályok gördülnek, azaz hogy gördittetnek a műveltség terjedése elé. Minden államnak leg­főbb érdekében állna, az újságokat, a műveltség terjedésének e leghatha­­tósabb eszközeit, olcsón szállíttatni a posták által, a­mint volt is egykor. E helyett azonban oly eljárást tapasztalhatni, mely a „Bukaresti Magyar Közlöny“ szerkesztőségét következő nyilatkozatra kényszerítő : „A posta­­költségek körül szerzett eddigi szomorú tapasztalatunk folytán tudatni sie­tünk testvérkoni olvasóinkkal, miszerint lapunk ára egész évre 8, félévre 4, negyedévre 2 st. a. é. papiros pénzben. Azonban a postabér — porta — oly fölötte sokba kerül, miszerint kénytelenek vagyunk­­. olvasóinkat megkérni, hogy ezen költség egy részétől kiadó-egyletünket szíveskedjenek fölmenteni. Ugyanis az előleges költségek a román nemzeti szinház pompás kiállítású képe, melyet minden előfizetőnknek Ingyen küldünk és minden héten 50— 60 cs. k. ezüst huszas postabér költség mellett, az eddig begyűlt előfizetési összeggel „lehetetlen födezni a kiadásokat, daczára annak, hogy mi a szer­kesztést és minden kiadói teendőket ingyen s csupán nemzeti ügyünk iránti hazafias kötelesség érzetéből teljesítünk és ha valamicskét megtakarítha­tunk, azt a Dunafejedelemségekben állítandó ref. és kath. magyar iskolák gyámolitására szentelendjük, melyről egyletünk számadását koronkint kö­zölni el nem mulasztandjuk.“ Ezen postabér pedig volna : egy évre 2, fél­évre 1, és negyedévre fél forint a. ért, papiros pénzben. Tisztelettel kérjük azért­­. előfizetőinket, hogy ezen postabért utánpótolni, kik pedig ezután rendelik meg lapunkat, azok a postabért az előfizetési összeg mellé csatolni szíveskedjenek. Fölszólalásunkért egyletünk nevében engedelmet kér Koós Ferencz, ideiglenes felelős szerkesztő és a kiadó-egylet elnöke.­­ (Egy gyümölcsös-kert.) A „Magyar Gazdában“ olvassuk, az úgyne­vezett Roszk­os gyümölcsös-kert leírását, mely Ghymes-vár közelében és Aranyos-Maróttól másfél mérföldre fekszik, 300 holdnyi terjedelmű s 19,000 gyümölcsfát tartalmaz. Jelenleg a Jeszenszky csődtömeghez tartozik. Hu­szonhét évvel ezelőtt alapítá Jeszenszky József, százezernyi költséggel, egy erdő helyén, melyet előbb ki kellett irtani. A kertben mind hazai gyümölcs­fajok tenyésztetnek, faj szerint sorba ültetve. Itt látható egyszersmind, mely gyümölcs tenyészik az északi zordonabb éghajlat alatt. Egy része be van ül­tetve szőlővel, mely bőven terem s igen szeszes bort ad, a gesztenye is jól diszlik, de a diófa nem, a naspolya szokatlan nagyságú gyümölcsöt hoz. — Ungvárról, jul. 24. Írják : Nem­régiben erre utazott ifj. Boka Károly a maga zenészeivel s tartott itt két előadást. — Mondhatom, jól játszottak­ nekem, s vettem észre, hogy az egész közönségnek is, leginkább a czimba­­lom tetszett; de nem is hiában, mert ez magyar hangszer, s mert a mi kör­nyékünkön ez ritkaság, lévén az ungvári Sanda még most is bombardon, pozaun, corno, tromba s több más ilyen fülrepesztő eszközökkel fölfegyver­kezve, meglehet, hogy valakinek ez is tetszik. —Szó nélkül nem hagyhatom, hogy míg az előadási teremben csak igen mérsékelt számmal voltunk, oda­­künn az utczán csak úgy nyüzsgött a sok föl­d alásétáló, pedig olyan ur­rend forma, azokból a Bolond Miska „első fecskéiből.“ — A napokban egy sze­rencsétlen szerencsés eset történt városunkban, ugyanis , az első emelet padlásáról egy újonnan épült háznál, egy itteni tanuló lezuhant egy a pin­­cze bolthajtásán dolgozó kőműves hátára, s csakis ez mentette meg a halál­tól. Mint mondják, már jobban van s kijár a napi fekvés után, azonban a kőműves egy pár napig nem volt képes dolgozni a nagy ijedség és még na­gyobb ütéstől. — Learattunk már, s e környéken átalánosan jól ütött ki az aratás, hanem a kolompár már több helyen rothadni kezd, a­mi valóságos csapás e vidékre, a­hol az második kenyér.­­ Most csak azt fájlaljuk, hogy a mindennapi esőzés miatt nem lehet behordani az életet. Sokszor egész zivatarrá fejlik ki, azonban jég nem esik, s­e nyáron, hála Istennek, ebben nem is voló részünk. — X. Y. Z. K.— (A torok­gyík gyógyítására) egy franczia orvos mint csalhatlan szert ajánlja, hogy a beteg folytonosan apró jégdarabokat tartson szájában. Szerinte ez eljárás mellett a betegség 24 óra alatt okvetlenül meggyógyul.­­ (Az „Archimedes“ magyar gőzös), mely Spirta J. G. tulajdona, 6000 mérő repczével a múlt héten érkezett meg először Mosonyba a kis Du­nán. Ez az első gőzös, melyet Mosonyban láttak, azért megérkezését roppant néptömeg hangos éljenzése s zsi­­ója üdvözölte. Spirta urat a megyefőnök, Mosony város küldöttsége, a kereskedői küldöttség fogadta. A hajó s a part magyar és szerb lobogókkal volt diszitve. Az egykori polgárőrség zenekara magyar öltözetben jelent meg s az ünnepélyt nemzeti darabok játszásával emelte, mi­közben Spirta urnak s kormányosának több koszorút nyújtot­tak át. b.— (Új halálos büntetést) fedeztek fel Chinában, mely abból áll, hogy a halálra ítélt mellé 3 őrt állítnak, kik mindent elkövetnek, hogy a bünköncz el ne aludhassék. Az álmatlanság miatt a fogoly legkésőbb 18 napra szokott meghalni, miután már idegélete teljesen szétdulatott s ő maga deliriumba esett. (A hamburgi lóversenyeken) jul. 21, 22. és 23-án, több a pesti gye­pen ismert ló is futott, nevezetesen 21-én egy futásban gr. Batthyány István Peeres lova második volt, hasonlólag második volt egy 22-én tartott futásban, 23-án pedig egy első díjat nyert.­­ (Mily messzire van Pesttől Arad?) Bizony nagyon messzire lehet, miután legközelebb Pestről Aradra egy levél érkezett, mely innét 3 év és 4 hóig ment oda. A talány kulcsa az, hogy a levél Pesten a levélgyűjtő lába mögé esett valahogy, melyet most találtak csak meg az említett láda tiszto­gatásakor , azonnal elküldték rendeltetése helyére, a levél hátán fölirva e vele esett kis tévedést. ..— (Jeles férfiaink.) Egy lapban azon inditványt olvassuk, miszerint óhajtandó volna, hogy Pesten s a vidéken mindenütt, azon házak, melyekben valamely nevezetes honfi vagy honleány született, lakott avagy meghalt, kis táblácskával jeleltessenek, mely az idegennel az emlékezetes helyet megis­mertesse. Pesten az 1838-ai árviz magassága számtalan házon meg van je­lelve. Jeleseink is csak érdemelnek ily táblácskákat. b.— (Angolországban a jövedelmi adót) 18 évvel ezelőtt hozták be s azóta az az állam kincstárba 1250 millió forintnyi összeget hozott. b.— (A bécsiek étvágya.) Bécsben egy legközebbi vasárnap kirándulás alkalmával a zöldben 4 ur és 3 nő 40 itcze sört, 4 kirántott csirkét, 14 adag kenyeret, 6 adag fagylaltat fogyasztott el egy ülőhelyen. -A­ (Lord Cowley) angol követ Párisban egy barátjával összejött, ki óhajtott volna vele néhány napot tölteni, mind afféle jó iskolapajtás. A követ beleegyezett azon feltétel mellett, hogy együtt mulatásuk alatt egyetlen szót sem ejtenek ki politikáról, így mulatott együtt igen kedélyesen a két jó barát. -f (Egy franczia földrajz.) Francziaország sok iskolájában — írja egy német lap — egy földrajzt tanítanak, melyben a legbadarabb dolgok foglaltatnak, így példa rólunk magyarokról ilyen dolgokat mond el : Ma­gyarországban igen szép, hazafias érzelmű emberek laknak, kik nagyon sze­retik a bort meg a dohányt. (Ne neked! tehát erről vagyunk híresek). hu-

Next