Politikai Ujdonságok, 1862 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1862-01-01 / 1. szám
delmű német füzetecske átdolgozása s III-ik számú azon okból mellőztetett, mivel előadása idestova csapongó, gyakran a dologhoz nem tartozó kitérésekkel megszakasztott, idétlen adomákkal és életekkel fölpiperézett, miáltal az olvasó figyelme elvonatik a dolog lényegétől. Az I. és IV-ik számú pályaművek a mellett, hogy a helyesen választott tárgyakról szakavatottan értekeznek, azokat egyszersmind jó rendszerben, könnyen érthető s többnyire szabatos nyelven adják elő, miért is mindkettő érdemesnek ítéltetik arra, hogy kinyomassék. Minthogy azonban az 1. számú munka, melynek jeligéje : „A csillagászati kezdemények egyszerűbb természetűek, a jól választott tárgyak bősége és az előadási rendszer könnyű átnézete tekintetében versenytársát felülhaladja; ez okból a jutalom ennek ítéltetett oda. Felbontatván ezen jeligés levél, az Hollósy Justinián, pannonhegyi benczerendi áldozárt és soproni gymnasiumi tanárt hirdette a koszoruzott mű szerzőjének. E mű mellett azonban a IV. szám alatti pályairat is dicsérettel emlittetni határoztatott. Jelentés az 1860-ban megjelent nyelvészeti értekezések legjobbjának Sámueldijjal megjutalmaztatásáról. A Sámueldij az 1860. folytán megjelent nyelvtudományi értekezések közöl Fogarassi János rendes tag ily czimű értekezésének ítéltetett oda . A magyar hangsúly, mint a mely a különböző nyelvekben nyilatkozó hangsúlyozási törvények felmutatása után a magyar nyelvnek különböző hangsúlyát oly terjedelmes és alapos nyomozgatásokkal határozva meg, hogy ez után e tekintetben biztos eredményre jut a nyelvtudomány. Jelentés az 1855—60-ig megjelent széptudományi munkák legjobbjainak akadémiai nagy és Marczibányi-jutalommal koszorúztatásáról. A nyelv- és széptudományi osztály figyelmét az 1855-től 1860-ig terjedő hat éves cyclusban több munkák kötötték le, mind a regény és drámai költészet körében, mind a kisebb nemekben, miután több tehetséges költőink munkái e cyclusban gyűjtettek össze teljesen először; de az irodalom és nyelvészet körében szintén több jeles művei tűnnek fel a szorgalomnak, melyek különös méltatásra érdemesek : mindazáltal a költői szak oly túlsúlyt mutat fel ezúttal, hogy az osztály minden ingadozás nélkül a költői munkák közöl emel ki két gyűjteményt, melyet az akadémiai nagy és Marczibányi-jutalommal koszoruzandónakc tart és pedig I. Az akadémiai nagy jutalomra Arany János ,,Kisebb költeményeit“ két kötetben (Pest, 1856), mint a melyek költészetünk legújabb korszakában nemcsak mélységre és lyrai alkotásra nézve elismerten első helyen állanak, hanem mivel a félreértett népiesnők felkapása által elsekélyesedett és teljes formahiányban szétáradó költészetünknek elsülyedéséből kiemelkedésére üdvös irányt mutatnak, midőn a népiesből csak az eszmei tartalmat és formáiból az esthetikailag érvényest veszik át s művészileg dolgozzák fel. E mellett költői nyelvünk alakításában Kazinczy és Vörösmarty után, a néptől ellesett s nemesitett szépséget visszatükröző nyelvezetekkel egy uj, saját időszakot teremtettek. II. A Marczibányi jutalommal a múlt időszak egy jeles bajnokának, Itzuczor Gergelynek ,,Költeményeit“ (három kötetben, Pest 1858) koszoruzta meg a m. tud. Akadémia. Czuczor pendítette meg a műeposzban azon hangot, mely annak legmagasb productióiban is határzó maradt. A classical formák itt, nyelvünk azokra praedestináltatása mellett, teljesen nemzetiekké lettek, s egyszersmind a népies időszaknak itt lett legszerencsésb úttörője, népies lyrájával, melyben nem a költő, hanem maga a magyar nép költői géniusza nyilatkozik, buja és kedve, szeszélyei és naivságával; s a nép költői helyzetei és minden motívumai hű kifejezésüket találják. Kelt... . (Az ujonczozást illető rendelet.) A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. oct. 17-én kelt legmagasb határozmányával megparancsolni méltóztatott, hogy jövő 1862-ik évben az egész birodalomra eső 85.000 főnyi hadjutalék kiállittassék, mely egész újonczi jutalékból a Magyarországra, ide értve az erdélyi nagyfejedelemségből és Horvátországból bekebelezett részeket, valamint a létezett Vajdaság és Temesi Bánság területét is, Ruma és illaki járásokat kivéve, esendő rész 25,642 ujonczot teszen. Egyszersmind Ő Felsége kijelenteni méltóztatott, miszerint a katonaképző intézetekből kilépő növendékek az érintett ujonczjutalékba be nem számítandók. Továbbá ő császári s apostoli királyi Felsége f. é. oct. 21-én kelt legfelsőbb kéziratával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a hadkiegészitésre vonatkozólag az 1860. évi oct. 6. kelt legfelsőbb határozványnyal helybenhagyott könnyítések az 1862-ki hadkiegészitésnél is, a birodalom összes tartományaiban hatályban maradjanak. A váltságdíj 1200 fttal o. é. 1862. évi febr. 25-ig, sőt előbb is minden adóhivatalnál és gyüjtőpénztárnál el fog fogadtatni, mely határidőn túl semmi esetben el nem fogadható. Az ujonczozás, melynek kezdete 1862. évi márt. 1-re tűzetik ki, az 1858. év sept. 29-én kelt hadkiegészítő törvény, s az ahhoz kibocsátott hivatali utasítvány pontos megtartásával fog foganatosíttatni. Ezen hadkiegészítő törvények 5-ik §-a alapján tehát minden, az osztrák államkötelékhez tartozó férfiegyén, ki az 1841, 1840, 1839, 1838 és 1837 évek egyikének január 1-től kezdődő s dec. 31-ig terjedő időszakában született, ezennel fölhivatik, hogy katonakötelezettségének megfeleljen. A hadkötelezettek lső korosztályát az 1841-diki évben született fiúk képezendik. Az 1841- és 1840. évben született katonakötelezettek tartoznak az illető politikai hatóság által kitűzött napon és helyen az átalános sorshúzásnál és besorozásánál személyesen megjelenni. Az 1839,1838 és 1837. években született katona-kötelezettek, az 1841 és 1840. években született olyan katonakötelezettek is, kik szükség esetében az ujonczállítás kezdetét túlhaladó időszakra utazási engedélyt nyertek, ha a sorsolás által besoroztatás alá jutnak, az ideiglenes tartózkodási helyet illető besorozási bizottmány elé állíthatók. Azon katonakötelezettek, kik az ujonczállitás ideje alatt illetőségük járásában jelen nincsenek, tartoznak az 1862. évi febr. mart. és april havakban tartózkodási helyüket az illetőségi község elöljárójának tudtára adni. Hasonlóképen köteles mindenki, kinél a felhivott öt korosztály egyikéhez tartozó egyénnek szállása van, azt az ujonczozás kezdetét megelőző hétnek valamelyik napján a község elöljárójának bejelenteni; azok pedig, kik egy ily katonakötelezettet az ujonczozás ideje alatt s állásba fogadnak, arról 24 óra alatt jelentést tenni tartoznak. A község elöljárója köteles ily jelentéseket minden halogatás nélkül az illető politikai hatóságnak tudomására adni. Ezen kötelezettségek elmulasztása esetében a hadkiegészítő törvény 44. és 45. §-ban tartalmazott határozatok szerint nem csak a katonakötelezettek, hanem a szállást adó egyének és község elöljárói is meg fognak fenyíttetni, ily elmulasztások következményei által különösen a katonakötelezettek legérzékenyebben sújtva lesznek, mivel ők akkor is, ha a katonakötelezettek jegyzékéből véletlenül kihagyattak, veszélyeztetve lennének; a hadkiegészitő törvény 30. §-a értelmében besoroztatásuk be fogván következni. Budán, 1861. évi dec. 16-án. Gróf Pálffy Mór, cs. k. altábornagy és királyi helytartó. — Vasmegye hivatalnokkarának névjegyzéke . Első alispán : Hrabovszky Samu; 2-ed alispán : Schlamatinger Andr.; főjegyző . . .; első aljegyző : Krancz Józs.; 2-ed aljegyző : Hanzséros Imre; törvényszéki ülnökök : Czédler Imre, Dongó Károly, Eitner Ferdinánd, Kránitz József, Laky György, Raab István, Salamon Zsigmond, Temlin Antal, Zsohár Vincze; tiszti főügyész : Tegyey Mih.; első alügyész : Nagy László; 2-ed alügyész : . . . . Szombathelyi kerület : Vápi járás : Főszbiró : Vajda József; esküdt : Horváth István. Szombathelyi járás : Szbiró : Czvitkovics Károly; esküdt : Usz Istv. Sárvári járás : Szbiró : Farkas Ferencz; esküdt : Nagy Pál, F. Büki. Képczemelléki járás : Szbiró : Kemény Imre; esküdt : Ajkas László. Körmendi kerület : Körmendi járás : Főszbiró : Boross Imre; esküdt : Balogh Gyula. Pornói járás : Szbiró : Fülöp János; esküdt : Wirkler János. Hegyháti járás : Szbiró : Bogdán János; esküdt : Lóránt József. Csákányi járás : Szbiró : Saly Imre; esküdt : Fábián Ignácz. Kemenesaljai kerület : K.-Czeli járás : Főszbiró : Tőkéssy Antal; esküdt: Kemény István. Jánosházi járás : Szbiró : Gombár János; esküdt : Nagy Pál. A.-Kemenesaljai járás : Szbiró : Scossa Sándor; esküdt : Záborszky Mihály. F.-Kemenesaljai járás : Szbiró : Csorna Samu; esküdt : Nagy Károly. Kőszegi kerület : Kőszegi járás : Főszbiró . . .; esküdt : Romwalter S. F.-Öri járás : Szbiró : Leinbatter Mihály; esküdt : Sipkovics Mihály. Pinkafői járás : Szbiró : Turcsányi Lajos; esküdt : Ehrenhoffer János. Rohonczi járás : Szbiró : Kulcsár Alajos; esküdt: Gábriel György. Németujvári kerület : Németujvári járás : Főszbiró : Raacz Miklós; esküdt : Pápai Károly. Sz.-Eleki járás : Szbiró : Ajkay Sándor; esküdt : Balogh László. Sz.-Gothárdi járás: Szbiró: Neubauer Zsigm.; esküdt: Hampek Alajos. Füzesi járás : Szbiró : Szabó István; esküdt : Heidl Károly. Tótsági kerület : M.-Szombati járás : Főszbiró : Péteri Ján.; esküdt : Veres Ferencz. F.Lendvai járás : Szbiró : Trensli György; esküdt : Krenusz Péter. Őrségi járás : Szbiró : Zarka József; esküdt : Markus Ferencz. Petanczi járás : Szkbó : Horváth Pál; esküdt : Petheő Ferencz ; pénztárnok : Somogyi Ignácz; számvevő : Iván Samu; levéltárnok : Kuglisics János; levéltárnoki segéd : Auguszt István; kiadó : Pauer Antal; törvényszéki iktató: Dongó László; írnokok : Verhás József, Megyessy Ignácz, Petheő János, Steffanics Imre, Koltay István, Németh Ferencz, Bányay Károly, Tót József levélt., Rúzsa Kálmán ideigl.; első főmérnök . . .; 2-ed mérnök . . .; bátorsági főbiztos : Vajda Elek; bártosági főhadnagy . . .; bátorsági alhadnagy . . .; várnagy : Istóczy Ignácz; főorvos : Szabadfy Jámes; kér.sebészek : Alexi Tóbiás, Freund Móricz, Molnár Ferencz, Nagy Károly, Varga Ferencz, Frank Ferencz, Grimmling Rudolf; tiszt, megyei sebészek : Schaffer Endre, Engel Hermann, Herczfeld Samu, Oppenheimer József, Milhofer Kázmér; telekkönyvi irodaigazgató : Magassy Antal; iktató : Feldhoffer Ferencz; tollnokok . . .; írnokok : Udvardy János, Klein József. — Sárosmegye új hivatalnokkara : Főispáni helyettes : Illavács János; első alispán : Beőr Mihály, volt cs. k. megyetörvényszéki elnök! második alispán : Gromman J., volt cs. kir. féltörvényszéki ülnök; főjegyző : Moravcsik János, volt cs. kir. államügyvéd; tiszteletbeli főjegyző és administrátori titoknok : Ruby J., volt cs. kir. főügyészi segéd; pénztárnok : Kádas Miklós, Eperjes városi volt főbíró; számvevő : Berthóty Lajos; ellenőr : Tahy Ferdinánd. Alsó-Tarczai főszolgabíró : Beőr Vincze, volt cs. kir. szolgabirói se-