Politikai Ujdonságok, 1872 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1872-09-18 / 38. szám
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Félvre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. Hirdetési dijak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg. Egy négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számittatik. — Kiadó hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Hausenstein és Vogler, Wollzeile Nr. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár. Előfizetési fölhívás VASÁRNAPI UJLAU és Politikai Ojdonságok 1872-ik évi okt.—decz. folyamára, IMF" Szeptember hó végével az évnegyedes előfizetések ideje lejárván, október 1-től az előfizetés mielőbbi megújítására hívjuk föl a t. olvasó-közönséget, hogy a lap küldésében fönnakadás ne történjék. Előfizetési föltételek: Postán küldve vagy Pesten házhoz hordva. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Évnegyedre (október—deczember 1872.) . . 2 ft. 50 kr. Félévre (október—márczius 1872—73.) . . 5 » — » Csupán a Vasárnapi Újság: Évnegyedre (október—deczember 1872.) . . 1 ft. 50 kr. Félévre (október—márczius 1872—73) . . 3 » — » Csupán a Politikai Újdonságok: Évnegyedre (október—deczember 1872.) . . 1 ft. 25 kr. Félévre (október—márczius 1872—73.) . . 2 » 50 » fi^T* A „Vasárnapi Újság“ 1872. julius—szeptemberi évnegyedi folyamából még nehány teljes számú példánynyal szolgálhatunk. Az előfizetési pénzek beküldése legczélszerűbben postai utalványnyal eszközölhető. A Vasárnapi Újság és P. Újdonságok kiadóhivatala (Pest, egyetem-utcza 4. sz.a.) Heti szemle. Ghyczy Kálmán nevezetes, mondhatni korszakos nyilatkozata, melyet az ellenzéki napilapok a múlt héten közlöttek, még mindig foglalkoztatja a közönséget. Egy ellen-zéki napi közlöny nem roszul az ellenzék húsvéti czikkének nevezi azt, és tagadhatlan, hogy nem csupán az ellenzék helyzete, a nyilatkozat iránya, de még a személyek közt is, kiktől az származott, van némi hasonlat. Amint az akkori Deákpárt, úgy most az ellenzék is azon helyzetben van, hogy merev álláspontjának czélszerűsége iránti hite részint megingott, részint merőben ellenkezőre változott. A legbölcsebb az köztük is, aki ezt legelőbb és egész bizonyossággal belátta, és a legmakulátlanabb jellem, a leglelkiismeretesebb hazafi, s ennélfogva a megtámadhatlanság vértével födözött vezéri egyéniség az itt is, aki ebbeli meggyőződését tisztán, körülvonalzottan legelőször kimondani merte. Végre a két nyilatkozat egyez abban is, hogy mindkettőről sokáig fognak beszélni, ha tudniillik az utóbbi nyilatkozatnak meglenne azon eredménye, mely az elsőnek volt, hogy tudniillik, fordulatot képezett illető pártja történetében. Hogy valóban ez lesz-e sorsa ez utóbbi nyilatkozványnak is, bizonyosnak ugyan nem mondható, de egy kis reményt táplálni iránta lehet. Természetes, hogy ezen összehasonlításban nem értjük egyenlőnek a fontosságot is egyszersmind, mert hiszen még siker esetében is, az eredmény messze maradna amattól, melyet a húsvéti czikk előidézett. De ha ezen nyilatkozat lenne az első lépés a közjogi ellenzék előbb-utóbb bekövetkező föloszlására, végre is ez lenne azon legnagyobb következmény, mely a tett lépésnek czélja lehet, és a balközépi közjogi ellenzéknek programmváltoztatása nem lenne is olyan nagy horderejű esemény, mint a 67-ei kiegyezés, azért belső életünkben mindig oly emlékezetes nyugpontot képezne, mely mint hazai történelmünknek szintén egyik derültebb színezetű mozama sokáig képezendené a közbeszéd tárgyát. Van-e tehát legalább erre kilátás? E kérdésre határozott igent ugyan nem mondhatunk, de közhiszem szerint e nyilatkozvány a jelen pártalakulásnak, ha nem is gyökeres, de legalább részleges módosulását fogja előbb-utóbb előidézni. Azon egy latása már azonnal is megvan, hogy a közjogi ellenzéket tetemesen gyöngítette. Ghyczy Kálmán úgy saját pártján belül mint azon kivül az ellenzék legtehetségesebb magjának tartatik. De a tehetsége iránti föltevésen túl van még egy igen nagybecsű kincse, tudniillik ama bizalom, ama tiszteletteljes szeretet, melylyel irányában minden járt viseltetik. A tulajdonokból, melyek nagy államférfiai szereplésre képesülnek, csak egy hiányzik nála: a határozottság, erély nagyobb mérve. Ha e tulajdonnal diritán már azonnal előidézte volna azon fordulatot, mely ennek hijával majd csak assan, idő múltán fog beállani. Benne egy oly politikust látunk, kinek lelkiismeretessége olyannyira tulfinom, érzékeny, hogy ez valódi akadályul, nyügző bilincsül szolgál hazafiai tettvágyának. Mint ilyen, nem képes hirtelen előidézni a kivánt fordulatot, de ha az idő kedvez , lassan és tán későbben, mint kivánatos volna, mégis eszközöl majd hasznos változást. A tehetségébe és jellemébe vetett hit lehetővé teendi a zászlója alá sorakozást azok számára, kik erre már régóta szándékot éreznek magukban, de magukat a pártfegyelem békéinak széttörésére gyöngéknek érezvén, a kezdeményező lépést tenni nem merték. Egyébiránt azon vádak ellenében, melyeket ellenzéki közlönyök emelnek a Deákpártnak a nyilatkozó közeledése iránt tanúsított hideg merevsége ellen, utalni kívánunk Ghyczy programjának a hadsereg elkülönítését föltételező pontjára. Ezen pont oly fölfogást tartalmaz, mely sokkal közelebb áll az ellenzék, mint a Deákpárt jelen közjogi fölfogásához. A delegáczió, külképviseltetés, bankügy stb. mind sokkal csekélyebb tételek ama közjogi fölfogás különbözőségében, mely a két pártot egymástól elválasztja. Ama válaszfalból, mely a két programm között van, a hadseregre vonatkozó követelés mint egy sugártorony magasodik ki a felhők közé. Itt van a leglényegesebb eltérés, a többi ehhez képest csekélység. És épen a programm e pontjában nem enged Ghyczy, vagy csak alig egy hajszálnyit, megengedvén tudniillik, hogy a két külön hadsereg fölött egy közös parancsnokság — hadügyminisztérium — is legyen, de azért a magyar hadsereg mégis a magyar honvédelmi minisztérium hatósága alatt álljon. Ghyczy beszédének e pontjára a jobboldal egyik közlönye azt jegyzi meg, hogy a német egyesült államok hadsergére való hivatkozást megcáfolja az a fontos körülmény, hogy a német egyes államok lakói tisztán németek, mig Ausztria- Magyarország lakossága magyar, német és szláv elemekből áll. A bajor, würtembergi stb. mind egyaránt lelkesedik a német egység és nemzetiség eszméjéért; mig nálunk az ország lakosságának egy része idegen, sőt ellenségünk s ép azért van szükségünk az Ausztriával való szövetségre, mert nemzeti létünket épen csak azon két birodalom fenyegetheti, melyek lakosságának fajrokonai képezik monarchiánk másik két, számra még a miénket is fölülhaladó elemét. Ezért az említett lap a közös hadsereg létét, legalább bizonyos ideig, főleg a mi érdekünkben tartja kívánatosnak. Ghyczy terve a hadseregre nézve oly messze áll a Deákpárt