Politikai Ujdonságok, 1864 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1864-06-01 / 22. szám

Előfizetési föltételek 1864-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél évre 6 ft. Caupán Vasárnapi Újság : Egész évre 1 ft. Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft. IPIT“ Igtatási dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. novem­ber 1-től kezdve . Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor­ vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttató. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá­mára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Hausenstein és Vogler. — M. Frankfurt­ban : Otto Mollien és Jaeger könnkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a ker­­tész-gazdászati ügynökség is, József tér 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujki. A londoni konferenczia máj. 17-ki és 18-ki ülése. A londoni konferenczián a pártok állása szerint teljes egyenetlenség uralkodik. Még mindig távol állnak a felek attól, hogy a béke megkötését remélhetnék. A konferenczia máj. 17-ki üléséről hi­vatalos értesítéssel bírunk, a­mennyiben ez ülés jegyzőkönyve, (hihetőleg okmány-csem­pészés útján), köztudomásra jutott. Ezen ülés részletei következők : „A berlini kabinet kinyilatkoztatja, hogy az 1852-ki londoni szerződést most már ér­vénytelennek tekinti. Ennek folytán a követ­kező békepontokat indítványozza : 1) Schleswig és Holstein egyesítése, po­litikai és közigazgatási különválás mellett, a személyes unió alapján, a dán király fel­­sősége alatt. 2) Hogy ezen terv valósítására Ausztria, Poroszország és a Német szövetség biztosító eszközöket használhasson. 3) A hadiköltségek kárpótoltassanak. 4) Ha ezen követelést Dánia szóról szóra el nem fogadja , Poroszország a herczegsé­­geknek még csak a személyes unió általi összeköttetését is Dániával, félrevetendi. Erre a dán képviselő Quaade szólalt fel, igen ingerült hangon, kijelentvén, hogy Dánia csak az 1852-ki szerződés alapján bocsátkozhatik alkudozásokba.“ Beust, Németország követe tiltakozott a személyes unió ellen, s követelé a herczeg­­ségek teljes függetlenségét. Russell lord, Anglia képviselője kije­lenté, hogy Poroszország ajánlatait elfo­gadni nem lehet. Apponyi gróf a porosz követtel minden­ben egyetértett. Az ülés azzal végződik, hogy a követek a porosz indítványt, s a különféle nyilatko­zatokat jelentéstétel végett (ad referendum) átvevék.Az újabb utasítások megérkezéséig, a konvenczia máj. 28-ig elnapoltatok. A mi a konferencziának máj. 28-ki ülését illeti, erre nézve hivatalos értesítésekkel nem bírunk, azonban a jó forrásokból merítő fél­­hivatalos lapok, valamint a távirati tudó­sítások már ma is eléggé hű képét tüntetik fel a máj. 28-ki ülésben végbement tár­gyalásoknak. Az itt következő értesítés, oly hangon van írva, s oly részletekkel bővelkedik, mi­szerint bátran feltehetjük, hogy írója egye­nes forrásbó e merité híreit . E szerint a máj. 28-ai értekezlet kezde­tén az elnök felszólítá a dán meghatalma­zottakat, hogy mi választ adnak a múlt ülésben tett „személyes unió,“­ vagy mint a tulajdonképeni kifejezés mondja, „a herczeg­­ségek politikai függetlensége“ iránti javas­latra? Quande úr azt felelte, hogy az ő kormá­nya ez ajánlatot nem tekintheti alkalmatos alapnak a béke helyreállítására. Russell lord­nak azon további kérdésére, micsoda ellen­­ajánlatokkal akar tehát Dánia előállani, Quande úr azt a lakonikus választ „Sem­mivel.“ Erre Apponyi gróf emelt szót s fejtegette az alapokat, miken a szövetséges német ha­talmak békét kötni hajlandók volnának. Ez alap : a herczegségek teljes különválasztatása Dániától, s azoknak önálló német szövetségi állammá alakítása, a mellékrokonsági örö­kösödés folyama szerint részben legközelebb jogosult Augustenburgi örökös herczeg ural­kodása alatt, mely mellett a különböző örö­kösödési igények megbírálása a német szö­vetség benső ügyéül tartatik fenn. Bernstorf gróf és Beust­ur bővebben kifejtve pártolták az indítványokat. Erre a franczia meghatalmazott Latour D’auvergne herczeg egy közvetítő ajánlatot tett, mely oda ütött ki, hogy Holstein és Lauenburg, Schleswig egy részével összera­gasztva, a német szövetségbe kebeleztesse­­nek, míg Schleswig többi része Dániához kapcsoltassák. Clarendon lord a brit kormány részéről csatlakozott ez indítványhoz; míg azonban a franczia meghatalmazott Schleswig felosz­tásáról csak elvben beszélt, addig Anglia képviselője pozitív részletezésre ment át, midőn a határvonalat is kimérte, melyet szerinte Husum, Treene, a Danewirk és a Schlei vize képeznének. A német meghatalmazottak először is tiltakoztak a felosztás elve ellen átalában, s bővebb fejtegetésben részletesen az angol indítvány elfogadhatlanságát nyilváníták ki. Hosszabb vitatkozás után a jegyzőkönyv a dán meghatalmazottak azon nyilatkozatá­val záratott be, hogy ők az összes indítvá­nyokat, kormányaiknak előterjesztendik vé­leményezés végett.. A fegyverszünet kérdése tárgyalás alá sem került, s ez a legközelebbi csütörtökön tartandó ülés tárgyát képezhetné. Oroszor­szág magatartásáról hallgatnak a tudósí­tások. Ezen eléggé részletes és világos tudósí­tásokon kívül még egy pár távirat is érke­zett, mely a fennebbi híreket megerősíti, s még több részlettel toldja meg, így Berlinben, a minisztérium félhivata­los lapja írja,­hogy Anglia kinyilatkoztatta, miszerint soha sem fogja megengedhetni, hogy Kiel német­ szövetségi kikötő legyen. — Ausztria és a német­ szövetség követe, Beust, határozottan visszautasíták az angol kö­vetelést. Végül a konferencziának ezen üléséről, Londonból következő távirat érkezett : „A máj. 28-ki ülésben kinyilatkoztatták a német meghatalmazottak, hogy ezentúl a három hőségnek nem personalunióját Dániával, hanem végleges elválasztatását Dániától fog­ják indítványozni. A dán meghatalmazottak erre kijelentették, hogy így kénytelenek lesz­nek a­­­onferencziából kilépni. Clarendon és Russel közbenjárólag Holstein és Schleswig átengedését javaslották. Brunnow és Latour támogatták ezen javaslatot. Francziaország indítványba hozta, hogy, mielőtt a konfe­renczia határozna, a herczegségbeli nép vé­leménye hallgattassák meg. Dunafejedelemségi ügyek.­ ­ (Az alkotmánynak fejedelmi rendelet által történt módosítása.) Különös figyelemre méltó a végrehajtott államcsínyre vonatkozó okmányok között azon rendelet, mely az európai nagyhatalmak által biztosított 1858- diki convention tesz lényeges változtatáso­kat. Ez is, mint a többi, Bukarest utczasar­­kaira volt nyilványos kiáltványok alakjá­ban kiragasztva, ugyanazon keletű a többi­vel, s tartalma következő : Póttörvény az 1858. aug. 7/, 9-iki conventióhoz. Azon conventio, mely 1858-ik év aug. 7/­9-én a luzerén Porta, és az egyesült fejedelemségek önkormányzatát biztositó hatalmak között kötte­tett, Romániának folyvást állami alaptörvénye és az is fog maradni. Minthogy azonban az 1859. jan. 5-én és 24-én megtörtént kettő­s választás, az unió tökéletes végrehajtása, s a központi bizott­mány megszüntetése következtében a conventiónak számos lényeges czikkelye alkalmazhatlanná lett: azoknak helyrepótlása, s az államhatalmak kö­zötti egyensúly helyreállítása tekintetéből s meg­alapítása végett a következő alaptörvény terjesz­tetik ezennel a nemzet elé .

Next