Politikai Ujdonságok, 1874 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1874-07-01 / 26. szám

26-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság : Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XX. évfolyam. HIRDETÉSEK DÍJA : Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri iktatásnál 15 krajczár, többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdíj külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadó­hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben : Hausenstein és Vogler, Wallfischgasse Nr. 10, Mosse R., Seilerstätte Nr. 2 és Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22.______ Előfizetési fölhívás. A VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK 1874. első félévi folyama junius­ hó végével lejárván, tisz­telettel fölhivjuk előfizetőinket, szíveskedjenek előfize­téseiket mielőbb megnyitani, hogy a lapok küldésében fenakadás ne történjék. A „Vasárnapi Újság“ folyó év elejétől kezdve szépirodalmi és tárczarovatainak­ tetemes bővítésével — állandóan két­évnyi tartalommal jelen meg, a „Politikai Újdonságok“ pedig, mely a politikai ese­mények teljes és hű heti krónikáját tartalmazza, a „Magyar Gazda“ czímű gazdasági melléklettel van bővítve. Előfizetési feltételek: postai szétküldéssel vagy Budapesten házhoz hordva a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Évnegyedre (július—szeptember)....................................3 ft. Félévre (julius—deczember).........................................6 8 Csapán a Vasárnapi Újság: Évnegyedre (julius—szeptember)...............................2 ft-Félévre ( julius—deczember).........................................4 » Csupán a Politikai Újdonságok: Évnegyedre (julius—szeptember) . . . . 1 ft. 50 kr Félévre (julius—deczember).....................3 » — » Egyes előfizetések legczélszerűbben postai utal­­vány által eszközölhetők, a­melyre bérmentesítésül csak egy darab 6 krajczáros bélyeg kívántatik. Tíz előfizetett példányra gyűjtőinknek egy tisz­teletpéldánynyal szolgálunk. 4 Vasárnapi Cíjság és P. Újdonságok kiadó­hivatala (Pest, egyetem-utcza 4. sz­­.) Heti szemle. A képviselőház jelen ülésszakának utolsó heteit éli, de nem mondhatni, hogy az idő­vel valami nagyon takarékoskodik. Pedig még mindig hátra van az új választási tör­vény, a temesvár-orsovai s a gyer­ eben­­furthi vasútra vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalása. Akármily gyorsan haladjon is át a ház e törvényeken, míg azok a fölső házon is átmennek, a királyi szentesítést megnyerik s az országgyűlés mindkét házá­ban kihirdettetnek, bizonyosan túl leszünk julius közepén. Pedig nem csupán a képvi­selők kényelme kívánja, hogy az ország­gyűlés túlságosan sokáig együtt ne üljön, hanem fontosabb okokból igényli ezt a kormány maga, melynek az őszre nagy horderejű törvényjavaslatokkal kell a ház elé lépnie, hogy végre valahára a pénzügyek rendezése komolyan munkába vétessék. Hajlandók vagyunk ezen gyakorlati indoknak tulajdonítani a kormány azon elhatározását is, hogy a polgári házasság sürgős és haladéktalan behozatalát c célzó határozati javaslat tárgyalását az őszi ülés­szakra kívánta halasztatni. Nem értünk egyet azokkal, a­kik a polgári házasság kérdését nem tartják fontosnak és sürgős­nek s legjobban szeretnék annak megoldá­sát örök időkre elhalogatni. Nem csupán a szabadelvűség egyik elvi kérdéséről van itt szó, mert ha csak ez forogna kérdés­ben, azt mondhatnék, hogy egy kis várako­zás még nem oly nagy baj,­­ gondoskod­junk először arról, hogy az ország legyen fizetésképes, a népnek legyen betevő falatja. De igenis nagy társadalmi és erkölcsi baj az, hogy a mostani házassági jog mellett máris igen tetemes Magyarországon részint az illegitim viszonyok, részint az oly házas­ságok száma, melyek a mai törvény szerint törvényeseknek nem tekinthetők. Ilyenek a­ nazarénusok házasságain kívül azon, kivált Budapesten igen számos házassági frigyek keresztyének és izraelita vallásuak közt, melyek szükségből Bécsben köttettek meg. Az efféle szabálytalanságokból folyó bajok sújtják az illető feleket, de igazságtalanul s mélyen sértik ezeknek ártatlan gyerme­keit is, mert ezek törvényteleneknek tekin­tetnek s öröködési joggal sem bírnak apjuk után. Ily viszonyokat huzamos ideig tűrni csakugyan nem szabad s a miniszterelnök elodázó kívánságába csakis úgy lehet bele­nyugodni, a­mennyiben határozottan kije­lentette, hogy a kormány maga is el van tökélve a polgári házasságra vonatkozó tör­vényjavaslatot a legközelebbi ülésszak alatt előterjeszteni. Némileg hasonló természetű két más kérdés, mely e héten a képviselőház előtt megfordult. Az egyik Horánszky indítványa a végrehajtói intézmény eltörléséről, a má­sik Nagy György törvényjavaslata a betáb­lázható kamatláb korlátozásáról. Mindket­tőnek alapeszméjét, tendencziáját lehetetlen nem helyeselnünk. Csakis az lehet kérdéses: gyakorlatilag kivehető-e e fölvetett kérdések haladéktalan eldöntése, s eldönthetők-e azok oly alakban, a­mint az indítványozók óhaj­tották. A végrehajtói intézményről egész hatá­rozottsággal el lehet mondani, hogy az ná­lunk rosznak s tarthatatlannak bizonyult. Egy szerecsen magas kalappal s Irakkal büszkélkedett társai előtt s európai gaval­lérnak képzelte magát, pedig öltözékének összes többi részei hiányzottak. Ilyenformán vagyunk mi a végrehajtói intézménynyel. Helyes az ott, hol a pöröknél a szóbeliség van behozva s ennélfogva a kézbesítések száma igen csekély. De nálunk, hol a leg­kisebb pör nem foly le a kézbesítések hosz­­szu sora nélkül, káros zsarolása a közönség­nek, menthetetlen megdrágítása az úgyis eléggé költséges igazságszolgáltatásnak. Vi­lágos tehát, hogy a végrehajtói intézményt mai alakjában fentartani lehetetlen, de még­sem lehet eltölteni anélkül, hogy valami jobbat helyébe állítanánk. A betáblázható kamatok korlátozását illetőleg kár, hogy a képviselőház, valamit nem tett. Pauler igazságügyminiszter nagy hévvel, de csakis a jogtudós, nem pedig a társadalmi politikus és nemzetgazda érvei­vel harczolt az ez ügyben tett javaslat ellen. Jogilag véve nagyon egyszerű a kérdés: senki sem kényszeríthető, hogy magát túl­ságos kamatok fizetésére kötelezze, de ha már egyszer beleegyezett a magas kamatba, fizesse azt. De mint sok más esetben, úgy itt is áll az elv: summum jus summa inju­ria. A kamat részint a tőke használatáért fizetett díj, részint kárpótlás azon veszélyért, melynek a hitelező tőkéje esetleg kitéve le­het. Ez utóbbi körülmény indokolhatja egyes esetekben a kamatlábnak nagyon is tetemes emelését. Betáblázott adósságoknál azonban a hitelező dologi biztosíték előnyé­ben részesül, s így az uzsorakamat mellett oly előnyt élvez, melynek fejében ő áldoza­tot nem hoz. Ha hitelviszonyaink rendezet­tek volnának, felesleges volna az állam őrködő közbelépése, mert ez esetben 50 vagy 100, vagy talán még magasabb százalék a lehetetlenségek sorába tartoznék. Ily magas kamatokat rendezett hitelviszonyok mellett legfeljebb oly egyének ígérnének, kik már úgyis megérdemlik, hogy törvényes gond­nokság alá helyeztessenek. De nálunk, ki­vált az ország némely vidékein, az uzsora egy borzasztó társadalmi baj jellegét öltötte föl; az uzsora rendes üzletté lett s ezer számra szedi áldozatait. Ily országban igen is indokolható a betáblázott kamatok korlátozása, a­mint erre a legelőbbre hala­dott államokban is van példa. Igaz, a tör­vény csalárd kijátszását meggátolni egészen nem, de büntetni, és pedig szigorúan bün­tetni igenis lehet, s ez mégis sok esetben

Next