Politikai Ujdonságok, 1874 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-27 / 21. szám

242 POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. XX. ÉVFOLYAM. — 21. SZÁM. csökkenés főképen onnét származik, hogy gr. Andrássy a rendelkezési alapból 100,000 frtot önként leengedett. A közös pénzügy­minisztérium szükséglete 1875-re 1.976,458 frt, — mindössze 803 forinttal kevesebb az 1874-ki szükségletnél. E két minisztérium szükséglete tehát lényeges változást nem mutat föl. De annál jelentékenyebbek a változások a hadügyi költségvetésben. A szárazföldi hadsereg rendes szükséglete 2.445,961 frttal nagyobb az 1874-kinél, azaz­ összesen 88.149,683 fo­rintra rúg. Ellenben a rendkívüli szükség­let jóval kisebb, mert itt már a kormány előirányzata is alacsonyabb volt a tavalyinál s a delegáczió még 2.388,766 frtot törült. Tesz tehát a rendkívüli szükséglet 3.677,234 frtot, vagyis 4.693,873 frttal kevesebb az 1874-re megszavazott összegnél. A haditengerészet rendes költségvetése majdnem változatlan maradt. Megszavaz­tatott 8.741,780 frt, —­12,040 frttal több, mint 1874-re. Ellenben a rendkívüli szük­séglet tetemesen alább szállíttatott, mert erre csak 1.336,184 forint szavaztatott meg, tehát 883,136 frttal kevesebb, mint 1874-re. A megtakarítások, mint látjuk, a rend­kívüli kiadásoknál, azaz­­ a hosszabb időre szóló nagyobbszerű befektetések költségei­nél történtek. Jobb idők visszatértével e befektetések, építkezések, beszerzések stb. természetesen annál nagyobb mértékben fognak folytattatni, s az itt elért megtaka­rítás az államkincstárnak állandó könnyeb­bülést nem szerez. Azon átmeneti jellegű könnyebbülés, melyet az eszközölt törlések eszközölnek, 1875-re 3.131.078 forintot tenne, ennyivel kisebb ugyanis a közös minisztériumok összes 1875-ki szükséglete az 1874-kinél. De e könnyebbülés is legna­gyobbrészt meghiúsul az által, hogy a vám­bevételeknél 2­7, milliónyi csökkenés vár­ható, így tehát azon összeg, melyet a mo­narchia két államának járulékai által kell fedezni, kerek számban csak 600.000 forint­tal kisebb az 1874-ki előirányzatban fölvett összegnél, ugyanis 92.418,299 forintra rúg. Ebből Magyarországot terheli először is a határőrvidék fejében 2 százalék, vagyis 1.848,365 forint 98 kr. A többiből ismét 30 százalék esik a magyar kincstár terhére, vagyis 27.170,979 frt 90­2 kr. Magyaror­szág járuléka tehát összesen 29.018,345 ft. 88­/2 krt, Ausztriáé­­63.399,953 frt 11* 1 krt tesz. A delegácziók Budapesten. Magyar delegáczió. A hadügyi költségvetés tárgyalása. A magyar delegáczió május 19-ki ülése iránt élénk érdekeltség mutatkozott. A közös minisz­terek mind jelen voltak, s a hallgatóság is nagy számmal jelent meg. Széll Kálmán indítványa fölött a hadügyi kiadásokban teendő megtakarí­tásokról folyt a vita. Először Gyü­rki Ábrahám szólt Széll indítvá­nya ellen, s a költségeket a hadügyi bizottság javaslata szerint törlés nélkül megszavaztatni ajánlja. Szerinte a közös hadsereg a monarchia egyedüli biztosítéka. Ettől nem szabad elvonni a pénzt. Az adóviszonyok rendezése által kell a financziák helyzetén javítani. Zsedényi Ede: A monarchia nemzetgazdasági viszonyaival arányba kell hozni a hadsereg költ­ségeit. Nekünk a jelent a jövő érdekében meg kell mentenünk, s ezt nem tehetjük, ha oly impro­duktív kiadást, mint a hadsereg költségeit, min­dig fölemelt adókkal és kölcsönökkel kell fedezni. Elfogadja Széll javaslatát, annál is inkább, mert a hadügyminiszter már 1868-ban lehetőnek mondta a lovasságnál, a tüzérségnél s az árkász csapatok­nál a létszámnak időről időre való leszállítását. Azóta pedig a hadsereg létszáma tetemesen sza­porodott, a területi diviziók rendszere behozatott, s így a szabadságolás még inkább lehetővé vált. Széli indítványát pártolja. (Helyeslés.) Örményi Miksa: Széli indítványa a három évi szolgálatidőt megrontja, a három év pedig a leg­kevesebb, a­mely alatt a katonát kiképezni, külö­nösen fegyelemre szoktatni lehet. A belkormány­­zat terén kell megtakarításokat tenni. S ha ezzel nem sikerül az egyensúly helyreállítása, a véd­erőről szóló törvényt kell revideálni, s a hadse­regnek nem minőségét—a­mire Széll indítványa c­éloz — de mennyiségét kell leszállítani. A hon­védség behozatala folytán nálunk a népesség ará­nyához mérten úgy is négyszázezer emberünkkel több áll fegyverben, mint a nemzetgazdaságilag sokkal jobb viszonyok közt élő Németországnak. Megszavazza a hadügyi albizottság ajánlja költ­ségeket. Prileszky Tádé attól teszi szavazatát függővé, váljon a hadügyminiszter kinyilatkoztatta-e, hogy ez már rendes budget, a­melyen túl nem me­gyünk. Mert bármennyire respektálja is a monar­chia véderejét, tény, hogy anyagi viszonyaink többet már nem bíznak meg. Keglevich István a hadügyi bizottság mellett szavaz, mert emelkedés a költségekben nincs, s a quóta növekedését legfölebb a fedezet — a ha­­tárvám-jövedék — csökkenése okozza. Kikér a belügyi politika pénzfecsérlése ellen, s ott ajánl törléseket. Éber Nándor: Széll indítványa nem alterálja, mint Ürményi monda, a három évi szolgálatidőt. De a három évi szolgálatidő keretén belül lehet szabadságolást indítványoznia a delegácziónak, mert ha még ez sem lenne jogkörében, akkor egész működését jobban elvégezné egy számtiszt, az egységi árakat a legénység létszámával sokszo­rozván, s a budgetbe beigtatván. Kikel Ürményi­­nek a honvédség elleni támadása ellen. A hon­védség egy szerencsés inspiráczió szülötte, mely sok bonyodalmat oldott meg. S bár ifjú is ez intézmény, egy diadalt máris aratott: féken tartja a magyar hadsereg eszméjét. Beöthy Ákos: Kettő közt választhatunk: a lefegyverzés vagy a hadsereg fentartása közt. Ez utóbbi áldozatok nélkül nem lehetséges. Ezért megszavazza a költségeket.Visszautasítja egyszers­mind a pressiót, melyet Tisza ismeretes képvise­­lőházi interpellácziójával akart gyakorolni a dele­gáczió tagjaira; kijelenti, hogy ha épen takaré­koskodni kell, inkább takarékoskodjanak a hon­védségnél. Wahrmann Mór: Mindenütt takarékoskodnunk kell. Ha a delegáczió a képviselőházra, a képvise­lőház meg a delegációra utal, nem messze megyünk a takarékosságban. Mikor fölemelték a budgetet, tették ezt jobb viszonyok mellett. A roszabb viszonyok mellett inkább le kell szállítani, semmint emelni. Úgy találunk járni, mint az egy­szeri kocsis, ki Galiczia s Magyarország közt utazgatva, végre iszákosságban halt meg. Itthon csak két garas ára pálinkát ivott, de mert Gali­­cziában két annyi pálinkát kapott a két garasért, mire haza­jött, itt annyit ivott, a­mennyit ott kapott a két garasért. Mikor ismét kiment, ott ismét két annyit ivott. Ez után vagyunk mi had­ügyi költségeinkkel. Pedig a törvény maga utal a takarékosságra, a vámjövedéket tevén fedezetté. Ha a vámjövedék — a fedezet — csökken, apasz­tani kell a kiadásokat is. Ő még többet tartana szükségesnek törölni, de jobb hián­yzéli javasla­tára szavaz. Szólnak még Hollán Ernő, ki Ürményi adatait véderőnk számának túlságos voltára hamisaknak mondja s a honvédség hadtani fontosságára utal , a törlés mellett szavaz ; gr. Zichy Nándor, ki a hadügyi bizottság ajánlott összegeit ajánlja s Szapáry István, ki röviden szintén e mellett szól. Ezután Benedek Sándor tábornok Kuhn had­ügyminiszter előterjesztését olvassa föl, melyben ez határozottan elfogadhatlannak mondja Széli javaslatát, mert az 30.000 főnyi szabadságolást, tehát a három évi szolgálat idő teljes megbontását követeli. Kijelenti, hogy mindent el fog követni a takarékosságra, de e törlésekre rá nem állhat. Erre a javaslat átalánosságban elfogadtatik. A részletes tárgyalásnál egész a VII. czimig megszavaztatik az előirányzat. А VII. czimnél Széli indítványozza annak a 21., 22- és 24-ik czimmel egyszerre való szavazat alá bocsátását. (E pontokra vonatkoznak Széli törlési indítvá­nyai.) A kérdés föltétetvén, tíz tag név szerinti szavazást kér. A szavazásnál a következők fogadták el a hadügyi albizottság jelentését, s ez által elvetették Széll Kálmán­­ indítványát: Berth­old Richard gróf, Beöthy Ákos, Bittó Kálmán, Bujanovics Sándor, Dőry Lajos báró, Gyürky Ábrahám, Horváth Bold., Horváth Mirkó, Hunyady Pál gr. Karácsonyi Guida gr., Károlyi Gy. gr., Károlyi L. gr., Keglevich B. gr., Keglevich István gróf, Majthény Lás­zló báró, Berlits Ignácz, Pankovics István, Palavicini Ede, Smaics Bert., Péchy Manó, Prileszky Tádé, Pulszky Ágost, Rudics József, Szapáry István gróf, ifj.Szőgyényi László, Tombor Iván, Ürményi Miksa, Voncsina Iván, Wodianer Albert, Wodianer Béla, Zichy Nándor, gr., Zichy Tivadar gr., Zichy Ferraris Viktor gr. Nemmel szavaztak, vagy­is Széll Kálmán indítványa mellett: Batthyányi Ferencz gróf, Dániel Ernő, Dessewfy Aurél gróf, Domahidy Ferencz, Ernszt Sándor, Éber Nándor, Fáik Miksa, Házmán Ferenc­z, Hollán Ernő, Horn Ede, Horváth Lajos, Kemé­ny Gábor báró, Lészay Lajos, Muray Sándor, Paczolay János, Papp Lajos, Szentpály Jenő, Széll Kálmán, Tosz Gyula, Wahrmann Mór, Wächter Frigyes, Zser­dényi Ede. Elnök: E szerint a hadügyi bizottság véle­ménye 34 szóval 22 ellen el van fogadva. Ezután a részletes tárgyalás minden vita nél­kül folytattatik s a rendes szükséglet hátralevő VIII—XXVII. czimet változatlanul, ellenmon­dás nélkül a hadügyi bizottság javaslatai szerint elfogadtattak. Szintúgy a fedezeti tételek is. — A május 20-ai ülésen d. e. 10 órakor —­a a hadsereg rendkívüli költségei tárgyaltattak. Előbb azonban még választat­ott a kiegyeztető bizottság, és pedig a köv­etkezők: Bujanovics Sándor, ifj. Szőgyényi László, Prileszky Tádé, Kemény Gábor br., Széll Kálmán, Majthényi László br., Pulszky Ágost. A rendkívüli hadügyi költségvetés tárgyalása jelentése vita nélkül folyt le. Többnyire a had­­ügyi bizottság javaslatai szerint szavazták meg a tételeket, törlések a következőknél tétettek: Hadfelszerelési beszerzés (100,000 frt.) egészen­ fegyverügy (2.050,000 frtból) fele 1.025,000 frt; a 3-ik czim (ruházat és szerelet 100,000 frt) egé­szen megszavaztatott; a 4-ik czim (lovassági csa­patok fölszerelése 10,000 frt) töröltetett; az 5-ik czimnél (nyomtatványok) előirányozva van 60.000 frt; az albizottság 45 ezer frt megszavazását ajálja; Pulszky Ágost indítványára 35 ezer frt szavaztatik meg; 6-ik czimre (műszaki bizottsá­gok) 6134 frt szavaztatik meg; 7-ik czimre (be­szerzések) Széll Kálmán indítványára az előirány­zott 122 ezer frt helyett 100 ezer frt szavaztatik meg; a 8-ik czimnél (lovak beszerzése) az elő­irányzott 26,643 frt; a 9-ik czimnél (felszerelési pótdíj) az előiránzott 15,350 frt helyett 4550 frt szavaztatik meg. A 10-ik czimnél (építkezések) 177.000 frt, a 11-ik czimnél (gyakorlati terek, lövöldék, uszodák) 105 ezer frtban állapíttatik meg a budget. A 12-ik czímnél (megtérítések, kárpótlások) a budai helyőrségi kóroda építőjé­nek kárpótlására az előirányzott 30,000 frt helyett 3710 frt szavaztatik meg. Keglevich István itt egyezség kötésére kívánta a minisztert utasítani, indítványa azonban nem fogadtatott el. A 13-ik czimre (első építési részletek) 45 ezer frt szavaz­tatik meg ; a 14-ik czimre (második építési rész­letek) 150,000 frt; a negyedik építési részletül előirányzott 200,000 frt(a presmysli erődre)’töröl­­tetett, utasíttatván a miniszter, hogy e kérdésben az eddig tett munkálatok minden jelentős­ költ­ség nélküli befejezése iránt tegyen a jövő delegá­­cziónak jelentést. A 16-ik czímen az előirányzott 300.000 frt helyett (ötödik építési részletek) Széll Kálmán indítványára 150.000 frt szavaztatik meg; a földrajzi intézetre (17. czim) az egész előirány­zat (593,364 frt) megszavaztatik; a 18-ik czim­nél (számfelettiek illetmények)az előirányzott 794 ezer frt helyett 750 ezer frt szavaztatik meg; a 19-ik czim (néhány község magasb lakbér osztályba való áthelyezése 24,367 frt) egészen töröltetik. Ezzel be lévén a rendkívüli szükséglet tár­gyalása fejezve, az ülés véget ér. A hadi fölszerelés ügye.­ ­ A május 21-iki ülésen mindenekelőtt a hadügyi albizottság jelentése a hadfölszerelési ügyben hozzá utasított kérvények tárgyában került vitatás alá. E kérvényekben tudvalevőleg az kéretik, hogy a hadsereg fölszerelésére hirde­tett pályázat hosszabbíttassék, illetőleg nyittassék meg, hogy a magyar iparosok, kik a pályázat szö­vegének félreértése folytán a pályázatban részt vehessenek.

Next