Politikai Ujdonságok, 1875 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-04 / 31. szám

330 alább ugyanennyit megtakarítani, és az ágyukat például szabadságolásokból kiál­lítani? Nem lehetne-e valami kölcsönös enged­ményt kicsikarni a hadügyérségtől a megaján­landó 10—15 milliónyi roppant összegért cserében ? Például a területi elosztás rendszerét, melyet a magyar nemzet oly rég­óta sürget, melylyel egyszerre két legyet lehetne sújtani, ugyancsak hatalmasat. Tudniillik: tetemes pénzt lehetne meg­takarítani és a magyar közvéleménynek egy régi forró óhajtását teljesíteni. E­z azért a sok pénzért ily szűk időben ki lehetne alkudni még egyebet is. Tudniilik: a magyar ezredek magyar lábra állítását s azok vezényletébe ezredestől lefelé a magyar nyelvnek behozatalát. És ezzel a hadsereg erkölcsi ereje, harczi lelkesedése is emeltet­nék, legalább annyival, a mennyivel ezt az uj ágyuktól várhatjuk, — ez pedig nem cse­kélység. Az 1876-ki hadügyi költségvetés. Egyik bécsi lap, a „N. Fr. Presse“ a jövő évi közös hadügyi költségvetési előirányzat hiteles számadatait közli. A hadügyminisztérium összes követelése a hadsereg számára (nem értve bele a hadi teng­e­­részetet) 103.430.000 frt-ra rúg. Az 1875. évre megszavaztatott 96.527,030 frt, a túlkövetelés tehát a folyó évi költségvetéshez képest 6.902,970 forintot tesz ki. Az igényelt összegből 92.230,000 frt esik a rendes kiadásokra, 11.200,000 frt pedig a rendkívüli kiadásokra. Az 1875. évre rendes ki­adásokra 92.849,796 frt, rendkívüli kiadásokra pedig 3.677,234 frt szavaztatott meg. A rendes kiadásokra tehát az 1876. évre a hadügyér 619,796 írttal követel kevesebbet, a rendkívüli kiadásokra azonban 7.522,766 írttal többet, mint­sem az 1875. évre. Az előirányzott rendkívüli kiadások tételére vonatkozólag azonban megjegy­zendő, hogy a követelt 11.200.000 írtból egész 6 millió az új ágyuk beszerzésére van szánva. Ha azonban ezen a teljesen rendkívüli kiadásokat tartalmazó tételektől, melyek a delegácziók tanács­kozásának mindenesetre legfőbb tárgyát fogják ké­pezni, eltekintünk, úgy a rendkívüli kiadásokra 5.200,000 frt marad, tehát 1.522,776 frttal több, mint a­mennyi az 1875. évre előirányoztatott. A hadügyminisztérium saját bevételeiből számított fedezet a jövő évre 270,602 frttal kisebb, mint a jelen évi, s igy jövő év nettó szükséglete az előirányzat szerint 7.173.572 írttal lesz na­gyobb a jelen évinél. Az egyes czimek szerint a rendes szükséglet, az 1876. évet az 1875-re megszavazott összegek­kel összevetve, következőleg oszlik meg: 1876. 1875. 24. czim. Egyenruhák és ágyakra................................ 8.340,620 ft 8.595,917 ft 25. czim. Szállásolási költségek 4.253,953 „ 4.427,678 „ 26. czim. A lovasság felszere­lés 1 429 448 1 429 448 27. czim. Altiszti jutalmak'.­­. 1900’,000 ’’­­’,900’000 ” Összesen 92.230,000 ft 92.849,796 ft Ebből levonva a fede­zetet ........................................... 4.429,511 „ 4.790,113 „ marad a fedezetlen szükséglet 87.800,489 ft 88.149,683 ft. Rendkívüli szükséglet: 1. czim. Tábori távirdákra................... 30,000 frt. 2. „ Fegyverzetre (50,000 Werdl-fegy­verre,az igmándi és polai erődöknek fegyverekkel leendő ellátására) és lőgyakorlatokra................................ 2.590,000 „ 3. „ Egyenruhákra és felszerelésre . . 25,000 „ 4. „ Az 1876-ik évi nyomtatványokra 20,000 „ 5. ,, Uj mértékek beszerzésére. . . . 8,000 „ 6. „ Mivelődési czélokra..................... 14,000 „ 7. „ Építkezésekre............................. 184,000 ,, 8. „ Hadgyakorlati és lövészeti terek vásárlására....................................... 36,000 „ 9. „ Kárpótlásokra................................... 13,000 „ 10. ,, Építési költségek első részleteire . 445,000 „ 11. „ Második részletére............................. 227,300 „ 12. „ Negyedik részletére................... 200,000 „ 18. „ Hatodik részletére (100,000 frt az igmándi, s 180,0000 frt a krakkói erődre és 50,000 a polai katonai laktanyára)........................................... 330,000 „ 14. „ A katonai földrajzi intézetre . . 527,700 „ 15. „ A számfelettiek díjazására . . 550,000 „ Összesen: 5.200,000 frt. Ezen rendkívüli szükségleten kívüli még hat millió kívántatik­us ágyuk beszerzésére. A had­ügyminisztérium e szükségletről külön javasla­tot készít s egy emlékiratban fogja annak sürgős­ségét és szükségességét igazolni. Kétségtelen, hogy az egész hadügyi költségvetés súlypontját e javaslat képezi, mert ha e budget-t le akarnák szállítani, úgy csak­is az ágyuk beszerzésénél lehetne némi megtakarításokat tenni azáltal, hogy az e részbeni szükséglet több évre oszlatnék fel. Különben is — jegyzi meg a „N. Fr. Pr.“ — ezen új lőszerek előállítása sok időt vesz igénybe, mert mielőtt az Actatius-féle ágyuk öntéséhez hoz­záfognának, a bécsi fegyvergyárat át kell alakí­tani és az öntéshez szükséges gépeket felállítani. * A hadügyi költségvetésre vonatkozólag a „Hon“ azt állítja, hogy a rendes kiadás elő­irányzata kisebb lesz az ideinél: 619,796 írttal. Más­felől igaz az is, hogy az ágyú­költségektől eltekintve, a rendkívüli kiadás 5.200.000 forint, tehát 1.200.000 forinttal lesz nagyobb az ideinél. „Csak az ágyukérdésben van tehát eltérés, — mondja tovább az idézett lap, — a mi értesülésünk s a „N. F. Presse“­ között, mert ez 1876-ra 6 milliót vesz fel; mi pedig úgy tudjuk, hogy 8 millió van felvéve. De másfelől tudjuk azt is, hogy a magyar kormány kikötő, hogy a felsze­relésben a magyar ipar is részesíttessék és így pl. az ágyutalpakhoz szükséges vaskészle­teket a Ganz-gyár, a szekerészeti és más készle­teket pedig más magyar iparosok fogják nagyban előállítani.“­­ Megemlítjük még e helyen, hogy egy bécsi lap arról értesült, hogy az új ágyuk beszerzésére megkívántató eszközök előállítására egy közös kölcsön felvétele volna tervben, mi­által lehetséges lenne azonnali teljes felfegyver­zése a tüzérségnek, s egyszersmind az adózók is megfelelő képet nyernének a monarchia anyagi viszonyairól s a bizonyos ideig reájuk nehezedő teherszaporulatról. Rendes szükséglet]. ..g 1. czim. Központi vezetés 2. „ Territoriális és helyi katonai hatóságok 3. czim. Katonai intendaturák és ellenőrzés...................... 4. czim. Katonai lelkészet. . 5. „ Katonai igazságügy 6. .. Felsőbb parancsnok­ságok s törzsek...................... 7. czim. Hadtestek s ált. had­seregi kiadások .... 8. czim. Katonai képzőintéze­tek........................................... 9. czim. Műszaki s igazgatási katonai, bizotts. . . 10. czim. Élelmezési raktárak 11. czim. Agyraktárak . . . 12. ., Ruházati igazgatás 13. czim. Műszaki tüzérség . . 14. „ Szekerészeti anyag­raktárak ................................. 15. czim. Utászati anyagok. . 16. czim. Műszaki s katonai épitészeti igazgatóság . . 17. czim. Katonai földirati in­tézet ...................................... 18. czim. Katonai egészségügy 19. czim. Ápolási ügy . . . 20. „ Katonai fegyintéze­tek 21. czim. Különféle kiadások 22. czim. Természetbeni ellát. 23. czim. A legénység élelme­zése ...................................... .C.: 1876. 1875. 469,512 ft. 469,512 ft. 435,600 „ 431,467 „ 842,022 „ 842,022 „ 154,116 „ 154,116 „ 267,947 „ 267,947 „ 1.532,572 „ 1.490,347 „ 22.220,013 „ 22.082,829 „ 1.107,830 „ 1.049,771 „ 199,687 „ 184,687 „ 541,679 „ 541,679 „ 34,453 „ 34,453 „ 119,500 „ 119,500 „ 2.840,000 „ 2.840,000 „ 106,500 „ 106,500 „ 32,000 „ 32,000 „ 2.125,351 „ 2.108,051 „ 350,277 „ 343,977 „ 3.095,242 „ 3.095,242 „ 10.000,000 „ 10.000,000 „ 61,435 „ 61,435 „ 303,000 „ 303,000 „ 16.325,269 „ 17.408,304 „ 12.871,974 „ 12.530,014 „ POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. 31. SZÁM. 1875. AUGUSZTUS 4. Hazai közügyek és események. — A miniszteri tanácskozások, melyeknek tár­gyát egyrészről az országgyűlés elé terjesztendő javaslatok, s igy a költségvetés is, másrészről pedig az Ausztriával folyamatban levő tárgyalá­sok képezik, pénteken megkezdődtek. A mi­nisztertanács e napon négy óránál tovább tartott. Részt vett azon a jelenlevő minisztereken kívül Fejérváry államtitkár is, ki a honvédelmi költ­ségvetés megállapításánál a szükséges felvilágo­sításokat megadta. A távol időző honvédelmi miniszter helyett a miniszterelnök terjesztette a minisztertanács elé az előirányzatot, mely az ideihez képest némi megtakarítást tüntet föl. — A kultuszminisztérium költségelőirányzata — írja a „Napló“ — jóformán megfelel a folyó évinek. Itt nagyobb megtakarításról nem is lehet szó. A belügyi költségvetésnél a különb­séget a törvényhatóságok dotácziója fogja képezni, ha a törvényhozás elfogadja a házi pénztárakra vonatkozólag a költségvetéssel egyidejűleg elő­terjesztendő törvényjavaslatot. Szombaton a minisztertanács a pénzügy­minisztérium költségvetésének tárgyalását fejezte be, melyben jelentékeny megtakarítások javasoltatnak. A megtakarítások tetemes része több adóhivatal megszüntetésére s különösen több kincstári jószágigazgatóság eltörlésére van­ ala­pítva. A kincstári jószágok kezelésében új sza­bályzatok léptettetnek életbe, a­melyekre vonat­kozó rendeletek már részben kibocsáttattak, rész­ben rövid idő alatt fognak kibocsáttatni. Egyátalán a törlések egyes miniszteri tár­­c­áknál nem jelentéktelenek, s több kiadási tétel (ezek sorában szükségesek is) nagyon összezsu­gorodik. Nagy baj az, hogy több bevételi tételt is le kell szállítani, s igy nem valószínű, hogy a költségvetés elérje azt a mérleget, melyet 1876-ra a kilenczes bizottság felállított volt. — Wenckheim Béla b. miniszterelnök a szombat esti vonattal Bécsbe utazott. Utazásának czélja főleg az, hogy az állami költségvetési javaslat végleges eredményéről, úgy a miként az a pénteki és szombati minisztertanácsokban megállapitta­­tott, Ő Felségének előleges jelentést tegyen. — A kereskedelmi minisztérium pénteken nyúj­totta be költségvetését a minisztertanácsnak. Ez előirányzat (a­mi még sok módosulás alá eshet) nemcsak gazdasági czélokra vesz fel 40° 0-al töb­bet, mint az idei, de a házi ipar emelésére is 15 ezer, a filadelfiai kiállításra is 15 ezer forintot irányoz elő, s a statisztikai kongresszus költsé­gét is felveszi; nagy megtakarítást a távírdánál akar és a mérleg 350 ezer írttal lenne, az előleges összeállítások szerint, kedvezőbb, mint az idei. A távirda és posta-igazgatóságok egy városba tétet­nének át, a két megfelelő szakosztály a minisz­térium kebelében is egyesittetnék és a posta­­igazgatóságok száma 8-ról 6-ra apasztalnék, hogy igy a távirda-igazgatóságokkal egyenlő számban legyenek; ezáltal és a coordinatio által tetemes megtakarítás és igazgatási egyszerűsités érem­ék el.­­ A pénzügyigazgatás reformjára ezélzó javasla­tokon dolgoznak jelenleg a pénzügyminisztérium­ban. Az „Ellenőr“ e hírt a következő kommen­tárral kíséri: „Alig lehet e javaslatoktól ugyan azt vár­nunk, hogy jelentékeny megtakarításokat ered­ményezzenek, de igenis várhatjuk azt, hogy az adókivetésre biztosabb módot és alapot, az adó­behajtásra pedig czélszerűbb és hatékonyabb utat és eszközöket szolgáltatnak. E javaslatok egy­szersmind szabályozni fogják a törvényhatóságok működését is az adó­kivetés és behajtás tekinteté­ben. Nevezetesen intézkednek arról, hogy az adózó polgárok kellő időben tájékozva legyenek adójuk­nak úgy minősége, mint mennyisége iránt.­­ S ez valóban égető szükséget pótol. Mert boszantó és súlyosan terhelő, hogy elnézésből, név- vagy hiva­talcsere következtében valakire olynemű adót rónak, a­milyennek vele szemben semminemű alapja sincs, és vele rendesen akkor tudatják, mikor többé már nem áll módjában azon segíteni. S ép oly boszantó és terhelő, hogy az adózó polgár még az év harmadik negyedében sem tudhatja, mint például Budapesten, hogy mi az adója, így nem csoda, hogy a hátralékok oly nagymérvűek, hogy a kormány a befizetendő adó­mennyiségekre egész biztossággal soha nem számíthat.“­­ A képviselő­ház elnökségével, mint a „P. Napló“ írja, a szabadelvű párt alkalmasint első­sorban meg fogja kínálni Ghyczy Kálmánt, ha azonban­­ a tisztet elvállalni vonakodnék. Per­czel Béla igazságügyi miniszter megválasztatása

Next