Politikai Ujdonságok, 1868 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1868-04-08 / 15. szám
Ausztriát megrontani, s nem készül az uralkodóháznak adott hűségi kötelmeit megszegni. Ez okból míg nincs megváltoztatva az 1867: 12-dik törvényczikk, addig delegátusait minden alkalommal megválasztja s azok határozatában mindig megnyugszik. A kik igy beszélnek, azokkal — a végedést tekintve — a „deák párt“ igen könnyen kezet foghat. Egy kissé bajosabb már egy után járnia a baloldal azon töredékével, mely azon akarná a dolgok új folyamát megindítani, hogy a legközelebbi alkalommal ne válaszszon delegátusokat, s ha ők választatnának meg, a bizalmat és megtiszteltetést kereken utasítsák vissza. Nem nehéz megítélni , hogy ily eljárás homlokegyenest ellenkeznék a létrejött törvényekkel, s ha ezen eszme a gyakorlatban érvényre kerülne, az országra újabb válságok és megpróbáltatások köszöntenének be. Vannak végre a baloldal legszélsőbb táboraiban oly hazafiak, akikben erősebben működik a pártszenvedély sugalma, s kik semmi áron sem tudnak elfeledkezni azon szörnyű eseményekről, melyeknek mintegy tizenkilenc vagy húsz év előtt a mai nemzedék szemtanúja volt. Ezen párt a baloldalnak legszélsőbb oldalát képezi, s mi csak annyit mondunk rájuk, hogy a politikában legbölcsebb s leghasznosabb eljárás többet hallgatni a higgadt bölcseség szavára, mint a szenvedélyek lázas sugalmaira. A többire nézve az ország állapotát s a magyar nemzet helyzetét jól ismerő értelmes olvasóra bízzuk megítélni: várjon rendelkezhetik-e ezen párt annyi szellemi és anyagi erővel, tekintélylyel és hatalommal, hogy terveit annyi óriási külső és belső akadály daczára is, a gyakorlati mezőn is valósíthassa a vasúti bizottság, a horvát küldöttség és az igazolóbizottság tagjaira. A szavazatok eredménye holnap fog kihirdettetni. Ülés vége: 1 órakor. Országgyűlési tudósítások. A képviselőhöz ülése ápr. 1-én. (Kezdete 11 órakor ) Elnök: Szentiványi Károly. A kormány részéről jelen vannak: báró Wenckheim Béla, b. Eötvös József, Lónyay Menyhért, Horváth Boldizsár, Gorove István miniszterek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Elnök bemutatja a beérkezett kérvényeket, melyek a kérvénybizottsághoz utasíttattak. Ezután a nemzetiségi bizottság részéről létezett jelentés, mely munkálkodását a delegáczió miatt elhalasztván, most újból felveszi tanácskozásait, de figyelmezteti a házat azon körülményre, hogy időközben a bizottság több tagot vesztett, a ház tehát határozzon, várjon kiegészíteni óhajtja-e a bizottságot, vagy folytassa az csonkán működését. l Papp Zsigmond felemlítvén, hogy a 40 tagú bizottságból 16 hiányozik, s ezek között különösen 4 román, miután e kérdés megoldása az ország boldogságára fő fontosságú, a kiegészítést indítványozza. Zsedényi Ede szintén a kiegészítés mellett szól, s a ház a kiegészítést kimondván, a szavazatok holnap beadatai határoztattak. Csiky Sándor kérvényt nyújt be Eger város nevében a városnak katona-elszállásolással terheltetése ügyében. Stiller Gedeon a sárosmegyei gazdasági egylet kérvényét nyútja be, hogy a felállítni szándékolt gazdasági tanintézetek egyike Eperjesre helyeztessék, mely e czélra minden áldozatokra kész. Bánffy Albert báró interpellálja az igazságügyminisztert, vájjon az Erdélyben behozott úrbéri rendezést kiterjeszteni szándékozik-e a partiumbeli vidékekre, mint ahol szintén rendezetlenek az úrbéri viszonyok. Horváth B. igazságügyminiszter válaszolja, hogy ez ügyben a törvényjavaslat már munkában van és azt annak idején a ház asztalára terjesztendő Kautz Gyula a központi bizottság jelentését olvassa föl a szesz és ezukor kiviteli adó ügyében; holnapra tűzetett napirendre. Ezután beadattak a választási cédulák a A képviselőhöz ülése ápril 2-án. (Kezdete 10 órakor.) Elnök: Szentiványi Károly. A kormány részéről jelen vannak: Eötvös József b., Gorove István és Lónyay Menyhért miniszterek. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, Szaplonczay József Máramaros megye több úrbéri lakosainak kérvényét terjeszti elő, s azt a ház figyelmébe ajánlja. Ez a kérvényi bizottsághoz utasíttatván, felszólal Lónyay Menyhért pénzügyminiszter. Új pénzek vezetéséről szóló törvényjavaslatot tesz a ház asztalára s azt igy indokolja: Miután az 1867. XII. t. ez. 66. §-a kimondja, hogy a pénzverés és kibocsátásra nézve a magy. király fejedelmi jogai teljes épségükben fennmaradnak, ősi törvényeink szerint pedig mindig a törvényhozás intézkedett a pénzveretés iránt, a minisztérium kötelességének ismerte a teljes értékű pénznemek veretése iránt ő felsége meghagyásából törvényjavaslatot terjeszteni a t. ház elé, melyben meghatároztatnék, minő pénzek lesznek jelenben a magyar pénzverdékben készítendők. Szabad legyen ez alkalommal megjegyezni, hogy a váltópénz vezetése iránti egyezménynél több fontos körülménynek tekintetbe vétele szolgált mindenek felett irányadóul. Az egyik az volt, hogy e váltópénzek oly értékben vezettessenek, hogy azon esetben, ha a párisi egyezmény elvei szerint az új pénzláb az arany értékekkel együtt behozatik, s az e szerint verendő pénzdarabok frankokra fognak szólani, a most behozandó váltópénz beleüljék a frankrendszerbe, azaz a nép közt a jelenben és általánosan ismert és használt váltóforintnak könnyen osztható részét képezze. (Helyeslés.) Tudvalevő dolog, hogy egy osztrák forint épen 2 és fél frankot, vagyis 2 és fél úgynevezett váltóforintot tesz: indítványba hozatik ennélfogva 20 és 10 kros fémpénz, és 4 és 1 kros rézpénz veretése. A 20 és 10 krosak ezüst és réz vegyülék-ből készülnének és a 20 krros épen fél fr., két 20 krros pedig 1 freot képviselne, a 10 krros pedig 1 % fr., azaz 25 cent., 5 bankógarast a 4 kros pedig 10 centimet, azaz a frank tized részét vagyis régi 2 sarast tenne. Tekintve a kitűnő czélt, annak a javaslat teljesen megfelel. (Helyeslés.) A másik szempont, melyet a minisztérium az egyezmény megkötésénél szem előtt tartatott, az volt, hogy végre ki lehessen küszöbölni a forgalomból az annyira kényelmetlen s a papírpénzforgalmat minden idegenre nézve is annyira kellemetlenné tevő papír uzkrajezárásokat (helyeslés), melyeknek forgalomba hozatalát rendkívüli körülmények, melyek közt a rendes forgalmi esz- közök el szoktak tűnni, indokolhatják ugyan, de mihelyt rendes viszonyok állanak be, az állam kötelessége ily kis papírpénzforgalmat megszüntetni (Helyeslés.) A papír 10 krajczárosok, melyek a használat folytán piszkos rongyokká válnak, s melyekre egyforintos bankjegy felváltható, a nép-nél megzavarják a pénzérték forgalmát, s különösen is az ilyen, régebben forgalomban levő darabokkal való érintkezés valóban mindenkire nézve kellemetlenné válik. Mellette szól ugyanazon nyereség, mely az azt kibocsátó államra azáltal hárul, hogy a kiállítási költség csekélyebb, s sok elrongyolódván és elveszvén, valóban nevezetes összeg nem szokott beváltás alá kerülni. Azonban azt hiszem, hogy ily nyeremény által nyerni az államnak annyival kevésbbé lehet feladata (helyes-lés), miután a használat által megsemmisült érték valóságos veszteséget képvisel, habár ezen veszteség milliók közt is oszlik meg, majd nem egyesekre érezhetlenül, mégis mindig veszteség marrad, és ézi épen leginkább a szegényebb osztályt. (Élénk helyeslés.) Nevezetes nyereségnek tekin tem tehát a 10 kros papírpénzjegyeknek a forgalomból való kivonását. A harmadik körülmény, mely ezen egyez-ménynél irányadó volt, az ezüst váltópénzt akép vezetni, hogy ez a múlt idők példája szerint, az agio netaláns emelkedése folytán könnyen a for-galomból el ne tűnjék; ennélfogva 100 frt értékű tiszta ezüstből 66 fr. ezüst váltópénz fog veretni. Midőn ezen törv.javaslatot a t. ház asztalára leteszem s az elfogadás végett ajánlom, úgy hiszem az anyagi hasznon kívül még azon erkölcsi jó hatása is leend ezen egyezménynek, hogy 20 év után ismét a koronás fejedelem arczképével, hazánk czimerével, s szent koronával és magyar felirattal, (helyeslés) diszitett pénz leend a nép közi forgalomban, mely egyik bár csekélyebb jele leend hazánk alkotmányos önállóságának. (Éljenzés.) Ráday László gr. olvassa a törvényjavaslatot a m. kir. pénzverdékben készítendő pénzek alakja, belértéke és súlya iránt. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter bemutatja ezután a gödöllői koronajószág megvételére és kifizetésére vonatkozó okmányokat, telekkönyvezést stb. s kéri, hogy a törvényhozás azt a magyar koronajavak közzé iktassa. Ráday László úr. olvassa a törvényjavaslatot a gödöllőuradalomnak megvételéről és annak a koronás javak állományába sorozásáról. E törvényjavaslatok ki fognak nyomatni s az osztályokban leendő tárgyalások után napirendre fognak tűzetni. A tegnapi szavazás eredménye kihirdettetett, megválasztottak. A vasúti bizottságba Bartal György, Bezerédy László, Czorda Bódog, Dellimanics István, Justh József, Inkey József, Kemény Gábor b., Kiss Lajos, Kovács László, Orczy Béla b., Somossy Ignácz, Szakál Lajos, Salamon Lajos, Tisza Kálmán, Vay Béla b. A horvát küldöttségbe: Bottka Tivadar, Dózsa Dániel, Horváth Lajos, Vadnay Lajos. Az igazoló bizottságba: Antalfffy Károly. Napirenden volt a czukor és szesz kiviteli adó tárgyalása. Az általános vitához senki sem szólván, részletes vita alapjául elfogadtatik. A részletes felolvasásnál a központi bizottság előadója, Kautz Gyula indítványozza a törvény életbeléptetésének idejét ápr. 1. helyett 15-re tenni. Elfogadtatik. Várady Gábor nem akar a dolog érdeméhez szólani, csak azt akarja a befejezésben kifejezve látni, hogy e törvény ideiglenesen hozatik. Lónyay M. pénzügyminiszter nem lát aggodalomra okot, mert ha valakinek, úgy a kormánynak van oka, hogy mielőbb hozassák végleges törvény, s különben is kinyilatkoztatja, hogy a költségvetés jövő héten előterjesztetik s ekkor az is megoldatik. Bónis Samu Váraly nézetét pártolja. Pulszky Ferencz azt találja, hogy a bevezető sorokban úgy is ki van fejezve az ideiglenesség, a parlamentáris eljárásban nem találja helyén az indítványt, midőn a miniszter kimondta már, hogy jövő héten előterjeszti a költségvetést. Miután még Kautz előadó mellette, Halász Boldizsár és Tisza László ellene szólt néhány szót, a szerkezet szavazattöbbséggel elfogadtatott. Elnök a végleges megszavazást holnaputánra tűzi ki. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter általános derültség közt a cukor és szesz fogyasztási adó tárgyában készült törvényjavaslatot a ház asztalára teszi. Tisza Kálmán örül, hogy a miniszter oly hamar beválta ígéretét, de azt hiszi, miszerint a javaslat csak az országos budgettel kapcsolatosan lesz tárgyalható. (Derültség.) Ezután még a költségvetési és kérvényi bizottság jelentései olvastattak fel, melyeknek elfogadása után az ülés d. u. 1/4 órakor eloszlott. 174 A képviselőház ülése ápr. 3-án. (Kezdete d. e. 11 órakor.) Elnök: Szentiványi Károly. A kormány részéről jelen vannak: Eötvös József b., Gorove István, Lányai Menyhért és Festetics György gr miniszterek. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után: Elnök a beérkezett irományokat terjeszti elő, melyek közül felemlítjük a következőket: Vas megye központi bizottsága Szabadfy Sándor országos képviselő elhunyta felől értesíti a házat. A szegotthárdi kerület új választás eszközlésére fog felszólittatni. Manojlovics Emil képviselő 15 napi szabadságidőt kér. Megadatik: Bars megye közönsége a honvédelmi kérdés minél előbbi elintézését s a budai népszínház országos segélyben leendő részesítését kéri. Tisza László képviselő egy vasúti petitiót nyújt be Egerbegy város és a Mezőség községei részéről, s kéri a házat, hogy ez a kérvényi bizottság útján a vasúti bizottsághoz utasíttassék, s