Politikai Ujdonságok, 1867 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1867-01-16 / 3. szám
Még mindig eredménytelen alkudozások. Annyi bizonyos, hogy amióta a világ áll, még sehol semmi államban nem volt az alkotmánykérdés úgy összevissza-zavarva , mint Ausztriában, Magyarországban és még többországban és királyságiban. Mi viszszaköveteljük ősi alkotmányunkat, a németek pedig a febr. 26 -i pátensre hivatkoznak, mint oly alkotmányra, mely egyszer már nekik megadatott. Tudjuk azonban, hogy a két alkotmány együtt meg nem fér. A februári pátens csak úgy állhat meg, ha Magyarországtól erőszakosan elveszik, ami sajátja, s minden más nemzetet a németek javára leigáznak. Az osztrák kormány, mint tudjuk, a jan. 2-ki patens erejénél fogva azon kisegitő eszközhöz folyamodott, hogy egy egészen uj nemű Reichsrathra hivta meg a rajtántuli tartományokat. Erre nagy lármát ütöttek a németek s fenyegetőztek, hogy feléje sem mennek az új Reichsrathnak; most már ők fogják követni a magyarok politikáját; üresen hagyják a számukra készített párnás karszékeket! Vasárnap óta azonban kiderült, hogy a nagy zaj és puffogás nem volt egyéb, mint üres szalmacsépelés. Ugyanis húszan, a Bach- Schmerling iskolájának tántoríthatlan híveiből, a penzionátus miniszter Pratobevera bárónak házában nagy gyűlést tartottak, és elhatározták, hogy az egész párt arra fog törekedni, először,hogy a tartományi gyűlések a követválasztást a „rendkívüli Reichsrathba tagadják meg; de másodszor: mihelyt ki lesz mondva a tagadás, azonnal történjék meg a követválasztás a „rendes Reichsrath“-ba, a febr. 26-ki patens értelmében! Az egész oppozíczióskodás tehát, a gyakorlati eredményt tekintve, csupán üres szójátékká fajult, s a minisztérium valóban nem sokat fog azzal gondolni, ha a Reichsrath egyik tagja magát „rendesének, a másik „rendkívüliének tartja. Pedig eleinte nagyon fenyegetőztek, hogy egyetlen egy ember sem megy be oda közülök, s majd meglátják, micsoda Reichsrathot fog Belcredi gróf tartani, Bécsben, német nélkül? Most már elmennek a nagy vitézek, mert félnek, hogy Beleredi gróf mégis megtartaná nálok nélkül is a gyűlést! — — Térjünk át hazánk ügyeire. Olvasóink tudják, hogy az országgyűlés Erzsébet császárné születése napjára, s az újévre gratuláló deputácziót küldött Bécsbe. A küldöttség tagjai közöl hárman, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József és Lónyai Menyhért úr, néhány napig még? Bécsben maradtak, s mint oly férfiak, akik az országgyűlés tárgyalásainak menetére méltán befolyással bírnak, arra használták fel ottani idézésüket, hogy barátságos után alkudozásokba kezdtek a minisztériummal. Jobban mondva, csak elmondták Bécsben, mennyire mehet az országgyűlés a kiegyezkedési ügyben, és óhajtották volna hallani, mi lesz körülbelől a minisztérium utolsó szava? Az értekezlet Beust báró lakásán, a külügyi palotában folyt le, s a szives házigazda ebédre is ott marasztotta a magyar küldöttségnek elébb nevezett három tagját. Hírek érkeztek, hogy Beust báró, Belcredi gróf és Majláth főkanczellár a magyar országgyűlés tizenötös bizottmányának javaslatát vették tárgyalás alá, még pedig pontról pontra, a három magyar követtel. Állítják, hogy több pontra nézve egyetértés vagy legalább közeledés mutatkozott, de alig hihetjük, hogy az egyetértés épen a leglényegesebb pontokra nézve jött volna létre. A többi között nagyon tamáskodunk, hogy az osztrák miniszterek hajlandók volnának az ország azon követelését teljesíteni, hogy a katonai újonczozás, mint ősi időktől fogva mindig volt, csupán csak az országgyűlés beleegyezésével történhessék. Pedig ez a főkérdés , mert e jogot az ország soha fel nem áldozza. Nem szeszélyből, akaratosságból, hanem mert ezen jog nélkül a világnak bármely legjobb alkotmánya sem ér semmit. Tehát ezen jog nélkül, akár van alkotmány, akár nincs, az mindegyre megy. Ezen jog nélkül az alkotmány nem bír semmi biztosítékkal, s nem más az, mint komoly férfiakhoz nem illő alkotmányosdi játék. Nem vagyunk azon helyzetben, hogy megírhassuk kellő bizonyossággal: végre lett-e a legújabb bécsi alkudozásoknak némi sikere ? A három küldöttségi tag ugyan már visszaérkezett Pestre, de úgy látszik, épen nincs szándékukban, dobra verni azt, amit Bécsben bizalmas körben hallottak. Némelyek ezen egészen indokolt hallgatásból igen bal jóslatot következtetnek, állítván, ha csak valami kis jót hoztak volna is haza e küldötteink, bizonyára hallanák annak neszét legalább itt Pesten, azon körökben, ahol tüzetesen foglalkoznak a politikával, de valóban eddig még semmi sem pattant ki a titokból. Rendesen akkor történik ez így, amikor különben sincs semmi pozitív tudnivaló. Egy szintén nem jó jel azonban mégis tudomására esett a nagyközönségnek. A helytartótanács másodelnöke, Bartal György úr, aki Majláth kancellársága alatt azon remény fejében, hogy a kiegyezkedés létrejő, vállalta fel e hivatalt, a múlt héten, amidőn az átalános katona kötelezettséget dekretáló rendelet, absolut után, az országgyűlés meghallgatása s beleegyezése nélkül kiadatott, lemondott hivataláról, mert nem tartotta meggyőződésével öszhangzónak, hogy mint hivatalnok ezen rendelet végrehajtásában tettleges részt vegyen. És mint írják Bécsből, lemondása el is fogadtatott; ez azt teszi, hogy az okok, melyek e lemondást előidézték, még most sincsenek elhárítva. Még mindig ott vagyunk, a hol voltunk. szám Pest, január 16-án 1867 Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. IW Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. "3^2 Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy, négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatisnál csak 7 krba számittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Klausenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. rlövid licitszemle. — (Konstantinápoly jan. 13.) Miniszterválság állott be. Az athénei török követ viszszahivatása elhatároztatott. • A „Levant Herald“ jelenti: Legújabban két görög hajó Kandia szigetére 900 önkénytest szállított. A már egyszer meghódolt sphakióták ismét fellázadtak. Ma nyittatott meg az egyenes távirati összeköttetés Ausztriával, Gradiskán át. (Szentpétervár.) Január 11-én a színházban rendezett bál, a kandiaiak javára, nagy sikerrel ment végbe. A czári család és a diplomatiai testület is részt vett a mulatságban. Ezt nagy demostrativnak tarthatjuk, orosz részről a krétaiak javára. (Malta.) Tekintse a keleti kérdést. Malta szigetének Lavaletta kikötőjében tekintélyes hajóhad gyűlt egybe. Itt horgonyoznak : a „Viktoria“ 102 ágyúval és a főparancsnok Clarence lord ellentengernagy lobogójával, az „Óceán“ 24 ágyúval, „Prince- Consort“ 30 ágyúval, „Resistance“ 16 ágyúval, „Royal Oak“ pánczélos hajók „Cosak“ 20, „Cruizer“ 5, „Assurance“ 4, „Cockatrice“ 2, „Tyria“ 2, „Hydra“ 1, „Caradoc“ 2 „Ghisbe“2 ágyúval, mindannyian jelzőhajók Van itt továbbá két porosz hadihajó: a „Gazelle“ csavarkorvett 28 ágyúval, és