Politikai Ujdonságok, 1866 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1866-05-23 / 21. szám

Hadkészületek Ausztriában. Az „északi hadsereg­“ főparancs­noka, Benedek lovag táborszernagy, a kö­vetkező, 1-es számmal jelölt hadsereg-pa­rancsot bocsátotta ki: „Bécs főhadiszállás, máj. 12. 1866. „Ő Felsége, legkegyelmesebb császárunk és hadurunk, elrendelni méltóztatott, hogy a felállítandó északi hadsereg parancsnoksá­gát átvegyem. Főhadiszállásom f. hó 15-től egyelőre Bécsben lesz, s ugyane nappal az ezen hadsereghez tartozó cs. k. tábornok urak, csapatok, s intézetek parancsnoksá­gom alá lépnek. Mint hű és engedelmes ka­tona, tudok minden császári parancsnak örömmel hódolni. Örömteljes kötelességér­zetemet azonban ez alkalommal is annak tudata lelkesíti, hogy a parancsnokságom alatt egyesülő hadsereg minden egyese a legnagyobb odaadást hozza magával minden ellenség visszautasítása és leküzdésére, ki merészkedik jogtalanul és elbizakodva örö­kös császárunkat és urunkat, legmagasabb uralkodó házát és birodalmát, drága hazán­kat, fenyegetni. „A hadsereg rövid idő múlva össze lesz gyűlve, mindenben rendezve, mindennel el­látva szépen, erősen és bátran, vezérelve és emelve a rend és fegyelem, a becsület és hűség, a vitézség és föltétlen odaadás leg­jobb szelleme által. A császár szeme és ne­mes szíve fogja követni a hadsereget min­denhová, Ausztria minden népeinek áldozat­­készsége és lelkesedése fognak bennünket kísérni, honfitársaink és kedveseink rész­véte, várakozásai és reményei velünk lesz­nek, még ha eldöntésre kerülne is a dolog a császár és haza szent jogáért. „A cs. k. hadsereg pedig minden harcz­­ban lelkesedéssel és régi osztrák kitartással a hűség és becsületességben fog győzni és halni tudni a császárért és hazáért. „Katonák ! Ehhez járulok egész meleg katonaszívemmel, vas­akaratommal, benne­tek helyezett legnagyobb bizalmammal, mindenható Urunk Istenünkbe vetett leg­alázatosabb bizalmammal és bizalommal régi katonaszerencsémben. „Isten nevében üdvözöllek tehát benne­teket, katonák, kiket a császár akarata és parancsa vezérletemre és gondjaimra bizott, üdvözöllek benneteket azon szilárd meg­győződéssel, hogy igaz ügyünk, hűségünk és vitézségünk, kitartásunk és állhatatossá­gunktól Isten áldása nem lesz megtagadva. Benedek, tisznagy, s. k.“ A már is szép számra emelt rendes had­erő működését a közelálló háborúban ön­­kényres csapatok is fogják támogatni, s kü­lönös erélylyel fogtak ezek alakításához a harcz valószínű színhelyéhez közelebb eső határ­tartományokban északon és délen, így közli a „Nar. Listy“, hogy az Óriáshegység tövében lakó földmívesek olyan népfölkelés felére készülnek, ha a poroszok Csehor­szágba betörnének. A­mi közönséges lőfegy­ver csak volt, mind előszedték, sőt még a gazdasági eszközöket is hadi fegyverekké alakítják át, a cséplőket megvasalják, m­it a hussziták háborúiban, a kaszákat pedig a lengyel kaszások módjára alakítják át fegy­verré. Laibachban a lövészegylet közgyű­lést hirdet, melyben egy „lövészcsapat“ ala­kítása iránt fognak határozni. Különben nem hiányoznak hangok, me­lyek a szabadcsapatok alakítását költséges­nek, s azért czélszerűtlennek tartják. Így például Skene, a bíródó tanács volt tagja, ki a hadseregben is szolgált, azt a tanácsot adja, hogy a hazafias adományokból oly önkényteseknek adjanak nagyobb foglalót, kik az ezredekbe lépnek be, vagy — a­mint már Brünben történt — közösségben vál­lalják el a háború tartamára a költségeket, melyekbe az egyes csapattestek kerülnek. Ha egyes kerületek vagy városok egy ezred vagy zászlóalj fentartására vállalkoznak, hathatósan fogják az államot támogatni. A galicziai lovassági ezred szervezésére már megkezdetett a toborzás Lembergben. Starzewski Kázmér gróf, az ezred parancs­noka, az országos bizottmánynál kérdést intézett az iránt, vájjon nem lenne-e haj­landó ama 300,000 ftnyi összeget, melyet az országgyűlés az inség-kölcsönből utak épí­tésére határozott, e régióra fordítani. Ez összeg majdnem érintetlen, miután a közsé­gek ily kölcsönt az utak építésére nem akartak elfogadni. Az orsz. bizottmány en­nek folytán ülést tart, de, mint hallani, az országgyűléshez fordul, miután nem áll jo­gában az ezen összeg feletti határozatot megváltoztatni. Az országgyűlés, mint a „Gaz. Nar.“ gyanítja, „ad hoc“ egybe fog hivatni. Laibachból Írják a „Tagespost“-nak máj. 13 ról : Terjedelmes indóházunk táborrá változott át. Naponkint vagy 10,000 ember vonul keresztül, s itt főznek számukra, de nem valami jól. Egy vállalkozó köteles, szer­ződésileg az életről gondoskodni, s van is egy roppant üst, mellette egy piszkos szolga, ki egy nagy evezőlapáttal keveri a káposz­tát. A határőrök s egy olasz csapatosztály, nem fogadták el az ételt. Egy kapitány erélyesen lépett fel a legénység mellett, s kaptak is egyenkint 17 újkrajczárt. Az ola­szok szereztek is ételt, a határőrök pedig, a­mint beszélik, hazaküldték a pénzt családa­­iknak. A vadászok tettleg is éreztették bo­­szankodásukat a szakácscsal. A hadsereg nagyobb számra emelésének nagyszerű mérve­­és az ezzel összekötött költségek mellett beszél azon körülmény, hogy a hadseregben már 6452 előléptetés történt, s ezek közül egyedül 4000, részben kadét és őrmester lépett elő 2-dik osztályú alhadnagynak, s mindegyik 80 irtot kapott felszerelésre. A legújabb kinevezések egyike, hg. Wirdischgrätz altábornagyé, ki osztály­­parancsnok lett; az északi hadseregnél a fon­tosabb állomások már mind be vannak töltve. Kriegsau osztályfőnök az északi had­sereg főfelügyelőjévé neveztetett volna ki.­­ (Bécs erősítése.) Egy 12 építőmester­ből álló consortium vállalkozott volna Bécs erődítésének munkálataira a Bisam hegytől a Duna mentében,, Schwarz építési vállalkozó áll a vállalat élén. Drasche-nek hat hét alatt 40 millió darab téglát kell szállítania, 20.000 ember fogna dolgozni, s az öt millióba kerülő munkálatok hat hét alatt készen lennének.­­ (A porosz sereg szándékolt berontása Osztrák-Silésiába: a myslowitzi összpontosí­tás.) Az „Ost. D. Post“nak írják: A porosz csapatok felállításából az osztrák határ hosz­­szában Oczwieczimtől Oderbergig, azt lehet sok valószínűséggel következtetni, hogy a porosz hadsereg legközelebb azon szándék­kal van , Osztrák-Siléziába berontani és ugyanekkor a Ferdinánd-északi vasutat egyes pontjain hasznavehetlenné tenni. A porosz dsidások megerősítése Pleszben, va­lamint az, hogy Myslowitz és Kattowitzben nagyobb erőt összpontosítnak, e tekintetben nem hagy fenn kétséget. — úgy látszik, hogy mindinkább köze­ledünk a háború felé. Benedek táborszernagy az északi hadsereg főparancsnoka, mint az általunk fentebb közlött hadsereg-parancs­ból kitűnik, már átvette a parancsnokságot. Az osztrák hadsereg összes hadtesteinek parancsnokai is kineveztettek már. E sze­­­rint gr. Clam-Gallas lovassági tbik (Gon­­drecourt adlatus) az első, gr. Thun altbnagy a második, Ernő főlig a harmadik, Festetics gr. (Molinari adlatus) a negyedik, Matrocsics altbnagy az ötödik, Ramming b. a hatodik, Schmerling altbnagy a hetedik, Lipót főhg (Huyn adlatus) a nyolczadik, Hartung altb­nagy a kilenczedik és Lichtenstein Frigyes hg a tizedik hadtestet vezényelné. Lichten­stein Ferencz az első, Taxis hg a második könnyű lovassági hadosztályt,­­ Holstein hg az első nehéz, Zajicsek tök a második nehéz lovassági hadosztályt fogják vezé­nyelni. Benedek táborszernagy, ki legközelebb tábornagggyá fogna kineveztetni, némelyek szerint szerdán vagy csütörtökön, mások sze­rint csak f. hó 26-án szombaton hagyja el Bécset. Császár Ő Felsége az országvédelmi fel­sőbb hatóságot Innsbruckban felhatalmazta, hogy a lövész­századokat, s a népfelkelést, ha és a­hol szükségesnek találja, szervezze és a körülményekhez képest alkalmazza is. 246 Hadkészületek Olaszországban. Olaszországból folyvást oly tudósítások érkeznek, melyek az ország izgatott hangu­latáról tanúskodnak. Azt hitték, hogy a montebelloi csata évnapján (máj. 20-án) kez­dődik a háború. Egy nápolyi lap („La Finanza“) a követ­kező hírt hozza: Capuánál egy tábort alakí­tanak, mely nyílt közlekedésben állana An­­conával, és pedig Francziaország garantiája mellett, a­mennyiben a pápai terület ez ál­tal érintetik. Az olasz tengerészet állása és feladatá­ról írják az „A. A. Z.“-nak Triestből máj. 1- ről: „Épen most hallom, hogy Vacca ellentengernagy 34 hajóból álló hajóraja, már előttünk van, és Isola Grossa közelében foglalt állást. Az Isola Grossa Zara főváros­sal szemben van. A sziget 20 tengeri mér­­földnyi hosszú, igen keskeny, s számos jó kikötője van. Miután Ancona közel van, azt gyanítják, hogy az olasz hajóhad szándéko­zik elfoglalni e szigetet, mely egészen véd­telen, s működési támpontul akarja hasz­nálni. A hajóhad megjelenése közvetlen kö­zelünkben — az Isola Grossa gőzhajón talán 17 órányira van Triesttől — oly vo­nalon, melyen könnyű a tengert elzárni, an­nál is inkább, miután e hajóraj csak előőr­sét képezi az olasz hajóhadnak, mely Per­­sano tengernagy vezérlete alatt zavartalanul vállalkozhatik mindenre. Igen valószínű, hogy ez a montenegróiak és herczegovinaiak segélyével, kik Olaszország részére már megnyerettek volna, Cattarót elfoglalja, mely a legjobb kikötőt képezné az olasz hajóhad számára, s innét néhány erősített pont kivételével egész Dalmátiát hatalmába ejthetné.“ Genuából írják az „Alig. Zig“-nak: „Az olasz hadsereg és hajóhad most teljesen hadilábon áll. Különös gond van a hajó­hadra fordítva, mely az osztrákot sokban fölülmúlja. Elliot legközelebb Anglia nevé­ben különös előterjesztést tett Triest szabad kikötő bezárulásának következményei iránt. Lamarmora tbk azt válaszolta, hogy az el­lenségeskedések kitörésével Olaszországnak mindent fel kell használnia a győzelem el­nyerésére. Az 1815-ki német szövetséget mint más fenn nem állót tekintik, és hogy Olaszországnak Poroszországként a német nép emancipatiója és egységéért kell küz­denie. Németország azonban valószínűleg meg fogja köszönni az ily messze ágazó és

Next