Politikai Ujdonságok, 1871 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1871-11-08 / 45. szám
törvényszékhez Elefánty Sándor jászkun-kerületi főjegyzőt; a kassai törvényszékhez Dubovay Béla abaújmegyei törvényszéki alelnököt; a lőcsei tör- ' vényszékhez Jekelfalusy Emil szepes megyei t. főügyészt; a makói törvényszékhez Meskó Sándor jogtudort s csanádmegyei főszolgabirót; a nagybecskereki törvényszékhez Raits Miklós jogtudort és ügyvédet; a nyíregyházi törvényszékhez Juhász ■ Antal zemplén megyei főjegyzőt; a pécsi törvény-székhez Lobmayer István baranyamegyei törvényszéki ülnököt; a székesfehérvári törvényszékhez Markus István fehérmegyei t. főügyészt; a szolnoki törvényszékhez Illés Károly jogtudort s pestmegyei t. ügyészt; a trencséni törvényszékhez Marsovszky Jenő trencsénmegyei t. ügyészt; végre a zalaegerszegi törvényszékhez Bessenyey György zalamegyei törvényszéki ülnököt. (Kinevezések a honvédségnél.) A hivatalos lap nov. 3-ai száma számos honvédtiszti kinevezést közöl, ezek közt két honvéd tábornokét. A kinevezéseket a királynak a miniszterelnökhöz, mint egyszersmind honvédelmi miniszterhez intézett következő legfelsőbb kézirata előzi meg: „Kedves gróf Andrássy! Folyó év október hó 28-án kelt felterjesztése következtében, melyben a magyar honvédség magasabb állású parancsnokainak eredményteljes működése tudomásomra adatott, kellemetesen indíttatva érzem magamat, önnek, a honvéd intézmény szervezése és fejlesztése körül szerzett ki ktűnő személyes érdemeiért köszönetemet és teljeselismerésemet nyilváníthatni. Egyúttal utasítom önt, hogy Hollán Ernő államtitkárnak s honvéd ezredesnek, valamint az ön vezetése alatt álló honvédelmi minisztérium mindazon közegeinek, kik önt ez irányban eredménynyel támogatták, teljes megelégedésemet tudtul adja. Kelt Schönbrunnban, 1871. évi október hó 30-án. — Ferencs József a. k.“ Honvéd tábornokokká, a magyar honvédség szervezése és kiképeztetése körül szerzett érdemeik elismerésének jeléül gróf Kulmer Frigyes és Máriássy János honvédezredeseket és kerületi parancsnokokat nevezte ki a király, gróf Andrássy ellenjegyzése mellett; továbbá a következő honvédkerületi parancsnokoknak: Graef Ede tábornoknak, Pongrácz Sándor, Czillich Ede, és Dobay József ezredeseknek, a Lipót-rend lovagkeresztjét dijelengedéssel adományozta. Továbbá ő Felségének , ugyancsak Schönbrunnban okt. 29-én kelt elhatározásával, 1871. nov. 1-től számítandó ranggal, gr. Andrássy ellenjegyzése mellett, kinevezte, illetőleg előléptette: A honvédség tettleges állományába. A gyalogságnál: ezredesekké, a következő honvéd-alezredeseket és ideiglenes dandár-parancsnokokat: báró Meszéna Istvánt, Pongrácz Lászlót, Wellikán Vilmost és Görgey Kornélt, jelenlegi alkalmazásukban való megmaradás mellett. Alezredesekké: a következő honvédőrnagyokat és zászlóalj-parancsnokokat: Darvas Andrást és Mangesius Frigyest. Őrnagyokká: a következő honvéd-századosokat : Jellencsik Vinczét, Kovács Györgyöt, Paxy Károlyt, Scheibler Károlyt, Berts Vilmost, és Majthényi Kálmánt. I. oszt. szádosokká: a következő II. oszt. századosokkal Hoffmann Henriket, Szász Dánielt, Bydeskuthy Aladárt, Gerencsér Izidort, Farkas Fidélt, Lamos Sándort, Szabó Károlyt és Marzsó Józsefet. II. oszt. századosokká: a következő honvédfőhadnagyokat: Szakácsi Andrást, Hoffmann Nándort, Zsamál Gusztávot, Bakonyi Károlyt, Armbrust Nándort, Friedl Mátyást, Bálványi Jánost és Lukassievich Guidót. Főhadnagyokká a következő honvéd-hadnagyokat : Ljubibratovic Eliást, Ruttner Kálmánt, Bodor Gyulát, Luchy Józsefet, Petőcz Jenőt, Habrovszky Józsefet, dr. Reichlin-Meldegg Józsefet, Hidassy Bélát, Szász Mózest, Misselbacher Ágostont, Palkovich Győzőt, Desewffy Imrét, Rácz Ferenczet, Szalmay Antalt és Bárdossy Sándort. Hadnagyokká a következő honvéd-hadapródokat: Tasnády Györgyöt, Marcziányi Györgyöt, Sarmir Jánost, Csont Gézát, Kiss Árpádot, Szebeni Zombort, Komán Jánost, Krászonyi Ferenczet, Török Gyulát, Csipkés Gyulát, Strekker Józsefet, Hermnumn Gábort, László Károlyt, Lázár Lajost, Gutkovszky Józsefet, Kupferschmiedt Sámuelt, Glatz Nándort, Farkas Sándort, Kovács Bélát, Gruden Jenőt, Szelecsényi Antalt, Finta Bélát, Szabó Lajost, Saracevic Sándort, Soltész Lajost, Mátray Györgyöt, Hován Istvánt, Róth Györgyöt, Keller Gyulát, Buzna Lajost, Csergedy Györgyöt, Major Kálmánt, Sinkó Antalt, Windisch Károlyt, Lőrincz Dénest, Gruber Józsefet, Taby Mihályt, Rónyai Lajost, Szedlák Endrét, Bárány Arthurt, Kovács Györgyöt, Kovács Józsefet, Moldován Jánost, Haba Lajost, Wendörfer Nándort, Agora Miklóst, Munkácsy Adolfot, Gámán Kálmánt, Vajda Gyulát, Jakabházy Dánielt, Horváth Gyulát, Jehring Károlyt, Alexy Győzőt, Deutsch Hymert, Szász Lőrinczet, Toroczkay Árpádot, Fülöp Mártont, Balázsy Józsefet, Ljustina Miklóst, Hegyesy Gézát, Riesz Győzőt, Baczoni Imrét, Folnegovic Milánt, Kiss Gergelyt, Zsidó Józsefet, Zalán Antalt, Szilágyi Bertalant, Kluge Józsefet, Tanczenberger Józsefet, Petis Jánost, Farkas Ferenczet, Bonta Istvánt, Vinter Fülöpöt, Gergelyi Pált és Rákóczy Miklóst. A lovasságnál: ezredessé: Markovita Adolf honvéd-lovas alezredest. Alezredessé: Lendvay Rezső honvéd-lovasőrnagyot, jelen alkalmazásban való megmaradás mellett. Őrnagyokká a következő honvéd-lovas századosokat: De Pottere Jakabot, lovas-osztályparancsnoki minőségben a pesti kerületbe való beosztással, és Lukinácz Edét, lovas - osztályparancsnoki minőségben a budai kerületbe való beosztással. Századosokká: a következő honvéd-lovas-főhadnagyokat: Huberth Andort, Bolics Jánost, Laky Károlyt, Bölönyi Kálmánt, Marialaky Józsefet és Dániel Bélát. Főhadnagyokat: a következő honvéd-lovashadnagyokat: lovag Wolczinsky Emilt, Kopácsy Ipolyt, Páca Jánost, Bárczay Oszkárt, Romatka Lajost és Risztics Miklóst. Hadnagyokká a következő honvéd-lovashadapródokat: Thalman Adolfot, Szeles Istvánt, Preinfelch Adolfot, Dede Györgyöt, Benedek Bélát, Mák Ferenczet és Dzsója Gerőt. Továbbá elrendelte, hogy a felülvizsgáló bizottság által hadi- és békeszolgálatra képtelenekül osztályozott Szabó Vincze honvéd-alezredes, és Antos Ferencz honvéd-őrnagy a végleges nyugdíjasok állományába áthelyeztessenek, és hogy Stoffer József és Gönczy Leó gyalog-századosok számára, előléptetésük esetére a rang fentartassék. A magyar honvédségnél rendszeresített zászlóalj-kezelő-tiszti állományba. Főhadnagy-kezelő-tisztté:a következő hadnagykezelő-tiszteket: Kemenczky Miklóst, Schwarz Fülöpöt, Seipel Nándort, Serafin Antalt, Mihajlovics Józsefet, Szarvas Józsefet, Berthelmann Henriket, Grodzky Edét, Markovics Miklóst, Schaller Jánost, Bodó Pált, Fekete Bélát. Hadnagy-kezelő tisztté a következő honvédjárás-őrmestereket: Mátray Sándort, Répászky Jánost, Répászky Antalt, Kovács Lajost, Weber Ármint, Motsing Gyulát, Rákosi Paxy Józsefet, Magas Istvánt, Kovách Kálmánt, Hutka Jánost, Lukasek Jánost, Pitterich Mórt, Hánel Bernátot, Bereczky Józsefet, Szilágyi Ferenczet, Nábreczky Jánost, Mihálovits Gábort, Szabó Andort, Hábor Ferenczet, Latkóczy Rezsőt, Fügérsy Gyulát, Szilasy Gyulát, Buday Lajost, Csoboth Andrást, Albrecht Jánost, Levendovszky Ferenczet, Mateasovszky Győzőt, Jankovich Istvánt, Koszta Józsefet, Horvát Pált, Funk Józsefet, Baumeyer Bélát, Lapierer Józsefet, Fiár Sándort, Mukkenschnabel Lipótot, Kollerits Jánost és Zeltenreich Györgyöt. A honvédség szabadságolt állományába: A gyalogságnál: főhadnagygyá: a következő hadnagyokat: Ádler Sándort, Kirchlechner Győzőt, Woratsek Károlyt, Bénes Arthurt, Koncz Lázárt, Nagy Kálmánt, Nemecsek Gyulát és Rédeky Alajost. Hadnagygyá: a következő hadapródokat: Purger Józsefet, Parecz Istvánt, Sinkovics Mihályt, Bizony Ákost, Hendl Jánost, Kristyák Lehelt, Herczeg Gyulát, dr. Kiss Istvánt, Fabricius Dezsőt, Czakó Lászlót, Kovács Istvánt, Kardos Józsefet, Csonka Ferenczet, Ujváry Mihályt, Róth Károlyt, Komlósy Dezsőt, Hadfaludy Józsefet, Eitel Adolfot, Ujváry Imrét, Fejér Imrét, 548 Veres Sándort, Wattmann Nándort, Barna Sándort, Gunst Sámuelt, Ruszinkó Mihályt, Rózsa, alias Tóth Istvánt, Bodó Gyulát, Kolozsváry Károlyt, Mihálka Ferenczet, Izaiás Gergelyt, Ternovián Jánost, Borza Pált, Mattanovics Istvánt, Rutka Ferenczet, Juszkó Istvánt, Müller Győzőt és Zimmermann Lajost. A lovasságnál: alezredessé: gróf Pálffy Daui Vilmos, és szász-kóburg Fülöp herczeg őrnagyokat. Századossá: gróf Schlippenbach István főhadnagyot. Főhadnagygyá: a következő hadnagyokat: Füzesséry Gézát, D’Echerolles-Kruspér Sándort és Markovics Mártont Hadnagygyá, a következő hadapródokat: Zsigray Ferenczet, Szeles Józsefet, gróf Bombelles Károlyt és Horváth Albertet. — Katonai ügyek. — (Lugos városa) a honvédelmi minisztériumnak azon ajánlatot tette, hogy az ott állomásozó 18-ik honvéd zászlóaljnak saját költségéből laktanyát fog építtetni a hozzá tartozó melléképületekkel együtt. Ennek folytán a honvédelmi minisztérium oda utasította a közlekedési minisztériumot, hogy Lugos városának e hazafias ajánlat kivitelénél segédkezet nyújtson. (Honvéd laktanya Jolsván.) A honvédelmi minisztérium Jolsva város közönségének, tizenötévi részletfizetés mellett, 10,000 frtot kölcsönzött, hogy az új honvéd laktanyát fölépíthesse. A város eddig csak a legnagyobb bajjal szállásolhatta el az ott állomásozott 51-ik honvédzászlóaljat. (Az uj koronaőrség.) A honvédkerületi parancsnokok már elkészítették jelentésüket ama honvédekről, kik a közelebb felállítandó koronaőrséghez jelentkeztek. E jelentés szerint mind meganynyian deli, erőteljes férfiak, úgy hogy szinte nehéz lesz közülök válogatni. A koronaőrség új év kezdetén lép életbe. A tiszteket a király nevezi ki. Hir szerint b. Meszéna István honvédezredes van kiválasztva a koronaőrség parancsnokául. HETI KRÓNIKA, Németország. (A katholikus mozgalom.) A német katholikusok közt szakadatlanul foly az élénk izgatás a vatikáni zsinat határozatai ellen. November 1-jén Wiesbadenben nagy katholikus népgyűlés tartatott, mely azt határozta, miszerint a parlamenthez kérvény intéztessék a következő ügyekben: 1) Hogy a csalhatatlanság alapjaiban megváltozott római egyház viszonyát a német államokhoz megvizsgálja s ezen viszonyt megszakítsa. 2) Hogy a vallásfelekezetek önállóságának elve szerint a német egyháznak is önálló szervezetet és igazgatást adjon. 3) Hogy törvényeket hozzon, melyek a testületi jogok megszerzését és elvesztését, a polgári házasságot s a polgári anyakönyveket elrendelik. 4) Hogy az állam fő felügyeleti joga az egyház és hitfelekezetek felett szigorúan gyakoroltassék, s főleg a jezsuitarend ellen szigorú eljárás intéztessék. — (Egy exkommunikált pap beszéde.) A müncheni érsek két ó-kath. lelkészt, a tuntenhausenit és a kiefersfeldenit, kiközösítette az egyházból, mivel ezek nem akarják elismerni a pápai csalhatatlanságot. Hosemann tuntenhauseni plébános a kiközösítés daczára tovább folytatja egyházi működését, s ezt a kath. nép előtt tartott beszédében nyiltan kijelentette. Ezen beszédben a többi közt a következők foglaltatnak : ,,Az érsek engem ma, okt. 28-án, Tuntenhausenben megjelenvén, kiközösített, mivel nem vetettem alá magamat a vatikáni ál-kanczilium határozatainak, noha ezen konczilium előkelő szellemei azt ,,az isteni jogok ellen való összeesküvésnek“ nevezték s kinyilatkoztatták, hogy az uj dogmát sem az apostolok nem tanították, sem a szentatyák nem hitték. Püspökök és érsekek volt