Politikai Ujdonságok, 1863 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1863-01-29 / 4. szám
mondotta a tanítók szavazatjogát a papválasztásnál s az egyházkerületi gyűlésen elvettetett a javaslatnak ezen pontja, s nem engedtetett meg az egy tanítónak a ref. egyház alkotmány szerint, mi egy földmives embernek elvitázhatatlan sajátja. d) lőni kellett volna óhajtásunk szerint a szabad iskoláztatásnak s ennek nyomában a szigorú feljáratási intézkedésnek. e) Az eddig használt kézikönyvek revideálása s ekkép a jóknak meghagyása mellett, újak előteremtését óhajtottuk volna ezután. f) Mikor már mindezek, t. i. reform, egyházi pénztár, — jó karba helyezett s kellően felszerelt iskolák, tisztességes tanítói fizetések, a tanító jövőjének anyagi és szellemi biztosítékai, szabad iskoláztatás és szigorú feljáratás, és jó kézikönyvek — mint a népnevelés alapkövei egymásra öszhangzatosan fel lettek volna rakva ; mi is óhajtottuk s igyekeztünk volna, hogy az épület befejeztessék s ekkor aztán tetejébe pompásan oda is illett volna azon szépen kidolgozott „Népiskolai szervezet“ és „Népiskolai rendtartás.“ — Ekkor hiszszük, hogy nem lett volna oly hosszú időnk a méltó feljajdulásokra „Népnevelés, jöjön el a te országod!“ nem lett volna ok a ref. néptanítók reactionárius szelleméről panaszkodni Vikár János urnak, s nem okunk attól rettegni, hogy az amp nélkül emelt épület oda nyomja a benne ülőket. Dixi et salvavi animam meam. Egy néptanító. Vidéki közlemények. Selmecz, január 7-én (Társasélet. Német színész társaság. Magyar önképző társulat. — Gusztáv Adolf egylet. Zene-estély.) Társaséletünk komor és egyhangú; a politikai rázkódások megzsibbasztották a kedélyeket. Ki akart ugyan zavarni egyhangúságunkból Göttler Amáliának német színtársulata, de pártoláshiány miatt úgy elpusztult, mintha magva szakadt volna. Hídban: Nem puszta tréfák játszi színhelye Oltár e ház, hová áldozni jár Honfi és honfiművészt pártoló. — Tudhatta volna ezt a német sógor is. Ha be akarnának nyitni ide hozzánk a magyar Tháliának vándor papjai, alkalmasint nem lenne okuk panaszkodni pártolás hiányának miatta. Segitenők őket teljes erőnkből s pártolnók, a mint csak telik. — A helybeli ág. hu. lyceum Breznyik János bölcs, igazgatása alatt folytonos jó hírnek örvendve, annyira vitte dolgát, hogy ma már hazánk e nemű tanintézeteivel versenyt haladhat a pályán, melyet, számára a műveltség s felvilágosodottság géniusza kijelölt. Olvastuk tavaly a „Vasárnapi újságban“ egy avatott kéztől a debreczeni diákélet leírását. A leírás elég ösztönnel bír arra, hogy itt se rekedjünk meg az igyekezetben. — A lyceumban egy önképzős magyar társulat is létezik. A magyar önképző társulat, melytagjai közé valaha hazánk büszkeségét, Petőfi Sándort is számította, Scholtz Vilmos, a történelem tanárának elnöklete alatt, ki sokoldalú munkássága mellett is a társulat vezető s irányadó szelleme lenni meg nem szűnik, szép sikerrel működik. Több rendbeli lapot járat, sőt ezer kötetre menő könyvtárral dicsekedhetik. — Kiad e társulat egy „Korány“ czímű kétheti időközzel megjelenő önképző lapot is, melynek tartalmát a társak jobbjainak elmeszüleményei képezik, s melynek szerkesztésével a társulat egy vagy más tagját bizza meg. Az itteni Gusztáv-Adolf féle fiókegylet föladatául tűzvén ki szegényes ügye fogyott egyházak segítését s gyámolitását, a múlt tanév kezdetével megalakultnak nyilvánító magát. Az egylet tagja minden félgymnasiumi tanuló, havi gyűléseit a könyvtár teremében tartja rendesen egy-egy tanár elnöklete alatt. Az egylet javára a félgymnasiumi ifjúság néhány műkedvelő hölgy szíves közreműködése mellett január 6-án zenészeti s szavalati estélyt rendezett. Nem akarom az estély tárgysorozatát adni, de kiemelendőnek vélem, különösen Petőfi „Szeget szeggel“ czimű humoristikus költeményét, melyet P . . . y G . . . tűzzel s lelkesedéssel szavalt; a „Csermák“ czimű költeményt, melyet T . . . v J . . . adott elő. Legnagyobb dicséret azonban Marsalkó Guszti kisasszonyt illeti, ki Jánosi Gusztáv „Zrinyi Illona búcsúja“ czimű balladáját nemes tűzzel s megható hangfestéssel szavalta. — Kitűnt még M . . . G . . . magánéneke, s Heincz Emma kisasszony jeles zongorajátéka által. — P. Putnok. (Gömör) január 13-án (Tánczolnak jótékony czélokra) Beköszöntött a farsang városunkba is, nagy sárral, unalmas, esős idővel. Mindenfelé tánczvigalmakról mulatságokról beszélgetnek, tervezgetnek. Négy bál vétetett különösen tervbe, négy jótékony czélú bál: — Putnokon három intézet kiált a segedelemért, első a kórház, második a két népiskola, t. i. a reformátusoké és r. katholikusoké, harmadik a kaszinó; a kórház igen sok javításra vár, a népiskolák egyike tető hiányában ázik, másika jó tető alatt van ugyan, de belső fölszerelés nélkül. Kaszinónk igen szegény, nincs pártolója ; fájdalom, hogy a polgárok közöl még a tehetősebbek által sem méltányoltatik, tagja egyik sem akar lenni, csupán az úri rend közöl nehányan tartják azt tenni— noha igen szegényen — mert alig bir egy pár lapot járatni s uj könyveket szerezni nem tud. Ezen három czélra rendeztetnek tánczvigalmak s igy jan 11-ikén meg is tartatott az első a kórház és igy a szenvedő emberiség javára. Daczára a sáros időnek, szép számmal voltak, még vidékről is többen jöttek, s dicsérendő, hogy a polgári rend nagy számmal volt, mig az úri rendből alig pártolta egynéhány a jótékony czélt. Egyébiránt a vigalom derült, jó kedvvel ment véghez, minden rendbontás és zavar nélkül. A táncrestély királynője B. A. kisaszszony volt. A kaszinó javára báró Vay Alajosné készül egy bált adni. Ezután lesz még egy sorsjátékkal összekötött bál a kórház — egy másik a népiskolák javára. Adja Isten, hogy meleg pártfogásban részesüljenek s általok a szenvedő intézetek. — M. B. Hajós (Kalocsa), jan. 14. (Az olvasás terjed, de olvasó kör még nincs. Farsangi készületek). Az 1863-ik év nevezetes időszakot képez Hajóson. — az 1863-ik évet dicsőségesen kezdte meg Hajós; — felülmúlt minden várakozást, felülmúlta önmagát! Az elmúlt újévtől jár ide összesen 14 féle lap 16 példányban, és pedig : Pesti Napló 1. Hon 1. Sürgöny 1. Vezér 1. Pester Lloyd 1. — Bolond Miska 1. — Üstökös 1 — Handabanda 1 — Nővilág 2 — Vasárnapi Újság 2. — Politikai Újdonságok 1. — Ország Tükre 1. — Magyar Sajtó 1. — és Cath. Christ 1. plban. Tekintve a múlt évet, — ez igen nagy haladás s ha minden 3000 lélekkel biró község vagy város igy viseli magát , akkor a szerkesztők elöregedésök esetére illető kiadóiktól még nyugdijat is kaphatnak. — mi hajósiak a szerkesztők pártján állunk, és megszavazzuk nekik a nyugdijat! (Gratias! Szerke) Csak egy bajunk van, nem tudom bizonyosan a kiadó hivatalok okozzák-e, de bizonyos, hogy lapjainkat a lehetőleg rendetlenül kapjuk. — Most még nem akarunk hirtelenkedni, — de ha még sokáig igy tart — reclamálunk! Jól emlékezem azon időre (1854-ik év körül) mikor Hajósra csak egy lap járt, s az is úgy, hogy előbb Kalocsán olvasták el, azután igy küldték Hajósra. Azt a lapot hittük pedig : „Wiener Telegraph“-nak. Hej! nem úgy van már, mint volt akkor — most 1863-at írunk! ------------------ A múlt őszön itt egy magyarnémet nép olvasókör volt alakulóban,de fájdalom! ezek a jámbor természetű svábok — kik többnyire beszélik a magyar nyelvet — nagyon csekély részvétet tanúsítottak iránta, legalább nem annyit mint a közeli dombok ormain elterülő présházak iránt. El nem képzelhető anyagiságban él e nép — a tanitás ügye elhanyagolva, már évek óta parlagon hever, — no de erről nem tehetünk! Vegyék lelkökre a nép közvetlen előjárói, kiknek e nép igy jobban tetszik, mert...............— de ne szólj nyelvem, nem fáj fejem! Elkomorodik lelkem, ha ilyesmikkel foglalkozik, azért áttérek a farsangra, melyről elmondhatjuk, hogyha továbbá is ily sáros lesz, — hogy az ember ki nem mehet a házból — nem köszönjük meg. A sárközi fiatalság Kalocsán egy részvényes bált adand, a nap is ki van már tűzve február 4- dikére. Egy részvény ára 3 ft. — a részvénynyel bírónak joga van a Kárpátoktól Adriáig mindenkit meghívni; a meghívottak névjegyzéke a rendező bizottmánynak adatik be, mely aztán minden egyes meghívott részére jegyet ad ki. — Ez egy, más az, hogy a kalocsai kaszinó-egylet is rendez, mégpedig két bált, gondolom mint eddig, úgy ezúttal is részint könyvtára, részint a leendő kisdedóvó intézet alaptőkéjének szaporítására. 42 Tán Hajóson is lesz bál, — az akarat legalább megvan, csak aztán valami részüt ne legyen, mert akkor nem lesz elég publicum, nem lesz elég tánczos, mert lesz itt csak egy van, és az is beteg. — T. Gy._____________ Ipolyság. (Hont) jan. 14. (Kaszinó. Gazdasági hírek) A hazafias irányáról ismeretes Ipolyságon székelő „Honti kaszinó“ december 23-kán tartotta közgyűlését. Határozatai: Boronkay Lajos elnökké, Héderváry Antal igazgatóvá Báthory Gábor jegyzővé és Tessik Lajos pénztárnokká a jövőre is megerősíttettek. A kaszinó 100 ft. ősz. értékkel a Kisfaludy társaság alapítói közé lép. Az egylet ezen farsangi idényben sem tartand bárt. A kaszinó 24 újságot járat, köztök 20 magyar és 4 német. Telünk lágy és enyhe, csak később meg ne adjuk az árát. Vetéseink szép reményekkel kecsegtetnek. A gabona ára : Búza 3 — 3 ft. 20 kr., t’ozs 2 ft. 10 — 2 ft. 30 kr. tengeri 2 ft. pozsonyi mezőnkint. A gabonának ily nyomott körülményei között azonban jelentékenyebb mennyiségű eladás nem történt, sajnos a gazdának ama keserű tapasztalása, hogy a gabona helyett az adó rúgott fölebb. Szénánk kevés, ára némely vidéken mázsánkint 2 ft, csak a jó tavasz óvjon meg, hogy venni ne kelljen. _____________, Szalóka (Szabolcs), jan. 15. (Czigány törvényszék és statárium a Tiszaháton.) Van szerencsém egy nem mindennapi s a maga nemében páratlan tényt, terjedelmes olvasókörrel biró becses lapja számára megküldeni. Hiszen ha a társadalmi élet kinövései világosságra hozatnak, hogy az erénytől elpártoltakat, annak előbb-utóbb bekövetkezendő szomorú végére figyelmeztessék s igy a jóra buzdítsák, mennyivel inkább méltó e bizonyára nemes czél elérése végett, — határozatlan állású osztályból alakult testület működését köztudomásra emelni. — E szempontból kiindulva, lehetetlen érdekkel nem lenni — ha mindjárt nem egész komolysággal is — a fentnevezett törvényhozó kar létezése iránt, mely a velünk szomszédos Eszeny falvában keletkezett. — Tapasztalván ugyanis — bár nem épen fájdalmas szívvel — az itt egy csoportban keresztül- kasul összegalyabított törpe házikók füstös lakói, miszerint a védelmi rendszer s vagyonbiztosság közöttök felette rész lábon áll; a polgári intézmény rendszabálya pedig, csak általuk gyarlóságból elkövetni szokott bűntény esetében terjed ki rájuk , — ritka önmegtagadással elhatárzák—nem ideiglenesen, de nem is megmásithatlanul — hogy, miután feles számmal éldegélnek a falu sarkpontján, s igy, kivált a mostoha téli évszakon — mind kül — mind másféle ellenségnek leginkább útjában vannak, halaszthatlan szükség, oly erélyes intézkedésről gondoskodni, melynek pajzsa alatt ők háborútlan békében alhassanak. Gyűlést tartanak azért egyetemesen a lakosztály piaczán, a szabad ég alatt, s hallatlan vélemény különbség nélkül, közmegegyezéssel abban állapodtak meg, hogy kebelükből — a polgári társulathoz hasonlólag—tisztviselők választassanak, rend, béke s védelem őrei tétessenek. — Tomboló ugrándozásban nyilvánult szilaj öröm s magas üdvkurjantások követék a közóhajtásnak megfelelő határozatot. — Hozzáfogtak hát azonnal a hivatalviselésére alkalmas férfiak megválasztásához. Minden hivatalra választanak, ami csak egy rendezett községben képzelhető, sőt a választás koronájául még szolgabírót is azon igen helyes okból, hogy ha netalán valamely vétség fölött, kinevezett tanácsosaik, eltérő nézetben lennének, vagy a rokoni indulatból eredhető részrehajlás a kimondott ítélettől idegenkednék , az, mint a hatalom legfőbb képviselője mondja ki a szentencziát. Érdekes tudni, hogy a folytonos szolgálatban levőknek, mármint a baktereknek, kik hosszú évente résen állnak, mily háromnemű fizetésük van. Nevezetesen : minden laktól 24 kra 2 itere tengeri, és 6 — hat pipa dohány. — A többiek megelégesznek a kissé magasabb hivatali nevezettel is, s tiszteket minden dij nélkül teljesítik. — Van köztök jegyző is, kinek kötelessége számon tartani a tartandókat — csak úgy száraz emlékezetből. . . Ez azonban egy elaggott, de azért fogyasztásra képes s még ezenfelül elbénult személy; minélfogva maga emberségéből járni nem bírván, a gyűlés és ítélettétel szinterére, mint nélkülözhetlen tag, úri módon — gyalogszánkán vitetik. — Csendbiztosul kiszemelték a legizmosabbat , ki egy maga képes megvivni mindnyájokkal — még a szolgabiróval is, ennek azonban feltétlenül engedelmeskedik, s egyedüli kötelessége, az ellenszegülőket, vagy — mint már nem