Politikai Ujdonságok, 1874 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1874-05-27 / 21. szám
242 POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. XX. ÉVFOLYAM. — 21. SZÁM. csökkenés főképen onnét származik, hogy gr. Andrássy a rendelkezési alapból 100,000 frtot önként leengedett. A közös pénzügyminisztérium szükséglete 1875-re 1.976,458 frt, — mindössze 803 forinttal kevesebb az 1874-ki szükségletnél. E két minisztérium szükséglete tehát lényeges változást nem mutat föl. De annál jelentékenyebbek a változások a hadügyi költségvetésben. A szárazföldi hadsereg rendes szükséglete 2.445,961 frttal nagyobb az 1874-kinél, azaz összesen 88.149,683 forintra rúg. Ellenben a rendkívüli szükséglet jóval kisebb, mert itt már a kormány előirányzata is alacsonyabb volt a tavalyinál s a delegáczió még 2.388,766 frtot törült. Tesz tehát a rendkívüli szükséglet 3.677,234 frtot, vagyis 4.693,873 frttal kevesebb az 1874-re megszavazott összegnél. A haditengerészet rendes költségvetése majdnem változatlan maradt. Megszavaztatott 8.741,780 frt, —12,040 frttal több, mint 1874-re. Ellenben a rendkívüli szükséglet tetemesen alább szállíttatott, mert erre csak 1.336,184 forint szavaztatott meg, tehát 883,136 frttal kevesebb, mint 1874-re. A megtakarítások, mint látjuk, a rendkívüli kiadásoknál, azaz a hosszabb időre szóló nagyobbszerű befektetések költségeinél történtek. Jobb idők visszatértével e befektetések, építkezések, beszerzések stb. természetesen annál nagyobb mértékben fognak folytattatni, s az itt elért megtakarítás az államkincstárnak állandó könnyebbülést nem szerez. Azon átmeneti jellegű könnyebbülés, melyet az eszközölt törlések eszközölnek, 1875-re 3.131.078 forintot tenne, ennyivel kisebb ugyanis a közös minisztériumok összes 1875-ki szükséglete az 1874-kinél. De e könnyebbülés is legnagyobbrészt meghiúsul az által, hogy a vámbevételeknél 27, milliónyi csökkenés várható, így tehát azon összeg, melyet a monarchia két államának járulékai által kell fedezni, kerek számban csak 600.000 forinttal kisebb az 1874-ki előirányzatban fölvett összegnél, ugyanis 92.418,299 forintra rúg. Ebből Magyarországot terheli először is a határőrvidék fejében 2 százalék, vagyis 1.848,365 forint 98 kr. A többiből ismét 30 százalék esik a magyar kincstár terhére, vagyis 27.170,979 frt 902 kr. Magyarország járuléka tehát összesen 29.018,345 ft. 88/2 krt, Ausztriáé63.399,953 frt 11* 1 krt tesz. A delegácziók Budapesten. Magyar delegáczió. A hadügyi költségvetés tárgyalása. A magyar delegáczió május 19-ki ülése iránt élénk érdekeltség mutatkozott. A közös miniszterek mind jelen voltak, s a hallgatóság is nagy számmal jelent meg. Széll Kálmán indítványa fölött a hadügyi kiadásokban teendő megtakarításokról folyt a vita. Először Gyürki Ábrahám szólt Széll indítványa ellen, s a költségeket a hadügyi bizottság javaslata szerint törlés nélkül megszavaztatni ajánlja. Szerinte a közös hadsereg a monarchia egyedüli biztosítéka. Ettől nem szabad elvonni a pénzt. Az adóviszonyok rendezése által kell a financziák helyzetén javítani. Zsedényi Ede: A monarchia nemzetgazdasági viszonyaival arányba kell hozni a hadsereg költségeit. Nekünk a jelent a jövő érdekében meg kell mentenünk, s ezt nem tehetjük, ha oly improduktív kiadást, mint a hadsereg költségeit, mindig fölemelt adókkal és kölcsönökkel kell fedezni. Elfogadja Széll javaslatát, annál is inkább, mert a hadügyminiszter már 1868-ban lehetőnek mondta a lovasságnál, a tüzérségnél s az árkász csapatoknál a létszámnak időről időre való leszállítását. Azóta pedig a hadsereg létszáma tetemesen szaporodott, a területi diviziók rendszere behozatott, s így a szabadságolás még inkább lehetővé vált. Széli indítványát pártolja. (Helyeslés.) Örményi Miksa: Széli indítványa a három évi szolgálatidőt megrontja, a három év pedig a legkevesebb, amely alatt a katonát kiképezni, különösen fegyelemre szoktatni lehet. A belkormányzat terén kell megtakarításokat tenni. S ha ezzel nem sikerül az egyensúly helyreállítása, a véderőről szóló törvényt kell revideálni, s a hadseregnek nem minőségét—amire Széll indítványa céloz — de mennyiségét kell leszállítani. A honvédség behozatala folytán nálunk a népesség arányához mérten úgy is négyszázezer emberünkkel több áll fegyverben, mint a nemzetgazdaságilag sokkal jobb viszonyok közt élő Németországnak. Megszavazza a hadügyi albizottság ajánlja költségeket. Prileszky Tádé attól teszi szavazatát függővé, váljon a hadügyminiszter kinyilatkoztatta-e, hogy ez már rendes budget, amelyen túl nem megyünk. Mert bármennyire respektálja is a monarchia véderejét, tény, hogy anyagi viszonyaink többet már nem bíznak meg. Keglevich István a hadügyi bizottság mellett szavaz, mert emelkedés a költségekben nincs, s a quóta növekedését legfölebb a fedezet — a határvám-jövedék — csökkenése okozza. Kikér a belügyi politika pénzfecsérlése ellen, s ott ajánl törléseket. Éber Nándor: Széll indítványa nem alterálja, mint Ürményi monda, a három évi szolgálatidőt. De a három évi szolgálatidő keretén belül lehet szabadságolást indítványoznia a delegácziónak, mert ha még ez sem lenne jogkörében, akkor egész működését jobban elvégezné egy számtiszt, az egységi árakat a legénység létszámával sokszorozván, s a budgetbe beigtatván. Kikel Ürményinek a honvédség elleni támadása ellen. A honvédség egy szerencsés inspiráczió szülötte, mely sok bonyodalmat oldott meg. S bár ifjú is ez intézmény, egy diadalt máris aratott: féken tartja a magyar hadsereg eszméjét. Beöthy Ákos: Kettő közt választhatunk: a lefegyverzés vagy a hadsereg fentartása közt. Ez utóbbi áldozatok nélkül nem lehetséges. Ezért megszavazza a költségeket.Visszautasítja egyszersmind a pressiót, melyet Tisza ismeretes képviselőházi interpellácziójával akart gyakorolni a delegáczió tagjaira; kijelenti, hogy ha épen takarékoskodni kell, inkább takarékoskodjanak a honvédségnél. Wahrmann Mór: Mindenütt takarékoskodnunk kell. Ha a delegáczió a képviselőházra, a képviselőház meg a delegációra utal, nem messze megyünk a takarékosságban. Mikor fölemelték a budgetet, tették ezt jobb viszonyok mellett. A roszabb viszonyok mellett inkább le kell szállítani, semmint emelni. Úgy találunk járni, mint az egyszeri kocsis, ki Galiczia s Magyarország közt utazgatva, végre iszákosságban halt meg. Itthon csak két garas ára pálinkát ivott, de mert Galicziában két annyi pálinkát kapott a két garasért, mire hazajött, itt annyit ivott, amennyit ott kapott a két garasért. Mikor ismét kiment, ott ismét két annyit ivott. Ez után vagyunk mi hadügyi költségeinkkel. Pedig a törvény maga utal a takarékosságra, a vámjövedéket tevén fedezetté. Ha a vámjövedék — a fedezet — csökken, apasztani kell a kiadásokat is. Ő még többet tartana szükségesnek törölni, de jobb hiányzéli javaslatára szavaz. Szólnak még Hollán Ernő, ki Ürményi adatait véderőnk számának túlságos voltára hamisaknak mondja s a honvédség hadtani fontosságára utal , a törlés mellett szavaz ; gr. Zichy Nándor, ki a hadügyi bizottság ajánlott összegeit ajánlja s Szapáry István, ki röviden szintén e mellett szól. Ezután Benedek Sándor tábornok Kuhn hadügyminiszter előterjesztését olvassa föl, melyben ez határozottan elfogadhatlannak mondja Széli javaslatát, mert az 30.000 főnyi szabadságolást, tehát a három évi szolgálat idő teljes megbontását követeli. Kijelenti, hogy mindent el fog követni a takarékosságra, de e törlésekre rá nem állhat. Erre a javaslat átalánosságban elfogadtatik. A részletes tárgyalásnál egész a VII. czimig megszavaztatik az előirányzat. А VII. czimnél Széli indítványozza annak a 21., 22- és 24-ik czimmel egyszerre való szavazat alá bocsátását. (E pontokra vonatkoznak Széli törlési indítványai.) A kérdés föltétetvén, tíz tag név szerinti szavazást kér. A szavazásnál a következők fogadták el a hadügyi albizottság jelentését, s ez által elvetették Széll Kálmán indítványát: Berthold Richard gróf, Beöthy Ákos, Bittó Kálmán, Bujanovics Sándor, Dőry Lajos báró, Gyürky Ábrahám, Horváth Bold., Horváth Mirkó, Hunyady Pál gr. Karácsonyi Guida gr., Károlyi Gy. gr., Károlyi L. gr., Keglevich B. gr., Keglevich István gróf, Majthény László báró, Berlits Ignácz, Pankovics István, Palavicini Ede, Smaics Bert., Péchy Manó, Prileszky Tádé, Pulszky Ágost, Rudics József, Szapáry István gróf, ifj.Szőgyényi László, Tombor Iván, Ürményi Miksa, Voncsina Iván, Wodianer Albert, Wodianer Béla, Zichy Nándor, gr., Zichy Tivadar gr., Zichy Ferraris Viktor gr. Nemmel szavaztak, vagyis Széll Kálmán indítványa mellett: Batthyányi Ferencz gróf, Dániel Ernő, Dessewfy Aurél gróf, Domahidy Ferencz, Ernszt Sándor, Éber Nándor, Fáik Miksa, Házmán Ferencz, Hollán Ernő, Horn Ede, Horváth Lajos, Kemény Gábor báró, Lészay Lajos, Muray Sándor, Paczolay János, Papp Lajos, Szentpály Jenő, Széll Kálmán, Tosz Gyula, Wahrmann Mór, Wächter Frigyes, Zserdényi Ede. Elnök: E szerint a hadügyi bizottság véleménye 34 szóval 22 ellen el van fogadva. Ezután a részletes tárgyalás minden vita nélkül folytattatik s a rendes szükséglet hátralevő VIII—XXVII. czimet változatlanul, ellenmondás nélkül a hadügyi bizottság javaslatai szerint elfogadtattak. Szintúgy a fedezeti tételek is. — A május 20-ai ülésen d. e. 10 órakor —a a hadsereg rendkívüli költségei tárgyaltattak. Előbb azonban még választatott a kiegyeztető bizottság, és pedig a következők: Bujanovics Sándor, ifj. Szőgyényi László, Prileszky Tádé, Kemény Gábor br., Széll Kálmán, Majthényi László br., Pulszky Ágost. A rendkívüli hadügyi költségvetés tárgyalása jelentése vita nélkül folyt le. Többnyire a hadügyi bizottság javaslatai szerint szavazták meg a tételeket, törlések a következőknél tétettek: Hadfelszerelési beszerzés (100,000 frt.) egészen fegyverügy (2.050,000 frtból) fele 1.025,000 frt; a 3-ik czim (ruházat és szerelet 100,000 frt) egészen megszavaztatott; a 4-ik czim (lovassági csapatok fölszerelése 10,000 frt) töröltetett; az 5-ik czimnél (nyomtatványok) előirányozva van 60.000 frt; az albizottság 45 ezer frt megszavazását ajálja; Pulszky Ágost indítványára 35 ezer frt szavaztatik meg; 6-ik czimre (műszaki bizottságok) 6134 frt szavaztatik meg; 7-ik czimre (beszerzések) Széll Kálmán indítványára az előirányzott 122 ezer frt helyett 100 ezer frt szavaztatik meg; a 8-ik czimnél (lovak beszerzése) az előirányzott 26,643 frt; a 9-ik czimnél (felszerelési pótdíj) az előiránzott 15,350 frt helyett 4550 frt szavaztatik meg. A 10-ik czimnél (építkezések) 177.000 frt, a 11-ik czimnél (gyakorlati terek, lövöldék, uszodák) 105 ezer frtban állapíttatik meg a budget. A 12-ik czímnél (megtérítések, kárpótlások) a budai helyőrségi kóroda építőjének kárpótlására az előirányzott 30,000 frt helyett 3710 frt szavaztatik meg. Keglevich István itt egyezség kötésére kívánta a minisztert utasítani, indítványa azonban nem fogadtatott el. A 13-ik czimre (első építési részletek) 45 ezer frt szavaztatik meg ; a 14-ik czimre (második építési részletek) 150,000 frt; a negyedik építési részletül előirányzott 200,000 frt(a presmysli erődre)’töröltetett, utasíttatván a miniszter, hogy e kérdésben az eddig tett munkálatok minden jelentős költség nélküli befejezése iránt tegyen a jövő delegácziónak jelentést. A 16-ik czímen az előirányzott 300.000 frt helyett (ötödik építési részletek) Széll Kálmán indítványára 150.000 frt szavaztatik meg; a földrajzi intézetre (17. czim) az egész előirányzat (593,364 frt) megszavaztatik; a 18-ik czimnél (számfelettiek illetmények)az előirányzott 794 ezer frt helyett 750 ezer frt szavaztatik meg; a 19-ik czim (néhány község magasb lakbér osztályba való áthelyezése 24,367 frt) egészen töröltetik. Ezzel be lévén a rendkívüli szükséglet tárgyalása fejezve, az ülés véget ér. A hadi fölszerelés ügye. A május 21-iki ülésen mindenekelőtt a hadügyi albizottság jelentése a hadfölszerelési ügyben hozzá utasított kérvények tárgyában került vitatás alá. E kérvényekben tudvalevőleg az kéretik, hogy a hadsereg fölszerelésére hirdetett pályázat hosszabbíttassék, illetőleg nyittassék meg, hogy a magyar iparosok, kik a pályázat szövegének félreértése folytán a pályázatban részt vehessenek.