Politikai Ujdonságok, 1863 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1863-09-17 / 37. szám
zottmányi szöveget pártolja, mert ez óvatosabb és messzehatóbb. De különben nem látja át, miért ne biztosítsák magukat más vallásnak, ha kath. felei a concordatum 35. czikkében tisztán kikötik, hogy : „az ausztriai császárszág s annak minden egyes részében a mai napig bármi módon s alakban kibocsátott törvények, rendeletek és intézkedések megszüntettek.“ Siulutiu érses, tiltakozik Zimmermann ellenében, mintha az eltörlendő rendeletek részletezését a m. kormány iránti bizalmatlanságból indítványozta volna, de miután sok minden történik ő Felsége tudtán és akaratán kivül, ezt tenni kénytelen. Ő Felsége és felséges elődei I. Lipóttól fogva le a mai napig mindnyájan különös kegyelemmel karolták fel a románok ügyét, mindamellet 1816-ban képes volt egy párt egy decretumot kicsalni, mely rendeli, hogy oly helyeken, hol rom. kath. lelkész van, ott a görög egyesült papnak ne adassák canonica portio. Ámde a hol pásztor nincs, vagy megélni képtelen, ott a nyáj is elpusztul, elszéled. 1850 óta Ő Felsége tényleg behozta az egyenjogúságot minden nemzet és vallási különbség nélkül, s ennek daczára, midőn egyik falusi szegény lelkésze számára segélyt kért a közpénztárból, a ,,Gleichberechtigung“ ellenére az imént idézett 1816-beli rendeletre lön utasítva. A románoknak e szerint vannak sérelmeik, melyek megszüntetése csak az illető rendeletek és pátensek részletes megemlítésével eszközlendő. Bohately Mihály sem a kormányjavaslatot sem a bizottmány ajánlatát teljesleg nem pártolhatja, mert ha az ezek által indítványozott átalános fogalmazás megmarad azt lehetne gondolni, hogy egyátalában minden törvény érvényen kívül van helyezve miután kisebb nagyobb mértékben mindenik ellenkezik a román nemzet újonan elismert egyenjogúságával; e kitételt tehát oda kívánja módosítani, miszerint „minden törvények, sőt, a mennyiben a román nemzet jogegyenlőségével ellenkeznek, ezennel módosíttatnak illetőleg érvényen kívülieknek nyilváníttatnak. Zimmermann a részletezést hiányosnak tartja s nem akarja azt kiegészítni. A concordatumot illetőleg, mivel az már szóba hozatott, azt jegyzi meg, hogy az, mint azt a reichsrath többsége is kimondotta, csak amúgy mellékesen valamely törvény által nem érintethetik. Gull csodálja, hogy épen Balomiri tart attól, hogy az osztrák törvénykönyv behozatala a drognak vétessék, midőn ő maga annak behozatalánál közreműködött. Azon aggodalma iránt is megnyugtathatja Balomirit, mintha a regulativ punctumok ezen új törvény által érintetlenül maradnának, ha felhozza, hogy a nemzeti universitás már 1848-iki határozata által a nemzetiségek egyenjogúságát kimondta. — Rannicher által felhozott rendeletek már magukban törvénytelenek s azért külön érvényen kivül helyeztetésük, felesleges. Pártolja a kormány javaslatát, habár bizottmányi tag volt is. Trauschens is (előadó) kijelenti, hogy a bizottmányban ő maga is a kormányjavaslat 6-dik §-sa mellett volt, de később a rézletezést pártolta, mert az államalaptörvények nem akadályozták meg, hogy Gráczban a múlt hóban egy terménykereskedő zsidónak egy udvari rendeletre hivatkozás alapján, a letelepedést eltiltották, s ugyanezen államalaptörvények nem biztosították Tirolban a protestánsoknak az azokban ígért egyenjogúságot. Ezeket tekintetbe véve, ajánlja a bizottmányi szöveget. A vita befejezésével, több közbeszólás után megalapíttatott a szavazás rendje. A szavazás eredménye az von, hogy Sterca Stulutiu módosítványa, miután a románok mind arra szavaztak, elfogadtatott — s így a 6. §. ekkép szól : „Az ezen határozattal ellenkező minden egyes törvény, privilégium, patens, leirat, rendelet s egyéb közigazgatási rendszabály megszüntetik és jogérvényen kívül helyeztetik.“ A 7. §., mely így szól : „Ezen törvény kötelező ereje haladék nélkül hatályba lép“, minden észrevétel nélkül elfogadtatott. Ezután az ülés egy óranegyedre felfüggesztetett, hogy az elfogadott egyes §-ok összeállittatván, az egész törvczikk 3-dik olvasásra bocsáttathassák. Fölolvastatván az egész törvényczikk mindhárom nyelven, kitűnt, hogy mind az egyes kifejezésekben, mind a fordításokban több ellenmondás és hiba van, míg hosszas és tarka vita után abban állapodott meg a tartomány, hogy e hiányok kiigazítására egy 3 tagú bizottmány neveztessék ki. E 3 tag : Siaguna b. Rannicher és Lászlóffy (kir. hiv.) Azon észrevételre, hogy Lászlóffy nem tud sem németül, sem románul“ az elnök kijelentette, hogy majd bemegy ő is a bizottmányba. Az elnöki iroda megbizatik a törvényjavaslat mellett küldendő alázatos felterjesztés és a kir. biztoshoz intézendő kisérő átirat szerkesztésével. (A sept. 7-iki ülés.) Újonan belépő kir. hivatalosok Fogarasy Mihály n.váradi nagyprépost, czimzetes püspök és érdemjel-tulajdonos — továbbá Eránosz Jeremiás (örmény születésű) csik-rákosi r. k. lelkész és esperes szintén érdemkeresztes, éljenzéssel fogadtatnak. Fogarasy, Eránosz kir. hivatalosok és Klein, a kilépett Lángh helyébe újonan megválasztott beszterczei kövei leteszik eskü gyanánt az előírt fogadalmat. (Éljenzés ! Hoch!) Elnök megemlíti a napirenden levő tárgyat, minek folytán „a román nemzet és vallásai egyenjogúsításáról szóló s a múlt ülésből kiküldött 3 tagú bizottmány által kiigazított első törvényczikk mindhárom nyelven, és pedig legelőször románul, németül és magyarul harmadizben (utolsószor) felolvastatik, s átalános felállással egyhangúlag elfogadtatik. Ezután felolvastatik és helybenhagyatik az e t. ez. mellett Ő Felségéhez intézendő legalázatosabb felterjesztés, melyben megkéretik Ő Felsége, hogy ezen t. ez. megerősítése által necsak ezen törvényhozótestet, hanem a román nemzetet is megnyugtatni méltóztassék, valamint a mindkettő kiséretében a kir. biztos ő n. m.-hoz küldendő irat, s az elnök indítványára elhatároztatik, hogy mindezen iratok az illető bizottmány által nyujtassanak át kir. biztos ő n. magának. — (A ,,Matica Szlovenszka“ küldöttségének fogadtatása Bécsben.) A „Matica Szlovenszka-1 küldöttsége sept. 10-kén, d. e. 11 órakor fogadtatott Ő Felségétől, mely alkalomkor a küldöttség vezére, Moyzes beszterczebányai püspök . Felségéhez a következő üdvözlő beszédet intézte : „Cs. kir. ap. Felséged! Legkegyelmesebb Ur! A cs. kir. ap. Felséged által legkegyelmesebben helybenhagyott „Matica Slovenszka“ irodalmi egylet a legközelebb múlt aug. hó 4-ikén tartott első közgyűlésében minket bízott meg, hogy mind az egyletnek legkegyelmesebben történt fejedelmi helybenhagyatásáért, mind a neki juttatott 1000 ftnyi legkegyelmesebb ajándékért legalázatosabb köszönetet cs. kap. Felséged színe elé terjeszszük. A magyar királyság létezése óta ritkán tartatott ott oly gyűlés, mely a résztvevők száma, a correct rend, a kifogástalan illem, és a fennforgó humánus czél iránti buzgó áldozatkészség, végre átalános lelkesültség tekintetéből a „Matica Slovenska“ ez első gyűléséhez hasonlítana. E lelkesültség központosuk szentséges cs. k. ap. Felséged iránti feltétlen odaadás és a legélénkebb kifogyhatlan hálaérzetben, mint a legfőbb javadalom, az élet legnagylelkűbb adományozója iránt, a magyar részeknek bár minden súlyos idő viszonyokban hű és lojális, de a körülmények kedvezőtlensége miatt már régóta tetszhalálba burkolt tót népe javára. A hatalmas császári szó által az élet örvendetes öntudatára ébresztve, a tót nép biztosan reménye, hogy nemcsak további, Istennek tetsző kifejlődésében szerencsésen előrehalad, hanem cs. kir. ap. Felséged országatyai szándékainak buzgó követésében, nevezetesen az 1860-dik évi October 20-ról legkegyelmeebben kibocsátott diploma és az 1861-dik febr. 26-diki pantens értelmében, az öszmonarchia bel- és kül-megerősödése s ezáltal cs. kir. ap. Felséged dicsteljes trónja fényének emeléséhez, mint élő és készséges tényező sikeresen közreműködik. Méltóztassék tehát Felségednek a legengedelmesebb tót nép legbensőbb hálaérzete és ősi királya s ura iránti megszeghetlen alattvalói hűségének e hódoló nyilatkozatát legkegyelmesebben elfogadni, és megengedni, hogy a „Matica Slovenska“ további sikerülését illető legalázatosabb kérelmeinket cs. kir. ap. Felséged szine elé hódolatteljesen terjeszszük.“ „ Felsége ez üdvözletre a következő kegyteljes szavakkal méltóztatott válaszolni. „Örülök önt újra Nálam láthatni s öntől átvenni a „Slovenska Matica“ irodalmi egylet köszönetét s odaadását. Örülök annál inkább, minthogy az első gyűlés oly példás rend, valódi lelkesültség és az Irántami hűség átalános nyilvánítása mellett tarttatott meg. Reményem, hogy a loyalis tót nép Magyarország királyságomnak az öszbirodalomhoz való 435 alkotmány szerinti szorosabb csatoltatásában munkás és buzgónak fogja magát tanúsítani. Továbbra is kész leszek a ha tót népet oltalmam alá venni. Még egyszer mondom : örültem ennek. Mondja meg azt ön törzsrokonainak.“ HETI KRÓNIKA. Ausztria. (Konstantin nagyherczeg megérkezése.) E hó 11-kén este 73/g órakor érkezett meg Konstantin orosz nhg. és neje, gyermekeikkel s feltűnő nagy kísérettel Bécsbe. A császár már egy negyed órával előbb megjelent orosz tábornoki egyenruhában a dúsan feldiszitett pályaudvartéren, ő fenségeiket elfogadni. A felségnél előbb megjelentek ott Albrecht fhg. orosz ezredesi egyenruhában, a toscanai nagyherczeg, Knorring orosz követségi tanácsos, Schiller althágy, Sychrofszky főtitkár és fényes tábornoki kiséret. Az udvartéren egy a Coronini ezredbeli disz-század volt felállítva zászlóval és tábori zenekarral. A külön udvari vonat „Iris“ mozdony által hozatva az orosz néphymnus harsogása közt robogott be az indóházba. Császár Ő Felsége megölelé a néget s üdvözlé fenséges nejét. A kölcsönös bemutatások után a császár személyesen vezényelve léptette el kettős sorban a legénységet. Ezután Császár Ő Felsége a nhgnöt az első udvari díszkocsiba kisérvén maga a másodikban foglalt helyet Konstantin nhggel, ki saját ezredének osztrák ezredesi egyenruháját viselő. A pályaudvarból egyenesen a császári várpalotába robogtak a kocsik. Valamint a pályaudvartéren, úgy az utczákon s a várpalota udvarán tömérdek nép volt összecsoportosulva. A négi család tovaszállítására a Dunán egy külön gőzös van megrendelve a Dunagőzhajózási társulatnál, az újabban épített fehér gőzösök egyike. A Duna mentében létező orosz főconsulok s consulok az itteni követség által táviratilag fognak tudósíttatni a magas utazók megérkezése napjáról s órájáról, a midőn ők a Duna kikötőiben magukat tisztelgőleg bemutatandják. Giers b. bukuresti orosz főconsul is megjelenend e czélból Giurgyevóban. Galaczba egy orosz kormányi gőzös van rendelve, melyen a nhg. tovább folytatandja útját. (Kiegyezkedes Magyarorszá,ggal.) Parlamenti körökben — írja a „Presse“ a Magyarországgali kibékülést élénkebben vitatják, mint valaha; több jel arra mutat, hogy már legközelebb megtétetnek az első e czélra vezető lépések. A magyar udv. kancellária köreiben a jelen perczet fölötte kedvezőnek tartják e fontos ügyre nézve, s remélik, hogy a legközelebbi gyakorlati kiegyenlítési kísérleteknél föloszlott képviselőház többsége kitűnő tagjainak nemcsak erkölcsi, hanem tényleges támogatására is számíthatnak. Börze-körökben az a hir volt elterjedve, hogy Császár Ő Felsége már f. hó 18-án indul el Magyarországba. (Hajóépítési ügy.) A Reichsrath pénzügyi választmányának egyik albizottságában közelebb a tengerészeti budgetet tárgyalták. Pénzügyi és alkotmányos nehézségek merültek fel. A múlt évi pénzügyi bizottság, írja a „Presse“, 408.000 forintot ajánlott meg egy új pánczélos fregatt építésére, azonban később a kormány 850,000 ft. utólagos követeléssel lépett föl. A követi ház csak az utóbbi észletet szavazta meg, egy már megkezdett pánczélos fregatt építésének bevégzésére s egy három ágyús csavar-fregatt készítésére. S határozottan kimondatott, hogy előleges alkotmányos engedély nélkül új hajóépítéshez ne kezd-