Politikai Ujdonságok, 1876 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1876-08-09 / 32. szám
368 a ez utóbbi mecsetjével és sugár minaretjével, nyolcz év múlva is élénken élt emlékezetemben. Mily más kép tárult fel most előttem. Ott, hol azelőtt a török katonák gyűltek össze a karaula - épületek elé, s a falukból bolgár férfiak és nők siettek le a partra nézni az elhaladó hajót, most mindenütt néma csend uralkodik, s a legborzasztóbb pusztulás nyomai látszanak. Már az első karaután hiányzik ajtós ablak, a vakolat több helyt erőszakosan le van verve a falakról. Novoszelo házai jórészt romokban hevernek. Ezeket a tűz pusztította el. A falu nyolcz napig égett. Néhány nap előtt a gyorshajó utasai még hullákat láttak a parton heverni, melyeket kutyák és disznók marczangoltak. Hasonló sors érte a mintegy félórányira fekvő Florentini is. E falut mohamedánok és keresztyén bolgárok lakták. — úgy látszik először egy szerb portyázó csapat pusztított itt, mert mint hullám, a falu keresztyén fele még épen volt, midőn a török rész már romokban hevert. A mecsetnek még kövei is szétszórattak, csak a minaret áll meg, de tetejét annak is leütötték. A boszu azonban nem sokáig késett. Török ágyunaszádok érkeztek Florentin elébe , halomra lőtték a keresztyén részt, és most az egész falu rom és pusztaság. Sem Novoszeloban, sem Florentinben egyetlen egy élőlény sem mutatkozik. Azon csekélyszámu lakosok, kik talán még életben maradtak, vagy elfutottak, vagy fogságba hurczoltattak. A két helység teljesen kihaltnak látszik. Egy üres szekér, melyen tulajdonosai talán épen menekülni akartak, ott áll még a gémes kút mellett, de gazdája aligha tér többé vissza. Alig emlékszem, hogy valaha szomorúbb képet láttam volna e feldúlt üres két falunál. S e képet még szomorúbbá tette az, hogy a természet, nem törődve az emberek pusztításaival, legmosolygóbb színeit ölte magára. A fák lombjai, a szorgalmas bulgárok által művelt veteményes kertek növényzete zöldebbek, mint az e vidéken a nyár ily előhaladott időszakában lenni szokott. A szántóföldeket teljesen megérett búzakalászok és buján tenyésző tengeki lepik el. Csak élőlény hiányzott e különben oly kellemes keretből. Florentin előtt horgonyoz a két török ágyunaszád, mely e falut tönkretette. Egymástól nem nagy távolságra a part hosszában állottak fel. Kis csavargőzösök, melyek mindegyike 4 ágyút hord. Kéményük és árboczuk rézlemezzel van borítva, a lövések ellen. Mindkét hajó tele volt török katonával, kik szorosan egymás mellé sorakozva bámultak át hozzánk. Florentinon túl megszűnnek a pusztulás nyomai; úgy látszik ennyire már nem jutottak a szerb portyázók. Viddin, melynek nagyterjedelmű vára jól védelmezve, igen erős poziczióvá válhatik, jelenleg egyik legfőbb védbástyája a török uralomnak. Féken tartja egész nyugati Bulgáriát s itt összpontosul azon török haderő, mely valószínűleg fontos szerepet van hivatva játszani a török szerb háborúban. Jelenleg már, mint határozottan állít-ják, 85.000 ember áll Ozmán pasa és Fazyl pasa parancsnoksága alatt Veliki Izvornál és Adrienél. Az izvori csata (július 18.) az itteni tudósítások szerint a szerbek roppant vereségével végződött. Az elesettek és megsebesültek számát feljegyezni, azt hiszem felesleges lenne, mert hiszen e számok sohasem tarthatnak teljes hitelességre igényt. Annyi tény, hogy Ozmán pasa diadala teljes volt, amit különben már belgrádi értesüléseim is megerősítettek volt. Belgrádon is panaszkodtak már többen amiatt, hogy a szerb katonák nem sokáig állják ki a tüzet, hamar rendetlenségbe keverednek, s ekkor fegyvereiket elhányva megszaladnak, ötven év óta nem látván háborút, élénken emlékezetben van még a szerbeknél első szabadságharczuk hagyománya, t. i. a sánczok mögül való harczmód. Most is ezt teszik, a nyílt csatától irtóznak, valamint a rohamtól is. Erre mutat azon körülmény, hogy a Viddinbe szállított mintegy 400 sebesült közt egy sincs a kiszúrás vagy vágás által kapta volna sebét, ami azt bizonyítja, hogy a szerbek sohasem várták be a törököket annyira, hogy összecsaphattak volna. Ha igaz, hogy Ozmán pasa csakugyan 35.000 ember felett rendelkezik és hogy Nisnél is szaporították a török sereget, úgy az erélyes előrenyomulás alig késhet sokáig, mely azok után, miket Belgrádon tapasztaltam, kétségkívül a törökök győzelmével fog végződni.“ POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. 32. SZÁm.1876. XEXLIvPOt. Vidéki közlemények Hátszeg, jul. 29. (Rejtélyes utazó.) Hunyadmegye hátszegvidéki részét, melyet délkeletre a Retyezát hegység választ el Romániától , s délnyugatra országút köt össze a volt határőrvidékkel, s a napokban egy érdekes utazó látogatta meg. Oláh paraszt ruhába volt öltözve, lábain is bocskort viselt, s Orsóvá, azaz a Duna felől jött, a volt határőrvidéken keresztül, az országút mentében gyalog. Az útvonalban eső minden községet, a mellék hegységgel egyetemben, lerajzolt, egész a Vaskaputól kezdve, Erdélybe érve is folytatta és az átmeneti községekben létező birtokosok épületjeit is kiemelte rajzaiban s ezen épületek tulajdonosai után tudakozódván, azokat mind feljegyezte: azok neveit, kik neki talán inkább tetszettek, vörös trónnal húzta alá. Útját egészen a váralja-hátszegi vasúti állomásig folytatta, s ott is rajzot készítvén, újra azon módon gyalog visszautazott a Duna felé. A paraszt ruhás rajzoló sokaknak feltűnt, valamint az is,hogy csak az országutmenti helységek, hegyek, dombok s a birtokosság lakosai érdekelték, és csak is a paraszt néppel érintkezett. Főszállása Várhely községében volt, hol csendőr laktanya s a közjegyző hivatal is létezik. Kár, hogy itt senki sem tartotta érdemesnek megnézni szép rajzait. — Várhelyi. Balesetek, elemi csapások. — Tűzvész. A Hegyalján, Mádon jul. 29-én késő este a templomsoron egy ház meggyuladván, az erős széltől élesztett tűz nyargalva futott a háztetőkön végig, s csakhamar mintegy 60 házat hamvasztott el. Leégtek a szolgabiró-hivatal, a kath. iskola, s a parochiális épületek. Mád szintén egyike azon szerencsétlen hegyaljai városoknak, melyekben a tűz gyakran tesz nagy pusztításokat, évekig tartó nyomort hagyva maga után. — Földrengés. Háromszéken, Vajnafalván múlt hó 28-kan három másodperczig tartó földrengést éreztek. — Villámcsapások. A legközelebbi zivataros idők alkalmával H.Böszörménynek kijutott a villámcsapásokból. Szerdán délután az utczán hazamenő Hegedűs Györgyöt agyonsújtotta, ugyanezen napon a gulyából 2 marhát ütött agyon. Csütörtökön pedig egy széna-kazal gyűlt meg egy villám lecsapása folytán, amelyet azonban csakhamar eloltottak a segélyre sietők. Mi újság? — A király, amint m. hó 29-kén Ischlben sétált,egy sziklán siró gyermeket pillantott meg, ki kétségbeesetten kapaszkodott a meredek fölött. A király azonnal felkúszott a sziklára, és mint ügyes zergevadász átugorván az ösvényt, megmentette a gyermeket. Egy szegény asszony gyermeke volt, de midőn a király elé térdre borult, a király figyelmeztető, hogy jobban vigyázzon gyermekére. — Vilmos német császár e hó 13-án vagy 14-én Ischlbe megy, Erzsébet királyné meglátogatására. Uralkodónk e hó 11-én megy el Ischlbe. — Strossmayer diakovári püspököt Bécsbe hivták állítólag azért, mert a déli Szlávia buzgó apostola 30,000 frtot adott a szerbeknek „egészségügyi czélokra,“ holott egyházmegyéje birtokai is fölötte sínylődnek a nagy adósságok miatt. — Szende honvédelmi miniszter körutat tett a napokban az alvidéken. Aug. 2-ikán érkezett Illokba, onnét Mitroviczba ment, hol szemlét tartott a 92. honvéd zászlóalj felett. E zászlóaljnak Mitroviczban csinos és czélszerü kaszárnyája van. Itt találkozott Szende miniszter gr. Szapáry altájbornagygyal. Innét a miniszter Rumán, Sregden és Karlóczán át kocsin Újvidékre ment, hol a honvéd-tisztikar és a főispán fogadták. Pénteken tartott a miniszter szemlét, s aztán visszatért Budapestre. — Határaink erődítése. Nagy-Szebenből jelentik, hogy az Erdélyben állomásozó hatóság összes utász-osztályai kirendeltettek a déli határon levő kárpáti szorosok erődítésére. A vöröstoronyi szoros és a brassói szorosoknál nagyobb erődítések építtetnek. A vöröstoronyi szorost e czélból Bécsből érkezett műszaki tisztek megszemlélték. Az Actatius-ágyukkal naponként tartanak próbalövéseket a pestmegyei Örkényi pusztán. Az ágyú külső formája csaknem piócza alakú, és a kaliberje oly szűk, hogy egy ember ökle nem fér el benne. Az ágyú kerekei erős fából, a lafetták kovácsolt vasból vannak; az ágyú maga sötétre van festve s igy nem csillog már messziről. Czéltáblának palánkot használnak, melynek magassága egy lovasnak, az a magasság pedig,, mely egy gyalog embernek felel meg, rá van festve. A palánkot függélyes vonalak tarkítják, oly távolságban egymástól, mennyi körülbelől egy katona szélessége. 3600 lépésről egész biztosan találnak az ágyuk, s nagy rombolást mutatnak a palánkon. Voltaképen nem golyó az, amivel lőnek, hanem egy csomó vas, mely 140 darabból áll, s egy vas burok tartja össze. Húsz lövés után a palánkon 750 lyuk mutatkozott. A lövedékek pontos számítás szerint 20 lépéssel a deszkafal előtt súrolván a földet, ott repedtek szét s onnan szórták a vasdarabokat a deszkafalra vagyis a képzelt ellenséges csapatra. Ily lövedék 13 fítba kerül. A 3600 lépésről, mennyire e rombolás történt, az ágyút magát látni sem lehet. E szerint egy zászlóalj katona a csatatéren, mielőtt csak egy ellenséget látott volna, már meglehet semmisítve, mert ha egy ágyú percenkint csak 3 lövést tesz — pedig talán többet is tehet, — akkor 8 ágyú (egy ütegben ennyi van) egy perez alatt 4000 lépésről 24 lövéssel egy zászlóalj katonát tökéletesen elpusztít. Mér 1800 lépésről kétszer akkora a pusztítás, s ez növekszik a közelség és a töltések különbözősége szerint. — Jótékonyság. Simor János bibornok és esztergomi érsek az esztergomi vízkárosultaknak amegrongált, s bedült házak helyreállítására újabban 50,000 téglát adományozott. — A szent korona Győrött. Zalka János győri megyés рйзрок annak emlékére, hogy a magyar koronát — a történelem tanúsága szerint — több ízben vették el a háborús világban a győri püspöki várpalotában, egy szép márványoszlopot állíttatott a palota lépcsőházában. Az oszlop fölötti korona másolata diszlik, mely alatt e felirás olvasható: „E várban többször biztos menedékre találtam.“ — A budai várerődöket már legközelebb lehordják. A halászbástyánál levő kazamata is elhordatik, mi által Mátyás templom nyer külcsinben. A munkálatok a bécsi kaputól a Ferdinándlaktanyáig vonuló bástyánál veszik kezdetüket. A várkapuk szintén lebontatnak, a fehérvári kapunál fekvő telkek pedig eladatnak. — Uj postahivatal. Komárom megyei Szt.Péter helységben folyó hó 10-kén új postahivatal lép életbe. — Óriási légszesz-kazánt építenek a pesti légszesz-gyárban. Ez a hatodik légszesz-tartó lesz, s csak a londoni nagyobb nála. Körülbelül akkora területet foglal el, mint a városház-tér, s hatszázezer köbláb gáz fér el benne, alsó medenczéje pedig 250,000 köbláb vizet fogadhat be. Ezer darab czölöpön nyugszik, s feneke mélyebb a Duna 0 pontjánál. Ha valaki az alsó medenczében bármily halk hangon szól, ötvenszeres viszhang veri vissza szavát. A vas tetőt a magyar államvasutak gépgyárában készítik és súlya meghaladja az 50,000 kilogrammot. Felállításához óriási állványok szükségesek, melyeket most szerelik össze. Az egész Kéler Napoleon épitész műve. — Eltűntek. A mezőkovácsházi járás szolgabirája, Kossuth Béla még 1. évi junius hó elején eltávozott, s azóta nem tért vissza. Most köröztetik. — Gregor András, nagy-kürüi (Hevesm.) bíró még jun. 23-kán elindult Molnár József nagy-kürüi lakossal Váczra, hogy ott az országos vásáron a község ménlovát eladja. Útközben azonban megtudta Gödöllőn, hogy a váczi orsz. vásár csak jul. 2-kán lesz, elvált társától és lóra ülve Pestre jött, hogy itt a lovat eladja. Ez idő óta nem hallott felőle senki semmit, a mi annál feltűnőbb, mert Gregor feddhetlen életü ember volt. — Az Omladina Bácsmegyében. Bácsföldvárról írják, hogy az omladina titkos keze (melyet különben jóval erősebbnek és hatalmasabbnak szokás képzelni, mint amilyen voltaképen) azon a vidéken is sikeresen működik a háborúsdit játszó testvérek javára. Titkos összejöveteleiket „szvecsárok“ (lakodalom, névnap,) rendezése által takarják, s ilyenkor midőn a parasztnép mind jó kedvében van a szőlőlevétől, nagyon könnyű szerével rávehetik akármire a magyar és a török nemzet iránt amúgy is gyűlölettel levő paraszt szerb népet. Elmondják ekkor a népnek, hogy mily vitézül harczolnak a fölkelő testvérek, s mennyire behatoltak már Törökországba a győzedelmes szerb hadak! Képzelni sem lehet, hogy mennyire fel vannak ezen szerencsétlen emberek lázítva, mert már székében azt dalolják, hogy „dánász szutra, evő nama rusza“, mi magyarul