Politikai Ujdonságok, 1877 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1877-07-25 / 30. szám
370 négy, 700 lóerejű pánczélos csavargőzös, hossza 360 láb, szélessége 49 láb. Tonnatartalma 4137. A „Crocodil“-t társaival együtt csapatszállításra szokták használni Bombay és Portsmouth közt. Kényelmes hely van benne 1800 ember számára, podgyászszal, tisztekkel és hajósnéppel együtt. A ,,Standard“-nak írják Chathamból. A főmunka az itteni tengerészeti arzenálban a „Temeraire“ kettős csavarhajó körül folyik, mely 8412 tonnás és 7000 lóerejű, hogy az mielőbb fölszereltetvén, néhány hét múlva a középtengeri hajóhadhoz mehessen. A 3932 tonnás és 5250 lóerejű ,,Euryalus“-t Chathamban szintén fölszerelik. Ezen hajónak bár nem pánczélos, fontos szerepe van a tengeri harczban. Czirkálónak használják rendkívül gyorsasága következtében, s nagyszerű berendezésénél fogva igen sok szenet vehetvén föl, sokkal tovább maradhat tengeren, mint más hajó. Különben ezt is pánczéllal látják el, s néhány hónap alatt tengerre bocsátják. Egy másik hatalmas pánczélos toronyhajó, a 8322 tonnás, 7842 lóerejű ,,Monarch“ most javítás alatt van, s csak néhány hónap alatt készülhet el. A bolgár csatatér. A Dobrudzsába betört oroszok egészen elfoglalták a Dobrudzsa alsó részét is, és Zimmermann hadosztálya körül vette Szilisztriát, mely ellen juli 23-án már rohamot is intéztetett, de visszavezetett. A dobrudzsai hadosztály egy másik része Várna ellen törtel, s elő is nyomult Bazardzsikig, hol ellenállásra talált s most erősítéseket vár. Itt Haszszán herczeg van, az egyiptomi alkirály fia, az egyiptomi sereggel. A Duna mellett még Ruscsuk beirása van nagy érdekében az oroszoknak, s ennek nyugati oldala ellen juli 23-án kezdték meg a támadást. A körülzárulás azonban nem sikerült, mert a ruscsuki várbeli sereg öt mérföldnyire visszaűzte az oroszokat. Ralgrádnál jul. 24—25-ben a törökök megverték a muszkák előhadát. E véres küzdelmeket a „Lom melletti harczok“ neve alatt említik. Az oroszok nyugat felé 4—5 mérföldre vonultak vissza, s Rasgrád ismét török kézben van. Rasgrád, ettől délre Eszki- Dsuma, s innen ismét délre Ozman-Bazár azok a főpontok, melyeknél Mehemed Ali felosztotta a sumlai fősereget, s mint jul. 28-ról jelentették 60,000 ember élén Tirnova ellen nyomult, hol az orosz főhadiszállás volt, míg a plevnai ütközet után szükségessé nem vált, hogy visszamenjenek vele Bjelába, közel Szisztovához, melyet Ozmán pasa fenyeget a viddini hadosztálylyal. Ozmán pasa plevnai diadala az oroszoknak 4500 halottba és sebesültbe került; ezenkívül elvesztettek 14 szerkocsit élelemmel és hadi szerrel, két zászlót, több ágyút, s 450 kozák, kik portyázni voltak a Szófiába vezető úton, a törökök foglya lett. A plevnai csata következménye, hogy a délre eső Lováczból is elüzettek az oroszok. Ezt júl. 26-tól jelenti Ozmán pasa. A sumlai táborból még Hafiz pasa nyomul előre, hogy a Balkánon túl ment oroszok oldalába kerüljön. A bolgár harctéren jelenleg tehát négy pont van, hol nagyobb hadi események fejlődhetnek ki. Plevna és Szisztova közt, Szilisztria és Bazardsik közt, Eszki-Dzsuma és Tirnova közt, továbbá a Balkán éjszaki lejtőinél. A Balkánon túl pedig Szulejmán pasa áll. Az orosz hadsereg mintegy 150 mfldnyi területen van szétosztva, jobb szárnya Nikápolyig terjed, balszárnya Szilisztria és Bazardsikig, középső hadai Ruscsukon felől Tirnováig helyezkednek, s ezentúl van a balkáni sereg. Az orosz hadsereg létszáma pedig távolról sem olyan, hogy e nagy terület minden pontján biztos kilátással a sikerre tudna működni. Valamelyik részének megveretése az egész sereget visszavonulni kényszerítheti. Ami különösen a Balkánon túli orosz sereget illeti, ez harmincz mfldnyi hosszú vonalon működik. E sereg fő feladata, mint jelentik, nem is Drinápoly ostromzárolásában, hanem a Balkánon túli vidék fellázításában fekszik, miért is mindenekelőtt Pilippopol elfoglalása a czél. Mehemed Alit a sumlai táborba érkeztekor lelkesülten fogadták, s jul. 25-kén beszédet is tartott a hadsereghez. „Mi — úgymond — vagy megássuk az ellenség sírját ez országban, melyet elpusztított és ártatlan vérrel öntözött, vagy mi temetkezünk ebbe a megszentségtelenített földbe. Harczoljatok oly bátorsággal, mint melynek hosszas történetünk volt tanúja.“ A ruszcsuki harczok. Az első kísérlet, mely Ruszcsuk körülzárolására történt, szerencsésen meghiúsult a törökök elszánt magatartásán. E fontos pont lekötve tartja Nikoláj nagyherczeg seregének legnagyobb részét (70,000 ember, melyre Sumla és Várna ellen ép úgy szükség volna, mint a Balkánban. Buszcsuk ellen jul. 23-án kezdték meg az oroszok a támadást a Pirgosz szigeten felállított ütegekből. Másik oldalon Lipniczet szállták meg, délen pedig Piranziban ütöttek tábort. Mindjárt jul. 23-án a törökök rátörtek az ostromló övre, mely nagyon megérezte, hogy még nem elég erős a nevezetes haditett végrehajtására. Ugyanakkor Balgrád körül is vereséget szenvedtek az orosz előcsapatok, s ekkor visszavonultak Buszosuktól. Az ostromra szánt orosz seregből Krüdener tábornoknak is segélyt kellett küldeni Nikápoly alá, s ekkor a vár ostroma egyelőre abban maradt. Azóta Tirnovó felé is tetemes orosz csapatok húzódtak. Harczok Balgrád körül. A Lom vize mellett, Balgrád irányában jul. 21 és 25-én erősen folyt a harcz, s az oroszoknak vissza kellett vonulni Konstance, Vrenca és Lenovoig, körülbelől 4—5 mértföldre. A trónörökös és a hírhedt Don Karlos spanyol trónkövetelő csak nagy bajjal tudták kikerülni a török fogságot, mert csapatjaik szétverettek. Szilisztriát a dobrudzsai hadosztály jul. 23-án megtámadta. Először is a déli erődöket ágyúzták, s azután a gyalogságot vezették rohamra. Szelim pasa visszatartóztatta embereit, míg az oroszok egészen közel nem jöttek, s akkor aztán szuronyszegezve rohant rájuk. Az oroszok nagy rendetlenségben visszavezettek, s egyúttal egy sumlai osztály is rájuk ütvén, nagy veszteséget szenvedtek. A plevnai ütközet. Mennyi vakmerőséggel, de annál kevesebb biztossággal vannak szétszórva az orosz hadosztályok a harcztéren, bebizonyította a Plevna melletti csata, melynek elvesztése az egész hadvezényletben és hadi tervben már változást idézett elő, nevezetesen azt, hogy a várnégyszög ellen indult hadosztályok ostrom művelete elhalasztatott, a román hadseregből pedig segítséget kellett átszállítani Nikápolyba, melyet Ozmán pasa győztes hada környékezett. Plevna különben nincs messze Szisztovától sem, s a basibozukok egészen odáig elkalandoztak. Nincs továbbá messze Szisztovától Balgrád sem, mely körül erős török hadsereg van, s ha ez győzelmes csatát vív, a szisztovi átkelő két oldalról van fenyegetve. A plevnai csata az eddigi hadjárat első nagy csatája volt, s arról is nevezetes, hogy maguk az orosz hivatalos jelentések is bevallották Schilder-Schuldner tábornok megveretését. A harczban volt orosz sereg csaknem harmadrészét vesztette el holtakban és sebesültekben. Ezenkívül sok fogoly és hadi zsákmány jutott a törökök kezébe. A törökök vesztesége halottakban nem sok, de a sebesültek száma ezernél nagyobb. Jul. 19-én érkezett meg Ozmán pasa Plevna alá, s egy elsánczolt táborba szállt. Az oroszok azonnal támadást intéztek, de véres rohamuk nem volt elégséges. Jul. 21. megújították a harczot, mely 7 óra hosszat tartott, s délután 5 órakor a törökök győzelmével végződött. Jul. 22-én a törökök utána nyomultak az oroszoknak, melyek Szisztovból erősítést kaptak, de a törökök szintén szaporodtak a Viddinből ezalatt érkezett csapatokkal. Egy bécsi lapnak jul. 25-től ezeket távírják a Plevna körüli harczok lefolyásáról: ,,A 9-ik orosz hadtestjük 21. és 22-én 6000 embert küldött Plevna felé, ahova már 1200 orosz előnyomult. Czéljuk az volt, hogy a plevna-lováczi vonalat és a Buscsukból Szófiába vezető utat biztosítsák. Ez az előhad 19. és 20-án már küzdött Ozmán pasának 8000 emberével, és a törökök vereséget szenvedtek. Midőn tehát az említett dandár a török hadállásokhoz ért, a 7000 emberből álló orosz sereg megtámadta és elfoglalta a törökök állásait a Krivicza jobb partján. E közben a török sereg 16,000 főre szaporodott. Az oroszok, kik az első nap jól harczoltak, nem voltak képesek megrendíteni a törököket. Júl. 22-kén újra kezdődött az öldöklő harcz a Viddinből segítségül érkezett 12,000 törökkel. Ezek száma most 28 ezerre emelkedett. A törökök megtámadták és kiverték az oroszokat állásaikból és rendetlen visszavonulásra kényszerítették őket, miután 2000 embert hagytak hátra; ekkor szuronynyal üldözték a futókat. Rosenbaum ezredes az archangelográdi ezredből és sok tiszt esett el. — A negyedik hadtestnek egy osztálya, mely jul. 19-kén kelt át Zimniczánál a Dunán, és a trónörökös seregének erősítésére volt szánva, Plevna felé küldetett és ma érkezett oda, hasonlóképen egy orosz dandár Nikápolyból, ahol csak 500 ember maradt hátra. Most tehát Plevnánál 25,000 orosz és 27,000 török áll egymással szemközt. Lovácz elfoglalása. Jul. 20-kán Ozmán pasa hadtestének egyik hadosztálya, Adol pasáé, Tirnova felé nyomultában Lovacz előtt egy orosz hadtestre bukkant, és rögtön összecsapott vele. Hat órai harcz után a törökök rohammal bevették Lovaczot, az ellenséget pedig annyira szétugrasztották, hogy az felbomlott rendben két különböző irányban eredt futásnak; egyik fele Tirnova felé, másik fele Nikápoly irányában szaladt, Getteniczáig hevesen üldöztetve. A balkáni harczok. A balkáni orosz hadsereg birtokában lévén a Vaskapu és Sipka hegyszorosoknak, a csapatszállítás meg van könnyítve. Reuf pasa Eszki-Zágránál súlyos harczokat vívott az előnyomulás ellen, de a törökök nagyobb művelethez még mindig az erősbítést várták. Ezalatt az oroszok Jamboltól nyugat felé, Karabanárig nyomultak, hol Szulejmán pasa egy hadosztályát visszaverték. Maga Szulejmán pasa ekkor (júl. 26.) még Drinápolyban volt. Az oroszok a Balkánban elfoglalva tartják a Sipkaszorostól kezdve Kazanlikot, Eszki-Zágrát, s délre le Haszkicjig terjednek, mely utóbbi hely azon csomóponton van, hol a vasút az országutat szeli át. Karabunár aJambolból Drinápolyba vivő vasútnál van, s az Eszki-Zágra és Hermanli közti távolság felét teszi. A balkáni orosz haderő helyzete nem a legszerencsésebb, és nagy elbizakodás vezényelte , mely úgy látszik, az ellenfél legnagyobb élhetetlenségére számított. Ha háta mögött Tirnova körül az oroszok megveretnek, vagy a Sumlából elindult Hafiz pasa szerencsésen bekerül a Balkánba, Gurko tábornok visszavonulási vonala el van vágva. Ha maga megveretik, a töröktől függ, hogy mikép zsákmányolja ki a győzelmet, mert a hegyszorosak egy kicsit szűk utak egy futó seregnek. Ellenben ha Szulejmán pasa veszt csatát, akkor Drinápolyig zárva van az út az oroszoknak, s Drinápolynál nem lesz újabb tekintélyes haderő. Az oroszoknak nagy segítségükre szolgál, hogy a Balkán lakói mind velük tartanak. Konstanszinápolyban bíznak Szulejman pasában és hadseregében. Reuf és Szulejman e hó 28-án egyesültek Jamboli alatt. Az oroszok átkelése a Balkánon, mint az újabb jelentésekből látjuk, épen nem volt még tervezve, s a kedvező véletlen segítette hozzá őket. Gurkó tábornokhoz július 11-kén bolgár bandafőnökök mentek, kik még a hegységben gazdálkodnak, s ajánlkoztak az orosz csapatokat harcz nélkül átvezetni a hegyen, mivel a szorosok rendkívül gyengén voltak megszállva, s azonkívül a csupán általuk ismert utakon a főátjáratokat meg lehet kerülni. Gurko tábornok fölhatalmazást kér POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. 31. SZÁM. 1877. XXIII. ÉVFOLYAM.