Politikai Ujdonságok, 1865 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1865-11-22 / 47. szám
Előfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Igtatási dijak, a VasárnapiUjság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve . Egy, négyszer halálozott petit sorára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 kba ; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Hausenstein és Vogler. — M.Frankfurtban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése. Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a kertész-gazdászati ügynökség is. József tér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 nykr. Az erdélyi országgyűlés megnyitása. Az erdélyi országgyűlés megnyitásának határnapja, nov. 19-re vasárnapra esvén, e napon csak az ünnepélyes „Veni Sancte“ tartatott meg a góth ízlésben épült nagy templomban. Összejővén a városba a követek, s Erdély előkelő hazafiai, kik királyi meghívás következtében személyes szavazati joggal bírnak, mindenki örömmel tapasztalható, hogy Erdély valóban híven és igazán van itt képviselve. A választások alatt a nép a legnagyobb komolysággal és higgadtsággal teljesíti polgári kötelességét, és sehol legkisebb kihágás sem történt. Ez is bizonyítja, mily példás egyetértés uralkodik Erdély nemzetei között, ha nincs Schmerling és Nádasdy, aki a pénzért szolgáló és 10 forint napibérért reichszaboskodó beamterekkel szövetséget köt, és a közvélemény meghamisításával Erdélyt fenekestül felforgatja. Hétfőn nov. 20-án történt az országgyűlés megnyitása, s báró Kemény Ferencz (aki 1861-ben erdélyi kanczellár volt), foglalta el az elnöki széket, rövid magyar beszéddel. Az inaugurale rescriptum, az országgyűlés megnyitását kijelentő kir. leirat négy nyelven, latinul, magyarul, németül (a szászok végett) és románul olvastatott fel. Erre a fejedelem képviselője, Crenneville gróf altábornagy, felolvasó, a trónbeszédet magyar nyelven. A legnagyobb lelkesedés uralkodott. Kemény Ferencz báró, elnök, a trónbeszéd felolvasása után mondá, hogy Erdély nemzetei bizalommal ragaszkodnak Ő Felségéhez, kinek hosszú életet és boldog uralkodást kívánnak. Erre felolvastatott azon királyi leirat, melyben az országgyűlés felhivatik, hogy Erdélyországnak államjogi viszonya szabályoztatását érett megfontolás alá vesse, s hogy ezen kérdést azon szoros kapocsra való tekintettel, a mely Erdélyt Magyarország koronájához csatolja, s mind a két ország jól felfogott érdekeire való tekintettel juttassa végmegoldáshoz. A fejedelmi leiratban felszólittatik az országgyűlés,valamint a magyar országgyűlés is fel leend szólítva az 1848-ki 7. t. sz. revisiójára) hogy egyedüli tanácskozási tárgyának tekintvén az 1848-iki erdélyi országgyűlés 1-ső czikkelyét, mely Magyar- és Erdély ország egyesüléséről szól, azt mind a két ország közös érdekeire való tekintettel újból tanácskozás alá vegye, s legfelsőbb végelhatározás alá felterjeszsze. Végre felolvasták a király által meghívott regalisták névsorát, s az országyűlés megválasztotta azon bizottmányt, mely a követválasztások igazolására lett kiküldve. Míg ezen bizottmány munkáját el nem végzi, országos ülés nem lesz. Miután azonban a követválasztások mindenütt a legszebb rendben mentek végbe, és erőszak és csábítás miatt panaszok sehonnan sem érkeztek, kétségtelen, hogy a bizottmány egy pár nap alatt bevégzi munkálatát, s a követek igazolva lévén, elfoglalhatják helyeiket. A lapok írták, hogy a görög szertartású kath. érsek Sulutiu, aki Saguna érseket előbb román kongresszus tartására hívta fel, s azt hitte, hogy az erdélyi országgyűlés által a román nemzet jogai fenyegetve volnának, nem fog megjelenni az országgyűlésen, mert beteg, s még orvosi bizonyítványt is küldött volna be az elnöknek. Úgy látszik, hogy az érsek úr egészsége a legújabb időkben szerencsésen jobbra fordult, vagy ami hihetőbb, a lapok fennebbi tudósítása semmi alappal sem bírt, mert távirati tudósítás szerint Sulutiu érsek jelen van az országgyűlésen. Hasonlókép Saguna érsek is, valamint a szamosújvári román püspök Vancsa úr, aki legújabban neveztetvén ki, bárha barátja az uniónak, a bécsi lapok mégis azt írták róla, hogy épen ezen időre esvén fölszenteltetése, nem jöhet az országgyűlésre. E híreket most a valóság mind megcáfolta. A szászok közöl kinevezett kir. hivatalosok, még azok is, akik a Reichsrathba is bementek, szintén mind megjelentek. A magyarok közöl Fogarassy püspök volt csak a Reichsrathban, most ő tartotta a „Veni sancte“-t, az uniót elhatározandó országgyűlés megnyitása előtt, szavaimat mindenkor szerencsés eseméiy® követték: hasonló bizalommal szólok most Flórenczben, hol szintén le tudandunk győzni s elhárítani minden akadályt, autonómiánk teljes helyreállításában. „Kormányom a pápaság és a vallási érdekeknek eleget teendő, alkudozásokba bocsátkozott, de a melyek félbeszakittattak, midőn a korona és a nemzet jogai megtámadtatni látszottak. Az idő és az események hatalma meg fogják oldani az Olaszország és a pápaság között fennforgó kérdést. A szeptemberi konvencziót nekünk hívemnek kell tartanunk, melyet Francziaország a megállapított határidőig végrehajtand, amelyet mi most már könnyen bevárhatunk. A helyzet tetemesen javult. Azután a külviszonyok kielégítő voltáról szólott, kiemelvén, hogy Spanyol-, Orosz- és Szászország elismerték az olasz királyságot, hogy a pénzviszonyok egyensúlyát milyen nehéz helyrehozni, a haderők csonkítása nélkül, és mily fájdalmasan esik újabb áldozatokat kérni, — de a nép hazafiassága most sem fog — úgymond — cserben hagyni. Az egyháznak az államtól elválasztatása és az egyházi testületek megszüntetése felett fognak önök tanácskozni, — mond folytatólag a király, — a nemzeti nagy művet semmi se dúlhatja fel, ha újabb harczok ki nem kerülhetők, Olaszország fiai közülem csoportosulandnak, és Olaszországnak s a czivilizatiónak hatalma fölül fog kerekedni. A nemzet eszélyessége Olaszország jogait és becsületét meg tudandják sértetlenül őrizni. A nemzeti politika ösvényén nyíltan előre kell haladni. „Népem szeretetében és hadseregem erejében vetve bizalmamat, semmit se mulasztandok el azon nagy mű körül, melyet bevégezve kell utódainknak átadnunk.“ Az olasz parlament megnyitása. Flórenczben nov. 18-án, Viktor Emánuel király fényes ünnepélylyel nyitá meg az újonnan választott parlamentet. A trónbeszéd távirati közlés szerint következő tartalommal bír: „A milyen bizalommal szoktam Turinban szólani, ahol bátorító és reménynyujtó Hazai közügyet és események. (A magyar országgyűlésre megválasztott képviselők.) Budán a múlt vasárnap ment végbe a képviselőválasztás, s b. Eötvös József és Ráth Péter gyógyszerész egyhangúlag megválasztottak. Halason : Szilády Áron választatott meg képviselővé. Aradon: Fábián Gábor. Szegeden: Klauzál Gábor és Dani Ferencz, mindkettő egyhangúlag. Orosházán: Székács József superintended