Politikai Ujdonságok, 1861 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1861-01-03 / 1. szám

Uj előfizetési hirdetés! legolcsó­b» magyar gazdászati, kertészeti, borászati, állattenyésztési, méhészeti lap, mely megjelenik minden csütörtökön, negyedrétben, képekkel. U j alakban, u j k­z er k­it» z t « ve t e ez ivi alatt. Ara évnegyedenkint 1 ft., — félévre 2 ft., — egész évre 4 ft. ujpénzben. A Falusi Gazda iránt eddig mutatott mindinkább gyarapodó szives részvét, alulirt kiadót azon kellemes helyzetbe tette, miszerint a­ tisztelt olvasóink több rendbeli kinyilatkoztatott kívánalmait, tekintetbe véve, lapunk 1861-ki uj évtől kezdve hetenkint fog megjelenni egy-egy negyedrétű ivén, képekkel ellátva, árfölemelés nélkül. Lapunk szerkesztőjéül GIRÓKUTI P. FERENCZ volt jószágigazgatót nyertem meg, kinek egyéniségét ismerve, a t. közön­ségnek tartalomdús, népszerű és változatosságban gazdag lapot ígérhetek. Mélyen tisztelt hazánkfiait tisztelettel felszólítva — hogy lapunkra előfizetőket gyűjteni szíveskedjenek. — Minden öt­­előfizető után egy „Országos naptárt adandunk, minden tiz után pedig lapunk egy példányával kedveskedünk. Az előfizetési pénzek bérmentesitve a ..Falusi Gazda kiadó-hivatalához“ (Pesten, egyetem-utcza 4. sz.) utasitandók Pest, november 20-án 1860. HECKENAST GUSZTÁV, kiadó-tulajdonos. A Falusi Gazda szózata az olvasóhoz! A világ egy nemzete sincs annyira utalva arra, hogy gazdászata kifejtésében kény­­telenittessék keresni hazája felvirágzásának alapját, mint a magyar, a ki született föld­­birtokos és földmivelő egy személyben. Nálunk az ipar és kereskedés még nincs azon állapotban, hogy attól remélhetnék hazánk anyagi jóllétének lényeges emelkedését; vagyonunk, mindenünk azon földben fekszik, melyet mi magunk mivelünk — miveltetünk — nagyon is különböző eredmény­nyel . . . Mióta azt súlyos terhek nyomják, csakis a legnagyobb gonddal, okossággal és­­ minden új találmány, segédeszköz, és javítás felhasználásával vihetjük annyira, hogy a rá tett költség és fáradság után azon szent czélt elérhessük, mely által vagyonos, értelmes és igy hasznos polgárai lehetünk a hazának. E szent czél előmozdítása : lapunk feladata, melynek következtében szándékunk oly lapot adni, mely minden gazdasági műveletet figyelemmel kisérjen (mint az alább megírt rovatokban látható). Miután meddő okoskodásoknak barátai nem vagyunk, inkább gyakorlati dolgokat fogunk adni lapjainkban, azon jelesbbek tanácsát követve, kiknél az értelmiség mellett gyakorlati eredmény is szemlélhető. Előadásunk világos és érthető leen­. A tárgyak változatossága pedig oly bőséges, miszerint olvasóink minden lapban viszonyaiknak megfelelő hasznos dolgokat találandnak. Főtörekvésünket oda irányozván, hogy azon pár forint, melybe lapunk kerül, dús kamatot hajtson, és jövedelmeket szaporítsa azon értelmes irodalombarátoknak, kik a borongós világban is tudva . ..hogy e szent föld a miénk!"* a haza anyagi jólléte emeléséről meg nem felejtkeznek. Ezen okoknál fogva reméljük , hogy lapunk átalános pártolásban s fölkarolásban részesülend. A Falusi Gazda fő­ rovatai. I. Gazdászati, kertészeti, borászati, ipar- és kereskedelmi hazai és kül­földi lapok heti szemléje. II. Adunk folytonosan : Gazdasági, kertészeti, borászati, erdészeti, gyü­­mölcsészeti stb. naplót — előszámlálván az időnkinti teendőket jó előre, hogy tisztelt olvasóink dolgaikat a szerint intézhessék. III. Még az időjárásnak is rendes rovatot szentelendünk. IV. Adunk különféle számítási táblázatokat, melyeket jeles­ gazdáink készí­tettek. V. Miután minden földvegyület más növényt idéz elő, a földön termett növé­nyekről, meghatározzuk annak vegytani arkrészeit. Énélkül se gazda, se kertész sikerrel nem működhetik. Tudjuk, hogy más föld kell a kaméliának, erikának, fenyőnek; ellenben más (t. i. a legdúsabb) a daturának, búzának és kukoriczának. Míg a datura, búza, kukoricza nem terem a kamélia-földben, addig a búzaföldben elcsenevész. Miután minden jó gazdát s kertészt a keze alatti dús növényzetről lehet megis­merni, azon iparkodunk, hogy lapunkból — ki még ezt nem tudná — sajátjává tehesse. VI. Mindezek megérthetésére szükséges egy kevés természettan,melyből időnkint népszerű czikkekkel kedveskedünk, ábrákkal fölvilágosítva. VII. Mint gyakorlati kertész (Erről gróf Sándor enliga bizonyságot tehet) a kertészet minden teendőivel megismertetem olvasóimat. A gyümölcsész, az ürdész, a konyha- és diszkertész mindegyik a maga köréből hozandja közléseit. E változatos szakban ismert diszkertész és magkereskedő Mayr Károly úr fog folytonosan segíteni. Különös gondot fordítandunk arra , hogy hol lehet, legbiztosabban és legolcsóbban jó veteménymagot beszerezni? Minden új növény (mely a műkertészetben megjelenik) tenyésztése módját közleni fogjuk. — A dinnyészettel és dohánytermesztéssel különös előszeretettel foglalkozunk. VIII. A mű­aszalás szaktana : párolás, czukorbafőzés stb. szóval .• kertészeti czikkek értékesítése s télire eltevése. A legjobb kútfők után. IX. Konyhaszat. A legegyszerűbb hazai ételektől kezdve a legczifrább franczia étészetig. Az évnek minden részében azon ételek készítési módját sorolván elő, melyeket a kerti gazdaság időnkint képes szolgáltatni. X. A borászat legújabb műfogásait figyelemmel kisérendjük. Hazánkban találtató jeles bor és asztali­ szőlők ismertetését tűzvén ki egyik feladatul. Heckenast Gusztáv, Pest, 1860., nov. 30-án. (A budapesti lánczhid megnyitása év napján.) XI. Az állattenyésztés köréből. Haza­ állataink mikénti nemesítése, azon modorban, miként arról az 1860-ik évi „Gazdasági Lapok“ 40. és 41-ik számaiban, az angol lótenyésztési czikkemben értekeztem. XII. Az állat­orvoslás köréből, népszerű czikkekkel kedveskedünk. Miután e szakban gyakorlatilag is működtem, a legszükségesbeket némi rendszerrel fogom előadni. XIII. Az áta .asios ipar köréből. Dr. Játamin Nándor jeles mintája után, min­den uj találmányt, mely gazdáinkat közelebbről érdekli, mennyire lehet, képekkel fogunk ismertetni. XIV. A vásáros gazda naptára s biztos vezetője czimü rovatban elmondjuk, hol lesz vásár, és hol s mit lehet legjutányosbban eladni vagy beszerezni. Evégre gazda­társaink becses közreműködését fölkérem. XV. Jelesb gazdáink arczképeit s életrajzait hozandjuk, kiknek müvei mintaképül szolgálhatnak, vagy a gazdászat bármely ágában követésre méltóknak mu­tatkoznak. XVI. Egy kis gyakorlati mértan, a mennyire gazdáinknak elkerülhetlenül szükséges. XVII. Gépészet. Munkaerő hiányában gépekhez folyamodunk. A kiállításokon szakértők által legjelesbnek ismert gépeket fogjuk ajánlani, ábrákkal illustrálva. XVIII. A méhészetnek külön rovatot szentelünk. A koronkinti teendőket dr. Farkas Mihály ismert méhészünk fogja szolgáltatni, kinek „méhészeti műve“ leg­közelebb megjelenem­. XIX. Gazdász-, kertész-, erdész- s iparegyletek működéseit rövid kivo­natban adandjuk. Úgy a „biztositó-társulatok“ működéseit is figyelemmel kisérendjük. XX. A jó gazdasszony az ő házi körében. Szövés,fonás, kenyérsütés, gyertya­mártás, illatos vizek s olajok készítése módja, szóval minden tárgy, mely a házi gazdasz­­szony körébe tartozik, e rovatunk alatt ismertetve leend. XXI. Közérdekű rendeletek s hirdetések rövid kivonatban, olyanok, me­lyeket nem tudni káros volna. XXII. Közlekedés. Vasúti, gőzhajói vitelbér, fuvarbér stb. XXIII. Újdonságok tára — a gazda- és iparvilágból. A mit kerülni fogunk — az az egyhangúság leend. Mi teszi a nagy természetet oly széppé, bájolóvá? — Az „örök változatosság!*1 Girókuti P. Ferencz, kiadó, szerkesztő.

Next