Politikai Ujdonságok, 1877 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-25 / 30. szám

370 négy, 700 lóerejű pánczélos csavargőzös, hossza 360 láb, szélessége 49 láb. Tonnatartalma 4137. A „Crocodil“-t társaival együtt csapatszállításra szokták használni Bombay és Portsmouth közt. Kényelmes hely van benne 1800 ember számára, podgyászszal, tisztekkel és hajósnéppel együtt. A ,,Standard“-nak írják Chat­hamból. A főmunka az itteni tengerészeti arzenálban a „Temeraire“ kettős­ csavarhajó körül folyik, mely 8412 tonnás és 7000 lóerejű, hogy az mielőbb föl­szereltetvén, néhány hét múlva a középtengeri hajóhadhoz mehessen. A 3932 tonnás és 5250 lóerejű ,,Euryalus“-t Chathamban szintén fölsze­relik. Ezen hajónak bár nem pánczélos, fontos szerepe van a tengeri harczban. Czirkálónak hasz­nálják rendkívül gyorsasága következtében, s nagyszerű berendezésénél fogva igen sok szenet vehetvén föl, sokkal tovább maradhat tengeren, mint más hajó. Különben ezt is pánczéllal látják el, s néhány hónap alatt tengerre bocsátják.­­ Egy másik hatalmas pánczélos toronyhajó, a 8322 tonnás, 7842 lóerejű ,,Monarch“ most javí­tás alatt van, s csak néhány hónap alatt készül­het el. A bolgár csatatér. A Dobrudzsába betört oroszok egészen elfoglalták a Dobrudzsa alsó részét is, és Zimmermann hadosztálya körül vette Szi­­lisztriát, mely ellen juli 23-án már rohamot is intéztetett, de visszavezetett. A dobrudzsai hadosztály egy másik része Várna ellen tör­tel, s elő is nyomult Bazardzsikig, hol ellen­állásra talált s most erősítéseket vár. Itt Haszszán herczeg van, az egyiptomi alkirály fia, az egyiptomi sereggel. A Duna mellett még Ruscsuk beirása van nagy érdekében az oroszoknak, s ennek nyu­gati oldala ellen juli 23-án kezdték meg a támadást. A körülzárulás azonban nem sikerült, mert a ruscsuki várbeli sereg öt mérföldnyire visszaűzte az oroszokat. Ralgrádnál jul. 24—25-ben a törökök megverték a muszkák előhadát. E véres küzdelmeket a „Lom melletti harczok“ neve alatt említik. Az oroszok nyugat felé 4—5 mérföldre vonultak vissza, s Rasgrád ismét török kézben van. Rasgrád, ettől délre Eszki- Dsuma, s innen ismét délre Ozman-Bazár azok a főpontok, melyeknél Mehemed Ali felosztotta a sumlai fősereget, s mint jul. 28-ról jelentették 60,000 ember élén Tirnova ellen nyomult, hol az orosz főhadi­szállás volt, míg a plevnai ütközet után szükségessé nem vált, hogy vissza­menjenek vele Bjelába, közel Szisztovához, melyet Ozmán pasa fe­nyeget a viddini hadosztálylyal. Ozmán pasa plevnai diadala az oroszok­nak 4500 halottba és sebesültbe került; ezen­kívül elvesztettek 14 szerkocsit élelemmel és hadi szerrel, két zászlót, több ágyút, s 450 kozák, kik portyázni voltak a Szófiába vezető úton, a törökök foglya lett. A plevnai csata következménye, hogy a délre eső Lovácz­­ból is elüzettek az oroszok. Ezt júl. 26-tól jelenti Ozmán pasa. A sumlai táborból még Hafiz pasa nyo­mul előre, hogy a Balkánon túl ment oroszok oldalába kerüljön. A bolgár harc­téren jelenleg tehát négy pont van, hol nagyobb hadi események fej­lődhetnek ki. Plevna és Szisztova közt, Szilisztria és Bazardsik közt, Eszki-Dzsuma és Tirnova közt, továbbá a Balkán éj­szaki lejtőinél. A Balkánon túl pedig Szulejmán pasa áll. Az orosz hadsereg mintegy 150 mfldnyi területen van szétosztva, jobb szárnya Niká­­polyig terjed, balszárnya Szilisztria és Ba­­zardsikig, középső hadai Ruscsukon felől Tirnováig helyezkednek, s ezentúl van a balkáni sereg. Az orosz hadsereg létszáma pedig távolról sem olyan, hogy e nagy terület minden pontján biztos kilátással a sikerre tudna működni. Valamelyik részének megveretése az egész sereget visszavonulni kényszerítheti. A­mi különösen a Balkánon túli orosz sereget illeti, ez harmincz mfldnyi hosszú vonalon működik. E sereg fő feladata, mint jelentik, nem is Drinápoly ostromzáro­lásában, hanem a Balkánon túli vidék fellá­­zításában fekszik, miért is mindenekelőtt Pilippopol elfoglalása a czél. Mehemed Alit a sumlai táborba érkez­­tekor lelkesülten fogadták, s jul. 25-kén beszédet is tartott a hadsereghez. „Mi — úgymond — vagy megássuk az ellenség sírját ez országban, melyet elpusztított és ártatlan vérrel öntözött, vagy mi temetkezünk ebbe a megszentségtelenített földbe. Harczoljatok oly bátorsággal, mint melynek hosszas tör­ténetünk volt tanúja.“ A ruszcsuki harczok. Az első kísérlet, mely Ruszcsuk körülzárolására történt, szeren­csésen meghiúsult a törökök elszánt magatartásán. E fontos pont lekötve tartja Nikoláj nagyherczeg seregének legnagyobb részét (70,000 ember,­ melyre Sumla és Várna ellen ép úgy szükség volna, mint a Balkánban. Buszcsuk ellen jul. 23-án kezdték meg az oroszok a támadást a Pir­­gosz szigeten felállított ütegekből. Másik oldalon Lipniczet szállták meg, délen pedig Piranziban ütöttek tábort. Mindjárt jul. 23-án a törökök rátör­tek az ostromló övre, mely nagyon megérezte, hogy még nem elég erős a nevezetes hadi­tett végrehajtására. Ugyanakkor Balgrád körül is vere­séget szenvedtek az orosz előcsapatok, s ekkor visszavonultak Buszosuktól. Az ostromra szánt orosz seregből Krüdener tábornoknak is segélyt kellett küldeni Nikápoly alá, s ekkor a vár ostroma egyelőre abban maradt. Azóta Tirnovó felé is tete­mes orosz csapatok húzódtak. Harczok Balgrád körül. A Lom vize mellett, Balgrád irányában jul. 21 és 25-én erősen folyt a harcz, s az oroszoknak vissza kellett vo­nulni Konstance, Vrenca és Lenovoig, körülbelől 4—5 mértföldre. A trónörökös és a hírhedt Don Karlos spanyol trónkövetelő csak nagy bajjal tud­ták kikerülni a török fogságot, mert csapatjaik szétverettek. Szilisztriát a dobrudzsai hadosztály jul. 23-án megtámadta. Először is a déli erődöket ágyúzták, s azután a gyalogságot vezették rohamra. Szelim pasa visszatartóztatta embereit, míg az oroszok egészen közel nem jöttek, s akkor aztán szuronyszegezve rohant rájuk. Az oroszok nagy rendetlenségben visszavezettek, s egyúttal egy sumlai osztály is rájuk ütvén, nagy veszteséget szenvedtek. A plevnai ütközet. Mennyi vakmerő­séggel, de annál kevesebb biztossággal vannak szétszórva az orosz hadosztályok a harcztéren, bebizonyította a Plevna melletti csata, melynek elvesztése az egész hadvezényletben és hadi terv­ben már változást idézett elő, nevezetesen azt, hogy a várnégyszög ellen indult hadosztályok ostrom művelete elhalasztatott, a román hadse­regből pedig segítséget kellett átszállítani Niká­­polyba, melyet Ozmán pasa győztes hada környé­kezett. Plevna különben nincs messze Szisztovától sem, s a basibozukok egészen odáig elkalandoztak. Nincs továbbá messze Szisztovától Balgrád sem, mely körül erős török hadsereg van, s ha ez győ­zelmes csatát vív, a szisztovi átkelő két oldalról van fenyegetve. A plevnai csata az eddigi hadjárat első nagy csatája volt, s arról is nevezetes, hogy maguk az orosz hivatalos jelentések is bevallották Schilder-Schuldner tábornok megveretését. A harcz­­ban volt orosz sereg csaknem harmadrészét vesz­tette el holtakban és sebesültekben. Ezenkívül sok fogoly és hadi zsákmány jutott a törökök kezébe. A törökök vesztesége halottakban nem sok, de a sebesültek száma ezernél nagyobb. Jul. 19-én érkezett meg Ozmán pasa Plevna alá, s egy elsánczolt táborba szállt. Az oroszok azonnal támadást intéztek, de véres rohamuk nem volt elégséges. Jul. 21. megújították a harczot, mely 7 óra hosszat tartott, s délután 5 órakor a törökök győzelmével végződött. Jul. 22-én a törö­kök utána nyomultak az oroszoknak, melyek Szisz­­tovból erősítést kaptak, de a törökök szintén sza­porodtak a Viddinből ezalatt érkezett csapatokkal. Egy bécsi lapnak jul. 25-től ezeket távírják a Plevna körüli harczok lefolyásáról: ,,A 9-ik orosz hadtestjük 21. és 22-én 6000 embert küldött Plevna felé, ahova már 1200 orosz előnyomult. Czéljuk az volt, hogy a plevna-lováczi vonalat és a Buscsukból Szófiába vezető utat biz­tosítsák. Ez az előhad 19. és 20-án már küzdött Ozmán pasának 8000 emberével, és a törökök vereséget szenvedtek. Midőn tehát az említett dandár a török hadállásokhoz ért, a 7000 emberből álló orosz sereg megtámadta és elfoglalta a törökök állásait a Krivicza jobb partján. E közben a török sereg 16,000 főre szaporodott. Az oroszok, kik az első nap jól harczoltak, nem voltak képesek meg­rendíteni a törököket. Júl. 22-kén újra kezdődött az öldöklő harcz a Viddinből segítségül érkezett 12,000 törökkel. Ezek száma most 28 ezerre emel­kedett. A törökök megtámadták és kiverték az oro­szokat állásaikból és rendetlen visszavonulásra kényszerítették őket, miután 2000 embert hagytak hátra; ekkor szuronynyal üldözték a futókat. Rosenbaum ezredes az archangelográdi ezredből és sok tiszt esett el. — A negyedik hadtestnek egy osztálya, mely jul. 19-kén kelt át Zimniczánál a Dunán, és a trónörökös seregének erősítésére volt szánva, Plevna felé küldetett és ma érkezett oda, hasonlóképen egy orosz dandár Nikápolyból, a­hol csak 500 ember maradt hátra. Most tehát Plevná­­nál 25,000 orosz és 27,000 török áll egymással szemközt. Lovácz elfoglalása. Jul. 20-kán Ozmán pasa hadtestének egyik hadosztálya, Adol pasáé, Tirnova felé nyomultában Lovacz előtt egy orosz hadtestre bukkant, és rögtön összecsapott vele. Hat órai harcz után a törökök rohammal bevették Lovaczot, az ellenséget pedig annyira szétugrasz­­tották, hogy az felbomlott rendben két különböző irányban eredt futásnak; egyik fele Tirnova felé, másik fele Nikápoly irányában szaladt, Getteniczáig hevesen üldöztetve. A balkáni harczok. A balkáni orosz hadsereg birtokában lévén a Vaskapu és Sipka hegyszorosoknak, a csapatszállítás meg van könnyítve. Reuf pasa Eszki-Zágránál súlyos harczokat vívott az előnyomulás ellen, de a törökök nagyobb művelethez még mindig az erősbítést várták. Ezalatt az oroszok Jamboltól nyugat felé, Karabanárig nyomultak, hol Szulejmán pasa egy hadosztályát visszaverték. Maga Szulej­mán pasa ekkor (júl. 26.) még Drinápoly­­ban volt. Az oroszok a Balkánban elfoglalva tart­ják a Sipkaszorostól kezdve Kazanlikot, Eszki-Zágrát, s délre le Haszkicjig terjednek, mely utóbbi hely azon csomóponton van, hol a vasút az országutat szeli át. Karabu­­nár a­­Jambolból Drinápolyba vivő vasútnál van, s az Eszki-Zágra és Hermanli közti távolság felét teszi. A balkáni orosz haderő helyzete nem a legszerencsésebb, és nagy elbizakodás vezé­nyelte , mely úgy látszik, az ellenfél legna­gyobb élhetetlenségére számított. Ha háta mögött Tirnova körül az oroszok megve­retnek, vagy a Sumlából elindult Hafiz pasa szerencsésen bekerül a Balkánba, Gurko tábornok visszavonulási vonala el van vágva. Ha maga megveretik, a töröktől függ, hogy mikép zsákmányolja ki a győzelmet, mert a hegyszorosak egy kicsit szűk utak egy futó seregnek. Ellenben ha Szulejmán pasa veszt csatát, akkor Drinápolyig zárva van az út az oroszoknak, s Drinápolynál nem lesz újabb tekintélyes haderő. Az oroszoknak nagy segítségükre szolgál, hogy a Balkán lakói mind velük tartanak. Konstanszinápolyban bíznak Szulejman pasában és hadseregében. Reuf és Szulejman e hó 28-án egyesültek Jamboli alatt. Az oroszok átkelése a Balkánon, mint az újabb jelentésekből látjuk, épen nem volt még tervezve, s a kedvező véletlen segítette hozzá őket. Gurkó tábornokhoz július 11-kén bolgár bandafőnökök mentek, kik még a hegységben gaz­dálkodnak, s ajánlkoztak az orosz csapatokat harcz nélkül átvezetni a hegyen, mivel a szorosok rend­kívül gyengén voltak megszállva, s azonkívül a csupán általuk ismert utakon a főátjáratokat meg lehet kerülni. Gurko tábornok fölhatalmazást kér­ POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. 31. SZÁM. 1877. XXIII. ÉVFOLYAM.

Next