Politikai Ujdonságok, 1869 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1869-04-28 / 17. szám

Istvánt, Duleszko Balázst, Edényi Reindl Lipótot, mind az ötöt őrnagyokká a honvédgyalogságnál, a gyalog tanosztálynáli alkalmaztatásuk mellett; végre: Markovits Adolfot alezredessé, Mauks László nyugalmazott őrnagyot Heneberg Károly őrnagyot a hadseregben, Komlósy Lajost és Lendvay Rezsőt, a négy utóbbit őrnagyokká, — mindezen most nevezett egyéneket a honvéd-lovasságnál a lovas tanosztálynáli alkalmaztatásuk mellett. Ezeken kívül: A honvéd-gyalogságnál századosokká­. Jagócsi Péterffy Gyulát, báró Pásztory Árpá­dot, Werklián Ferenczet, Andrásffy Gyulát, barsti Forget Miksát, Fülöp Józsefet, Kiss Györgyöt. Főhadnagyokká: Gasparik Károlyt, Reguly Mórt, Jánossy Emilt, Juszth Álmost, Wagner Károlyt.­ Hadnagyokká: Bydeskuty Sándort, Tallián Bélát, Miselbacher Ágostont, Soldos Barnabást, Barcsay Ödönt, Kristóf Bélát és Védő Jenőt. A honvéd-lovasságnál századosokká: Schwinn Lászlót, Melczer Bélát, Kutassy Ignáczot, Vosztry Gyulát, Szilvay Károlyt, gróf Horváth-Toldy La­jost, Borics Sándort és Mészey Jánost. — Főhad­nagyokká: Gróf Csáky Rezsőt, Dániel Bélát, báró Fechtig Nándort, Kolcz Istvánt, Pawlowszky Edét, Komáromy Vinczét, Bausznern Guidot és gr. de la Motte Arthurt. — Hadnagyokká: Kálmán Frigyest, Szalánczy Sándort, Kopácsy Ipolyt, Albrecht Bélát és Pacs Jánost. Továbbá főhadnagyokká és kezelő tisztekké a tanosztálynak­ alkalmaztatásuk mellett: Komá­romy Lajost, Horváth Józsefet, Lehoczky Jánost, Löhey Károlyt, Eőry Bélát, Gerencsér Izidort, Tóth Róbertet, Szájbold Károlyt, Leszczinszky Lajost és Szarvady Pált. Első osztályú alhadbiztosokká:­B­a­ncz Vilmost a pesti és Schwarz Róbertét a budai,­­ azután Rácz Ferenczet a kassai honvédparancsnoksághoz, végre 2-ik osztályú alhadbiztosokká: Réz Adorjánt a pozsonyi és Zeyk Ferenczet a kolozsvári honvéd­kerületi parancsnoksághoz. II. Ő cs. s ap. kir. Felsége f. é. ápr. hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározásával, Hauser Károlyt őrnagygyá, Rényi Györgyöt századossá, Révész Józsefet és Szász Mózest hadnagyokká a magyar honvédség gyalogságához legkegyelmesebben ki­nevezni és megengedni méltóztatott, hogy neve­zettek a honvédelmi minisztérium katonai ügy­csoportjához beosztassanak. III.­­ cs. s ap. kir. Felsége f. é. ápr. hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározásával, a magyar honvéd­séghez, annak állományában leendő nyilvántar­tás mellett, legkegyelmesebben kinevezni méltóz­tatott . Ezredessé: Gr.Andrássy Gyulát,­Hollán Ernőt és Tóth Ágostont. — Őrnagygyá: Hg. Sachsen- Coburg-Gothai Fülöpöt, Blaskovits Pált és Gorove Antalt.— Lovassági századossá: B. Podmaniczky Frigyest, Szerdahelyi Vinczét és gr. Csáky Kál­mánt. — Gyalogsági századossá: Szende Bélát, Jankó Mihályt, Molnár Istvánt, Szabó Józsefet és Beniczky Ferenczet. — Főhadnagygyá: Vavrik Andrást, Laczkó Lászlót, Szabó Józsefet, Issekutz Zsigmondot, Glanzer Miksát, Dualszki Bélát és Liptay Jánost. — Hadnagygyá: Füzesséry Gézát és Donászy Ferenczet. Továbbá legkegyelmesebben megengedni mél­tóztatott, hogy gróf Pálffy-Daun Vilmos és gróf Pálffy Miklós őrnagyok a hadseregben, hasonló minőségben a magyar honvédség nyilvántartásába áthelyeztessenek.­­ (A honvédelem számára föl­dosztály) ál­­littatik Pesten, a honvéd főparancsnok közvetlen befolyása alatt. Itt nyernek első oktatást mind­azok, a kiknek teendője lesz a kerületi begyakor­lásokat vezetni. Ehhez képest a felállítás négy időszakra oszlik. Az első időszakban betöltetnek a kerületi pa­rancsnokok állomásai, hogy saját közegeik meg­választása és kerületük viszonyainak behatóbb is­merete által a következő kiegészítésekre befolyást gyakorolhassanak. Hogy a főtanosztály részére megkivántató altisztek és közlegények az újonczok behivatása s a tartalékosok elbocsáttatása előtt is megszerez­tethessenek, a kerületi parancsnokok mellé a to­borzás és — a pesti kerületet illetőleg — a pótlo­­vazás végett is szükséges közegek kineveztetnek. A második időszakban folyó évi május hó 23-án felállíttatik a főtanosztály, melyben az ok­tatás nyolcz hétig tart. Ezen idő alatt a kerületi tanosztályok számára szükséges honvédek tobor­zása, és a szolgálati lovak beszerzése is elvégez­tetik. A harmadik időszakban, nevezetesen a fő­tanosztályok megszüntetése után két hétre, tehát augusztus elsején felállíttatnak a kerületi tanosz­tályok a kerületi parancsnokságok székhelyén. Ezeknek feladata s működési időtartama ugyanaz a főtanosztályéval. Ez utóbbi időszak folyama alatt kineveztet­nek az egész honvédség részére megkivántató tisztek és altisztek, kiknek állomásaikra legkésőbb szeptember hó végén be kell érkezniük. Ilyképen a negyedik időszak kezdetére, azaz: október hó elsejére, az összes honvédzászlóaljak­nál és lovas-század-kereteknél altisztek és köz­honvédek elegendő számban lesznek betanítva, hogy az illető csapat­testek kiegészítésére újonnan beosztott altisztek és legénység számára keretekül szolgálhassanak. 197 Hazai közügyek és események. ** (A szélsőbal) ápr. 22-én este tartó alakuló értekezletét. Többen a baloldallal való egyesülést kívánták s azon véleményben voltak, hogy a kü­lön pártalakulás fölösleges. E nézet azonban nem emelkedhetett érvényre, minek következménye jön, hogy a pártot többen elhagyák, kiknek száma még inkább növekedett, midőn kivánták, hogy a tagok írásbelileg kötelezzék magukat a párthoz tartozni.­­ (Pártnyilatkozatok.) Az országgyűlés ösz­­szejövetelével a balközép és szélsőbaloldal fusioja, mint látszik, azonnal fölbomlott. A szélső­baloldal néhány tagja azonban elvált e párttól s határozot­tan a balközép párthoz csatlakozott. A pártok állását eléggé kifejezik a ,,Hon“ és „Hazánk“ közelebbi nyilatkozatai. Jókai egyik czikkében ki­fejti, hogy pártot elv képez, elvet programm fejez ki, a bal­közép legutolsó programmja ez meg az, a­ki tehát a programmot elfogadja, az a párthoz tartozik, tőle azonban megkívántatik, hogy a „mi­kor“ és „hogyan“ a modus procedendi kérdéseinél a párt egységes eljárását támogassa. A delegaczio­­nális törvényről is nyilatkozik Jókai. Hogy végre­­hajtassék-e, a­míg helyette más törvény alkotva nincsen, az nem is kérdés. Minden törvény a tör­vény. „Hogy pedig ezen esetben, ha az országgyű­lésnek tetszenek a baloldal tagjai közöl is bevá­lasztani valakit a delegáczióba, az elfogadja-e a választást, vagy ne fogadja, ezt a baloldal egyéni meggyőződés kérdésének hagyta fenn, s kizárta a pártkérdések sorából. A megválasztatás elfogadása vagy visszautasítása indokainak előadásával nem tartozik az illető a pártnak.“ A „Hazánk“ a balközép közlönye emelkedett hangulatban emelkedett eszmének ad kifejezést. Az államjogi kérdést illetőleg, megóva a párt pro­­grammját, a reformkérdésekre tér át, és következő­leg nyilatkozik : „A mennyire elhibázott politikának tartanók minden egyes kérdésben törésre vezetni a nem­zet békehajóját, és oly vétkesnek tartanók azt is, hogy bár szűkreszabott alkotmányos jogaink körében és engedményei mellett is meg ne tegyük a belügyekre nézve mindazt, mit nemzetünk jóléte, a kor szelleme s az igaz liberalizmus elvei köve­telnek, vagy épen szándékolt, kicsinykedő akadé­koskodással útját álljuk azon tavílmányoknak, me­lyek ezen közjogi korlátok között is kivihetők. „Bármily szerencsés jövő mosolyogjon nem­zetünkre, hazánkra; bármily szabad kezet nyerjünk később nagyobbszerű vívmányok keresztülvitelére; a mostani körülmények között keresztülvitt javí­tások ezen nagyobbaknak csak utat egyengetnek s a nemzet haladás ügyét, ha nem tehették, hogy nagyobb lökést adjanak neki, — előbbre vitték egy lépéssel. És e lépés is nyereség akár jobbra, akár balra váljék később a nemzet sorsa. „Pártunk meg fogja ragadni e téren is a ha­ladás zászlóját, vagy követi azt, ha a számára erő­sebb párt a liberalizmus a haladás jelvényeit tűzi reá, s teljességel nem teheti magáévá azok modorát, kik számítás nélküli kicsinykedéssel, vagy népsze­rűség utáni kapkodással a „vagy mindent, vagy semmit politikáját“ játszszák oly nemzet kebelé­ben, mely a „semminél nem sokkal többet, három­századon át keservesen tanulta megbecsülni s a szabadság utolsó filléreit is könyüs szemekkel szo­rongató.“ — — (A horvát országgyűlés) f. hó 21-diki ülésében heves jelenetet indézett elő a határőrvi­déki erdők eladatásának kérdése. Egy előbbi interpellációra a bán azt feleli, hogy ez ügyben még semmiről sincs biztos tudomása. Stojanovics jól értesült, miszerint e tárgyban 14 nap alatt már elhatározó lépések fognak történni. Szónok védel­mére kell a határőrvidék tulajdoni jogának s utal a hadügyminisztérium magatartására, mely szigo­rún ragaszkodik tömeges eladási tervéhez. Idézi a „P. Lloyd“ egy idevonatkozó, márczius hóról kel­tezett táviratát, hogy az eladatás tényleg elhatá­roztatott, s fölhívja az országgyűlést a határőrvi­déknek ez ügyben való támogatására. Nemzetgaz­­dászati szempontokat is fejteget szónok s utal a 30.000 holdnyi erdőterület 21 milliónyi vételárára, mely a földek árának emelkedésével nincs arány­ban. Indítványozza szónok, miszerint mondja ki a ház: „Az országgyűlés tiltakozik a határőrvidéki 30.000 holdnyi erdőterület eladása ellen, s Kuhn, hadügyminiszter, az ő Felsége által szentesített törvényt átlépte, keressék fel ő Felsége egy kül­döttség által: a hadügyminisztert a törvény meg­tartására utasítani.“ Zsivkovics úgy vélekedik, hogy a hadügyminiszter nincs tisztában a kérdéses erdők tulajdonjoga iránt. Pártolja Stojanovics indítványát az ő Felségéhez indítandó küldöttség iránt. Indítványozza: szólittassék fel Magyaror­szág, Horvátország közös és alkotmányos jogainak védelmére. Zsivkovics indítványa, kevés változta­tással, általánosan elfogad­tatik. — (Pest megye rendkívüli közgyűlése,­ mely a keczeli választás tárgyában hivatott össze, Beöthy Lajos első alispán elnöklete alatt ápr. 26. délelőtt 10 órakor vette kezdetét. — A közgyűlés tárgyát azon vitás ügy képezé, mely differen­­cziákat idézett elő az igazságügyminiszter s a megye közt. Az igazságügyminiszter ugyanis a Keczel s Dusnok községekben előfordult választási zavarok megvizsgálása végett Tolna megye törvényszékét delegálta. Pest megye közgyűlése azonban tö­rvénybe ütközőnek tartá az eljárást s feliratot intézett el­lene a minisztériumhoz. A megye ezen feliratára a minisztérium egy ápril 15-kétől kelt leiratban válaszolt, melyben utasítja a megyét, hogy előbbi rendeletének érvényt szerezzen s a kalocsai tör­vényszéktől késedelem nélkül tétesse át az iratokat Tolna megye törvényszékéhez. Pestmegye, Nyáry Pál indítványára erre azt határozta, hogy protes­tál a rendelet ellen és fel­ér az országgyűléshez — de nem akarván továbbra is ujjat húzni a minisz­tériummal, a rendeletet addig is végrehajtja. — (A honvédelmi kinevezések) alkalmából a „Hon“ következő fölszólalást közöl. A régi hon­védség köreiben nagy megütközést szült Horváth János ezredes elhanyagolta­tása. Horváth egyike volt a forradalmi hadsereg legjelesb törzstisztjei­nek, keresztül szenvedte az olmützi szomorú na­pokat, az országos honvédség ügyében igen sok sikeres munkát végzett, különösen sok érdeme van a tavalyi honvéd viszály békés elintézésében és a honvédség és a kormány közötti bizalom fen­­tartásában. ** (A belügyminisztériumban) a rendőrség szervezete tárgyában tanácskozás folyik, melyre mindazon körök képviselői meghivattak, kik e té­ren, mint szakférfiak , véleményt mondhatnak. Képviselve volt az igazságügyminisztérium, a vá­rosi és megyei hatóság, valamint a curia. A bel­ügyminiszter a rendőrség szervezete tárgyában, mely egyelőre csak a fővárosi rendőrség felállítá­sára szorítkozik, kész törvényjavaslatot terjesztett a bizottság elé és az utóbbinek fő feladata az volna, hogy véleményt mondjon, miképen illesztessék be a rendőrség a jelen municipális szervezetbe. Erre vonatkozólag mindjárt az első ülésekben három eltérő nézet nyert kifejezést. Az egyik szerint a rendőrség kodifikált teendői a jelen municipiu­­mokra volnának bizandók, és az államrendőrség teljesen kizárattassék. A másik nézet azt tartja, hogy a rendőrség gyakorlására az államnak kell teljesen új közegeket teremteni, melyek a jelenlegi municipiumoktól nem függnének. Végre a harma­dik nézet — és ezen nézet csak a legközelebbi fel­adatot, ugyanis a fővárosi rendőrség berendezését tartja szem előtt — azt sürgeti, hogy Pestbuda és a rendezett tanácscsal bíró Ó-Buda, külön rendőri hatóságot szervezzenek, mely a rendőri teendőket a minisztérium ellenőrzése mellett gya­korolná Budapesten.­­ (A közlekedési minisztérium) tekintve, hogy a törvényhatóságok a vasúti őröket kihágások miatt néha bezáratják és nem értesítik az illető vasúti elöljáróságot, miáltal igen könnyen történ­hetnek szerencsétlenségek, ha az őrház őr nélkül marad, felszólítja a törvényhatóságokat, hogy az ily esetekben rögtön értesítsék a vasúti elöljáró­ságot, hogy őr az helyét mással pótolhassa.­­ (A katonatisztek fizetése.) A­ bécsi hadügy­miniszter egy előterjeszt­vényt tett a tiszti fizetések

Next