Politikai Ujdonságok, 1865 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1865-11-22 / 47. szám

Előfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Igtatási dijak, a Vasárnapi­­Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve . Egy, négyszer halálozott petit sor­ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 kba ; háromszor­ vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Hausenstein és Vogler. — M.­Frankfurtban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése. Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a kertész-gazdászati ügynökség is. József tér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 nykr. Az erdélyi országgyűlés megnyitása. Az erdélyi országgyűlés megnyitásának határnapja, nov. 19-re vasárnapra esvén, e napon csak az ünnepélyes „Veni Sancte“ tartatott meg a góth ízlésben épült nagy templomban. Összejővén a városba a követek, s Er­dély előkelő hazafiai, kik királyi meghívás következtében személyes szavazati joggal bírnak, mindenki örömmel tapasztalható, hogy Erdély valóban híven és igazán van itt képviselve. A választások alatt a nép a legnagyobb komolysággal és higgadtság­gal teljesíti polgári kötelességét, és sehol legkisebb kihágás sem történt. Ez is bizo­nyítja, mily példás egyetértés uralkodik Erdély nemzetei között, ha nincs Schmerling és Nádasdy, a­ki a pénzért szolgáló és 10 forint napibérért reichszab­oskodó beamte­­rekkel szövetséget köt, és a közvélemény meghamisításával Erdélyt fenekestül fel­forgatja. Hétfőn nov. 20-án történt az országgyű­lés megnyitása, s báró Kemény Ferencz (a­ki 1861-ben erdélyi kanczellár volt), fog­lalta el az elnöki széket, rövid magyar be­széddel. Az inaugurale rescriptum, az országgyű­lés megnyitását kijelentő kir. leirat négy nyelven, latinul, magyarul, németül (a szá­szok végett) és románul olvastatott fel. Erre a fejedelem képviselője, Crenne­­ville gróf altábornagy, felolvasó, a trónbe­szédet magyar nyelven. A legnagyobb lel­kesedés uralkodott. Kemény Ferencz báró, elnök, a trónbeszéd felolvasása után mondá, hogy Erdély nemzetei bizalommal ragasz­kodnak Ő Felségéhez, kinek hosszú életet és boldog uralkodást kívánnak. Erre felolvastatott azon királyi leirat, melyben az országgyűlés felhivatik, hogy Erdélyországnak államjogi viszonya szabá­­lyoztatását érett megfontolás alá vesse, s hogy ezen kérdést azon szoros kapocsra való tekintettel, a mely Erdélyt Magyaror­szág koronájához csatolja, s mind a két or­szág jól felfogott érdekeire való tekintettel juttassa végmegoldáshoz. A fejedelmi leiratban felszólittatik az országgyűlés,­­valamint a magyar ország­gyűlés is fel leend szólítva az 1848-ki 7. t. sz. revisiójára) hogy egyedüli tanácskozási tárgyának tekintvén az 1848-iki erdélyi or­szággyűlés 1-ső czikkelyét, mely Magyar- és Erdély ország egyesüléséről szól, azt mind a két ország közös érdekeire való tekintettel újból tanácskozás alá vegye, s legfelsőbb végelhatározás alá felterjeszsze. Végre felolvasták a király által meghí­vott regalisták névsorát, s az országyűlés­ megválasztotta azon bizottmányt, mely a követválasztások igazolására lett kiküldve. Míg ezen bizottmány munkáját el nem végzi, országos ülés nem lesz. Miután azonban a követválasztások mindenütt a legszebb rend­ben mentek végbe, és erőszak és csábítás miatt panaszok sehonnan sem érkeztek, két­ségtelen, hogy a bizottmány egy pár nap alatt bevégzi munkálatát, s a követek iga­zolva lévén, elfoglalhatják helyeiket. A lapok írták, hogy a görög szertartású kath. érsek Sulutiu, a­ki Saguna érseket előbb román kongresszus tartására hívta fel, s azt hitte, hogy az erdélyi országgyűlés által a román nemzet jogai fenyegetve vol­nának, nem fog megjelenni az országgyűlé­sen, mert beteg, s még orvosi bizonyítványt is küldött volna be az elnöknek. Úgy látszik, hogy az érsek úr egészsége a legújabb idők­ben szerencsésen jobbra fordult, vagy a­mi hihetőbb, a lapok fennebbi tudósítása semmi alappal sem bírt, mert távirati tudósítás szerint Sulutiu érsek jelen van az országgyű­lésen. Hasonlókép Saguna érsek is, valamint a szamosújvári román püspök Vancsa úr, a­ki legújabban neveztetvén ki, bárha barátja az uniónak, a bécsi lapok mégis azt írták róla, hogy épen ezen időre esvén fölszen­­teltetése, nem jöhet az országgyűlésre. E híreket most a valóság mind megc­á­­folta. A szászok közöl kinevezett kir. hiva­talosok, még azok is, a­kik a Reichsrathba is bementek, szintén mind megjelentek. A magyarok közöl Fogarassy püspök volt csak a Reichsrathban, most ő tartotta a „Veni sancte“-t, az uniót elhatározandó országgyű­lés megnyitása előtt, szavaimat mindenkor szerencsés eseméiy® követték: hasonló bizalommal szólok most Flórenczben, hol szintén le tudandunk győzni s elhárítani minden akadályt, autonómiánk teljes helyreállításában. „Kormányom a pápaság és a vallási ér­dekeknek eleget teendő, alkudozásokba bo­csátkozott, de a melyek félbeszakittattak, midőn a korona és a nemzet jogai megtá­­madtatni látszottak. Az idő és az események hatalma meg fogják oldani az Olaszország és a pápaság között fennforgó kérdést. A szeptemberi konvencziót nekünk hívemnek kell tartanunk, melyet Francziaország a megállapított határidőig végrehajtand, a­melyet mi most már könnyen bevárhatunk. A helyzet tetemesen javult. Azután a külviszonyok kielégítő voltá­ról szólott, kiemelvén, hogy Spanyol-, Orosz- és Szászország elismerték az olasz királysá­got, hogy a pénzviszonyok egyensúlyát mi­lyen nehéz helyrehozni, a haderők csonkí­tása nélkül, és mily fájdalmasan esik újabb áldozatokat kérni, — de a nép hazafiassága most sem fog — úgymond — cserben hagyni. Az egyháznak az államtól elválasztatása és az egyházi testületek megszüntetése fe­lett fognak önök tanácskozni, — mond foly­tatólag a király, — a nemzeti nagy művet semmi se dúlhatja fel, ha újabb harczok ki nem kerülhetők, Olaszország fiai közülem csoportosulandnak, és Olaszországnak s a czivilizatiónak hatalma fölül fog kereked­ni. A nemzet eszélyessége Olaszország jogait és becsületét meg tudandják sértetlenül őrizni. A nemzeti politika ösvényén nyíltan előre kell haladni. „Népem szeretetében és hadseregem ere­jében vetve bizalmamat, semmit se mulasz­­tandok el azon nagy mű körül, melyet be­végezve kell utódainknak átadnunk.“ Az olasz parlament megnyitása. Flórenczben nov. 18-án, Viktor Emánuel király fényes ünnepélylyel nyitá meg az újonnan választott parlamentet. A trónbeszéd távirati közlés szerint kö­vetkező tartalommal bír: „A milyen bizalommal szoktam Turin­­ban szólani, a­hol bátorító és reménynyujtó Hazai közügyet és események.­ ­ (A magyar országgyűlésre megvá­lasztott képviselők.) Budán a múlt vasárnap ment végbe a képvi­selőválasztás, s b. Eötvös József és Ráth Péter gyógyszerész egyhangúlag megválasztottak. Halason : Szilády Áron választatott meg képviselővé. Aradon: Fábián Gábor. Szegeden: Klauzál Gábor és Dani Ferencz, mindkettő egyhangúlag. Orosházán: Székács József superintended

Next