Politikai Ujdonságok, 1861 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1861-09-05 / 36. szám
568 1848. 23. t. sz. szerint úgy is kisgyűlési illetékességgel bir, hatalmaaztassék fel közgyűlési teendők végezhetési jogával, kivéve mégis a közjogi tárgyakat. Ily természetű gyűlésben a jegyzők is szavazati joggal ruháztatnak fel, valamint az ilyen gyűlés minden tagja felhatalmazandó, hogy ha a többségtől eltérő külön véleménye lenne valamely kérdésben, ezt indokoltan jegyzőkönyvbe vétesse. Ezenkívül határozottan kijelentendő lenne, miszerint ezen gyűlés minden tagja, valamint átalában a hatóság minden hivatalnoka, úgy ezen előre sejthető ideiglenesség alatt, valamint a később kifejlődhető akárminő viszonyok közt, s törvények szerint életbe lépendő kormányrendszer alatt — miden a város vagyonát és jogait illető eljárásukért vagyonukkal és becsületükkel felelősek. Végre e) A képviselők feloszlattatásuk, vagy felfüggesztetésük esetében azon állandó bizottmányoknál, melyekhez kinevezve vannak, a város java és érdekében működni meg nem szünendnek. Mindezen pontok a közgyűlés egyhangú beleegyezésével határozatta mondattak ki, s a jegyzőkönyv valamint a felirat hitelesítésére bizottmány neveztetett ki. Hajnik Pál képviselő indítványára a nemzet jogainak védelmében oly melegen nyilatkozott dr. Smolka Ferencz birodalmi tanácsos úrhoz köszönő irat határoztatott, mely köszönet egyszersmind jegyzőkönyvileg is ki fog fejeztetni. Primás ő eminentiájának levele, melyben a karmelita atyák eltávozását tudatja, azon bizottmányi jelentés kapcsában határoztatott tárgyaltatni, mely ezen szerzetesek ellen emelt vádak megvizsgálására küldetett ki, s mely ebbeli eljárását már befejezte. A londoni világkiállítás központi bizottmánya fel fog szólíttatni, igaz-e, hogy azon kiállításon hazánk, mint Magyarország nem jelenhet meg? S ha igen, akkor a költségekhez nem járulhatunk. -- (Gr. Forgách kanczellár) bécsi lapok szerint folyamodott volna, hogy jelen állásától fölmentetvén, csehországi helytartói hivatalát újra elfoglalhassa. (Hivatalosan megczáfoltatott). 4- (Majláth György, tárnokmester úr) a múlt napokban négy heti szabadságidőre elutazott. Távollétében a helytartóság vezetését Károlyi László üdv. tanácsos úr vállalta át. 4- (Pest városa közgyűlésében elhatározta), hogy az 1848-ban megválasztott s később elmozdított tisztviselőknek is van nyugdíjra igényök. 4- (Pestváros képviselőségét is felfüggesztették a „P. H.“ szerint), az aug. 28-iki közgyűlés azon határozata folytán, melynélfogva a város az országgyűlés óvását magáévá tette.(A pesti városházától is elvitték már az adókönyveket.) Aug. 31-én egy százados, egy őrmester ,egy káplár két pénzügyi hivatalnokkal s néhány szolgával a városházánál megjelenvén, miután az adókönyvek kiadatását siker nélkül követelték, ők maguk nekikanyarodtak a keresésnek, s megtalálván a czivilizátorok ezen egyedüli szent könyveit, két katonai málhásszekéren tova szállították. Különben az exekutio szép csendesen foly, s az illető Steuermann urak tudtak annyi emberséget, hogy az elsőséggel főleg a városi képviselőket és a háziurakat tisztelték meg. 4- (Egy miniszteri rendelet a sok közöl.) Szebenből írják, hogy az ottani katonai főparancsnokság rendeletet vett, mely meghagyja, hogy az erdélyi kormányszék magyar átiratait ne fogadja el, hanem utasítsa vissza. 4- (Vizsgálat királyi biztos által.) A bécsi hivatalos újság jelenti, hogy Pest megye alispánja Beöthy Lajos ellen, kinek indítványára a megye az országgyűlés óvását magáévá tette, valamint azok ellen, kik az indítványt pártolták, egy kinevezendő királyi biztos vizsgálatot kezdeni. Mint mondják, a jól ismert Jankovich György, volt cs. k. jászkun-főkapitány volna kir. biztosul kinevezve. A Az erdélyi országgyűlés kérdésében még nincs végmegállapodás, de az eldöntés minden órán várható. Avatott körökben az a hír szárnyal, hogy az erdélyi országgyűlést nem Kolozsvárra, hanem Nagy-Szebenbe fogják összehíni. 4 (-4 horvát országgyűlésnek is) alkalmasint meg vannak már napjai számítva; az ,,O. D.P.“ legalább úgy hallja hogy az néhány nap múlva fel fog oszlatni. Az erdélyi országgyűlés pedig talán össze sem fog ülhetni, mert a magyarok és székelyek idegenkednek tőle. -- (Komárom megye közgyűlése) szept. 2-án átalános felkiáltással tiltakozást szavazott meg az országgyűlés feloszlatása ellen. 4- (Vitéz tett.) Devecserben múlt hó 18-án a sz. mise alatt egy exekutióra ment vértes főhadnagy a templom tornyán lengő nemzeti zászlót az imádkozó nép közé vetette. Hogy e hősi tény következtében szerencsétlenség nem történt, az nem a vitéz főhadnagy hibája. (Azesti izraelita község) egészen újraszerveztetett. Községi elnöki lett a derék Dr. Hirschler Ignácz, elöljárókká választattak : Kern Jakab, Hauser, Herz Salamon, Lányi Jakab és Spitzer Gerson. (Nagybánya város Deák Ferencz tiszteletére) aug. 25-én ünnepélyesen kivilágittatott. HETI KRÓNIKA. Ausztria. (A Reichsrath követházának ülése augusztus 28-án.) A Reichsrath követei kissé más hangon kezdenek beszélni, mint az ocrogált urak házának szelíd férfiai. Még csak három követ szólt, a lelkes lengyel Smolka, a cseh Clam, és a szintén lengyel Wezik; de oly hangon szóltak, mely megrendítheti a minisztérium önbizalmát, mely, talán a Schmerling űrét kivéve, minden más minisztériumot lemondásra ösztönözne. Kimondották, hogy a felénél több üres szék nyílt és világos bizalmatlansági szavazat a kormány eljárása ellen. Szót emeltek még a kormány politikája ellen : Rieger, Stanieck, Dobrzanski, Petrino, Potocki, Brauner, Szemelovszki és Klaudi. Mellette Pillersdorf, Wieser, Waser, Hasner és Litwinowits állottak ki a küzdtérre. Az ülés 10 óra után vette kezdetét s a mindennapi dolgok elintézése után Giskra mint előadó, a bizottmányi javaslatot olvassa föl s némi lényegtelen magyarázatokat ad hozzá. Erre föláll Smolka, a hallgatókkal töltött karzatok nagy figyelme mellett azon kezdi az értelemre úgy, mint az érzelmekre ható velős beszédét, hogy 12 év előtt magyar küldöttség érkezett Bécsbe s el nem fogadásából polgárháború keletkezett. Azért említi e körülményt, mert a helyzet ugyanaz. Már akkor elismerték, hogy a kérdés véghetetlenül fontos. Bach Ausztria életkérdésének nevezte azt. Már akkor föltalálta a receptet, melylyel minden országot centralizálhasson. Ez 2000 millióba került. Mennyire mozdította elő Ausztria jólétét, látjuk. A kormány közleményt tett, az illedelem választ kiván. A mai szavazat súlyosan fog nyomni Ausztria története mérlegében — folytatá emeltebb hangon a szónok. — Önök határozatai uraim, nem fogják ugyan kötelezni Magyarországot, mert rá nézve nem kötelezők, de itt arról van szó : bizalmat vagy bizalmatlanságot akarnak-e önök szavazni a minisztériumnak Magyarország irányában követett politikáját illetőleg? Bensőleg meg vagyok győződve, hogy ez ösvényen a kormány meg nem maradhat, mert így Magyarországot ki nem elégítheti. Ma, mint 13 év előtt önök kezében a jövő. Határozzanak önök azon nyugalommal, azon átgondoltsággal, melyre mindenkinek szüksége van, hogy elmondhassa : Bocsáss meg Uram! jámbor hitem így hozta magával! A Magyarország felől tett legközelebbi közlemény nem származhatik Ő Felségétől, mert alkotmányos államban minden kormánytény a miniszterek tanácsára történik s az ő felelősségökre. (Helyes.) Ő Felsége nem tartozik számolni a háznak, s nem is fogja igazolni magát. Én a miniszteri közleményt császári üzenetnek nem tekinthetem; nem egyéb előttem miniszteri igazolásnál, az eddig követett politikát illetőleg, nem más miniszteri programmnál a jövőre vonatkozólag. A miniszteri programmok sokszerű változásának voltunk néhány év óta tanúi csaknem minden holdváltozással. Ő Felsége sérthetlen személyének ki kell maradni a játékból, ha az alkotmányosságban egyátalán kételkedni nem akarunk. (Élénk helyeslés jobbról.) Jogom van eszerint, hogy a közlemény bírálatába bocsátkozzam; hasonlón jogommal élek, midőn e háznak a magyar ügyben határozati jogát kereken tagadom, melyre annál kevesbbé illetékes, miután minden a magyar birodalomban képviselendő ország követei, p. az erdélyiek, még meg sem voltak híva. A minisztérium közleményére visszatérve, azt hiszem, rosz szolgálatot tennék a magyaroknak, ha jogaik védőjeként lépnék föl s nem jól állna ügyök, ha jobb érveket nem hozhatnának föl mellette, mint amit én elmondhatnék. A közlemény fölolvasása alkalmával az itt-ott hallható helyeslések ellenében nem lehetett rászóló kiáltásban kitörnöm, azért szólok ma, hogy bírálat alá vegyem. Volt ugyan joga a koronának, hogy a magyar országgyűlést föloszlassa, de az a kérdés : szükséges volt-e e rendszabály ? én nem adhatom megegyezésemet hozzá. A minisztérium kereskedelmi pangás, igazságszolgáltatási fönnakadás, bizalomhiány ellen panaszkodik; erre nézve tényleges cáfolatot kell mondanom. Ézen azon időtől kezdve, melyben az alkotmányos élet visszaállíttatott Magyarországon, gyarapodott a forgalom. Pesten 128 ház épült az idén. A kereskedelem sem kevésbbé, sem jobban nem pang, mint az utolsó években. Mihelyt ki lesz elégítve Magyarország, föl fog ismét virágzani a kereskedelem. A kereskedelem és forgalom nem tűri el az oly rendszert, mely erőszakosan van valamely nemzetre nyomva, mert ily rendszerhez senkinek sincsen bizalma. A minisztériumnak azon szemrehányását, hogy Magyarországon az autonómiával visszaéltek, nem cáfolhatom meg, mert az erre szükséges adatokkal nem bírok, de midőn egyrészről az autonóm hivatalok visszaállíttatnak, másrészről meg a régiek megmaradnak, azt hiszem, szükségképen zavarnak és összeütközéseknek kell támadni, melyek miatt a rend lehetlenné válik. A rendetlenség abból eredt, hogy a megyék nem nyerték teljes önállóságukat vissza. Nem való, hogy az országgyűlés és törvényhatóságok visszaállíttattak, ez csak részben történt. A pénzt és gazdászati ügyet az országgyűléstől visszatartották; ez föntartás volt, de olyan, mely a legfontosabb elemeket foglalja magában. (Élénk helyeslés jobbról s a karzatokról.) E pontra nézve a magyar törvényre térek vissza. Az 1825-ki IV. t. sz. értelmében az országgyűlés ujoncz- és adómegszavazási joga semmi föltételhez nincsen kötve. Az 1848-ki törvényekben e jog határozott kifejezést nyert csupán. Minő alapos okokat hozott föl a minisztérium arra, hogy Magyarország e jogát élvezze? Amit mond, csak captatio benevolentiae, mert ama föntartás az egész alkotmányt veszélyezteti, ha e jogot el lehet vitázni, (wegdisputiren) minden egyéb szabadelvű jog el fog vitáztathatni. (Helyes.) Az új alaptörvényeket olyanokká kellett volna készíteni, hogy Magyarország alapjogaival ellentétben ne álljanak. A minisztérium azt mondja, Magyarország jogát a forradalom eljátszotta; ez a leggyöngébb érv. Föltéve, hogy a forradalom valóban létezett, ebből a jogok eljátszása nem következtethető, mert Magyarország a dynastiával kötött szerződés alapján