Politikai Ujdonságok, 1880 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1880-06-09 / 23. szám

278 orsz. m. iparegyesületnek, melyektől a jövőre nézve nemcsak az iparegyesület mint ilyen, hanem átalá­­ban az egész hazai ipar sok jót várhat. Szerencsét kívánunk egyszersmind az egyesületnek ahhoz, hogy közgyűlésén gr. Zichy Jenőt, a tevékeny és szerencsés kezű iparbarátot közfelkiáltással elnö­kéül megválasztá. A gyűlésen K. Kemény minisz­ter is jelen volt, s ő osztotta ki az egyesületi jutal­makat. A gyűlést Ráth Károly alelnök nyitotta meg, s beszédében festő azon nehéz viszonyokat, melyek közt az ipar hazánkban jogos helyét kivívta, s je­lenleg azon állást elfoglalta, honnan mind több és több gyakorlati eredmény kivívása már csak idő kérdése. Az egyesület múlt évi működését illetőleg utal az előterjesztendő igazgatósági jelentésre s felemlíté azon örvendetes körülményt, hogy az egyesületnek sikerült a múlt év folyamán József főherczeg ő fenségének magas védnökségét kinyerni. Zichy Jenő gróf feláll s elmondja, hogy Jó­zsef főherczeg kijelenti levelében, miszerint a fő­védnöki állást nem csak szinleg óhajtja betölteni s a legmelegebb szavakkal ad kifejezést sajnálkozá­sának, hogy a mai közgyűlésen nem jelenhetett meg, de fel fogja használni a legközelebbi alkalmat, melyet az egyesület neki nyújtana, hogy az egye­sület körében megjelenjen és a magyar ipar fejlesz­tésére buzdítólag közreműködjék (Éljenzés). Mudrony Soma, az egyesület igazgatója terjesztő elő ezután az igazgatóság j­ele­n­­t­é­s­é­t. Az egyesület kebelébe a lefolyt évben 13 új alapitó tag lépett 2300 írttal, — köztük gr. Zichy Jenő 1000 írttal. — Az alapitó tagok száma 437, a rendes tagokéé 1245. Az egyesület megfelelő la­pok és folyóirat által is igyekszik előmozdítani az ipar ügyét. Az igazgatósági jelentés folytatólagos szaka­szai az ipar emelése körül fölmerült mozzanatokat, a technológiai iparmúzeum és az iparművészeti mú­zeum állapotát és tervbevett czélszerű átalakításait ismertetik. Az iparművészeti múzeum tanítási czélra fog átengedtetni, ezenkívül czélba van véve egy iparművészeti előkészítő tanfolyam és egyes fontosabb iparágakra nézve spec­iális tanműhelyek létesítése. Az egyesület vezetése alatt álló iparta­nodák 22 osztályában a múlt év folyamán össze­sen 1385 tanuló volt. A székesfehérvári kiállításon nyert érmek és díszoklevelek kiosztása végett az egyesület múlt év nov. 30-án a fővárosi vigadóban fényes ünnepélyt rendezett.­­ A székesfehérvári kiállítás elnöksége az egyesületnek bevételi fölöslegéből 10.000 forin­tot adományozott, mit a közgyűlés Zichy Jenő gr. kiállítási elnöknek jegyzőkönyvileg melegen meg­köszön. A jövőre nézve az egyesület igazgatósága be­hatóan foglalkozik egy Budapesten tartandó nagyobb országos kiállítás rendezésé­vel, ezenkívül érintkezésbe lépett a Bécsben szé­kelő keleti múzeum igazgatóságával s az Zichy Edmund gr. közbenjárására a múzeumnak hazai iparunk szempontjából érdekkel biró tárgyait a nyár folyamában rendezendő kiállítás végett né­hány hétre átengedi. A jelen év folyamán egy m­ű­­ipari kiállítás is van tervezve. Az egyesület kebelében számos ipari találmány, javítás és ter­­melvény mutattatott be. Érdekeinek előmozdítása végett összejövetele­ket tartott, a fölmerült kérdéseket megvitatta, a kormányhoz emlékiratokat intézett, melyekben fő­leg három irányra van súly fektetve. Ezek: 1. az állami, törvényhatósági és közvállalati szükségle­teknek a hazai ipar általi fedeztetése. 2. Adó- és illetékmentességek és kedvezmények adása egyes fontosabb iparágaknak. 3. A szállítási eszközöknél, főleg vasutaknál oly tarifa-politika inaugurálása, mely különös feladatává teszi a hazai ipar fejlesz­tését és támogatását. A honvédség bőrnemű szük­ségleteinek magyar ipar által leendő fedeztetése tár­gyában az egyesület által a múlt év folyamán be­nyújtott emlékirat már kedvező elintézést nyert. Az egyesület pénzügyi viszonyait illetőleg az egyesületi alapítványi tőke 34,359 frt, a forgó tőke a múlt évi 1318 frt hiány fedezése mellett 215 frt többletet mutat föl. A jövő évi költségelő­irányzat szerint a bevétel 24,490 forint s a kiadás 15,474 frtban van megállapítva. Élénk éljenzés fogadta e jelentést és Mud­rony Soma újólag megválasztatott igazgatónak. Ezalatt megérkezett báró Kemény Gábor iparügyi és közgazdasági miniszter, küldöttség kí­séretében. Kemény Gábor b. miniszter kijelenti, hogy tekintve az ügy fontosságát, melynek az egyesület előharczosa, legszebb hivatásának tartja, mint köz­­gazdasági miniszter, hogy engedve a hozzá intézett felhívásnak, a kiérdemelt jutalmakat átadja az ille­tőknek. (Éljenzés.) Ezután a miniszter átnyújtja a kitüntetett iparosoknak a közgyűlés éljenzése mellett az érme­ket, míg Ráth Károly alelnök az okleveleket adta át nekik. Ezután választások következtek. Gróf Zichy Jenő egyhangúlag elnökké választatott. Zichy Jenő elfoglalván elnöki székét, lelkes szavakban üdvözli a közgyűlést s ígéri, hogy benne a tett emberét, a­kit kerestek, meg fogják találni. A további választásokra beadott szavazatok összeszámolása alatt a közgyűlés az igazgatóság által beterjesztett alapszabály-módosításokat tár­gyalta, s elfogadta. Ezek : egyetemes összejövete­lek életbeléptetésére, a szakosztályok és vidéki osz­tályok szervezésére, elnök és alelnököknek 3 évre leendő választására vonatkoznak. A szavazás eredménye szerint a beadott 176 szavazat közül 160 szavazattal első alelnöknek dr. S­z­a­b­ó­k­y Adolf újból megválasztatott, má­sodelnökségre Ráth Károly és Lutzenbach­er Pál egyenlő 81—81 szavazatot kaptak, ennek foly­tán legközelebbi közgyűlésre új választás határoz­tatok el. A kilépett képv. bizottsági tagok és a számvizsgáló bizottság tagjai újból megválasztat­tak. Ezzel a közgyűlés véget ért. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. 23. szám. 1880. xxvi. évfolyam. A kisbirtokosok országos földhitel­intézete rendkívüli közgyűlést tartott e hó 7-én. E nagy re­ményekkel megalkotott pénzintézet, mely az ismert sajnos körülmények folytán nem volt abban a hely­zetben idáig, hogy a sokoldalú várakozásnak meg­felelhessen, a közgyűlésen végre a hitelszövetkeze­tek létesítésének új és gyakorlati szabályzatát is elkészíté. E munkálat az orsz. magyar gazdasági egyesület szövetkezeti szakosztályával s az első hazai takarékpénztárral egyetértőleg lett megálla­pítva. A választások is közmegelégedésre tör­téntek. Bittó István elnök megnyitván a közgyűlést, fel­­olvastatá az igazgatóság jelentését, mely elmondja, hogy az intézet legfőbb törekvését nagyon megzsibbasz­­totta azon mozgalom, mely a «Kisbirtokosok földhitelin­tézete» c­égű részvénytársulat vezetése ellen, valamint a sajtó terén, úgy társadalmi utón m. évi deczember elején megindult, és a­melybe — részint a névazonos­ság, részint némely igazgatósági tagnak mindkét inté­zetnél elfoglalt állása folytán — ezen válságos intézet is tévesen belevonatván, hosszabb időn át bizalmatlan­sággal találkozott. Azonban lényeges javulás állt be, midőn az igazgatóság a hazai takarékpénztár-egyesület­tel a köztudomású üzleti összeköttetést létesítette, mert ezen szövetség a megrendült bizalmat azonnal helyre­állította. Hálásan emlékszik meg gr. Festetics Pálról, ki mindazon költségeket, melyeket az intézetnek közel 6 évre terjedő létesítése igényelt, hazafias áldozatkész­séggel előlegezte. A létesítési költségek 42,833 frtra rúg­tak, de miután gr. Festetics Pál 6206 frt visszatéríté­séről lemondott, részére csak 36,627 frt lesz visszatérí­tendő , mely összeg a gróf részére ki is utalványoztatik. Ezek után az alapszabályok némely pontjai módo­síttattak, aztán pedig választások történtek. Végül, mi­után a múlt évi október 19-iki közgyűlésen megválasz­tott elnök gróf Festetics Pál, továbbá Tisza László és dr. Plufsich­ Frigyes igazgatósági és Nagy György fel­ügyelő bizottsági tagok állomásaikról lemondottak, a megürült helyeket a következőleg töltötték be: megvá­lasztottak : elnökké Bittó István, alelnökké gr. Ká­rolyi Tibor, igazgatósági tagokul dr. Tel­esz­ky István, Dániel Ernő, felügyelő bizottsági tagul dr. G­y­ő­r­y Elek. Vegyes közlemények. A rozsnak a búzából való kiszedésére nézve egy mezőgazda azt írja, hogy annak épen most, és pedig még mielőtt a búza fejét kihányná, az esetben is múl­hatatlanul kell megtörténnie, ha nagyobb területű bú­­zavetések között is sok, már kalászban álló rozsnövény van. Ha a búzának roz­zsal való kevertsége akár a vető­mag tisztátlansága, akár trágyázás, akár pedig gondat­lan vetés által okoztatott, a búza között lévő rozs min­dig gaznak tekintendő, melyet cséplés után soha sem lehet teljesen eltávolítani, és átalában a búza árát csök­kenti. Minthogy pedig asszonyok és gyermekek abrosz­­szal és sarlóval ellátva, bár­mily nagy legyen is a búza között lévő rozsnövények száma, egyenként 2—3 hol­dat is képesek naponként megtisztítani, csak káros áltakarékosság volna a rozs kiszedését elmulasztani. Üzleti és gazdasági tudósítások. Budapest, június 6. A lefolyt héten tartós pásztás esők váltakoztak meleg, napos, de nem forró napokkal s az érkezett jelentések mindenfelől kedvezőt jelentenek a vetések állásáról. Magyarország búzaü­zlete ez idén, ha az időjárás kedvező marad, ismét szerepet játszhatik az európai piac­on, mert az eddigi kilátások szerint sem Románia, sem Oroszország nem fog komolyabb ver­senyre kelhetni gyengébb termése miatt. A budapesti gabnapiac­on a búza­­üzlet nyugodtan kezdődött ugyan, de tartós árakkal, fekete lisztre alkalmas silányabb fajok igen jó figyelem­ben részesültek ; malmaink azonban a külföldi árakkal szemben nem látván az üzletet nyereségesnek, tartóz­kodó állást foglaltak el s nyomást gyakoroltak a gabo­na­üzletre, mig végre sikerült nekik az árakat lenyomni, úgy hogy ezek a hét második felében 20—25 krral csökkentek s az irányzat lanyha maradt. A forgalom lassú volt, s mintegy 65 ezer mmázsa adatott el. A ha­táridőre szóló üzletben búza őszre különböző árin­gadozásoknak volt kitéve, s 10 ft. 277a—10 ft. 327a kron szilárd irányzattal záratott. — Rozs mérsékelt kereslet mellett változatlan szilárd maradt, minthogy a hozatal és raktárkészlet igen gyér, 4000 méter mázsa adatott el az állomástól szállítva, jó áru 10—10 ft. 25 kron, silányabb 9 ft. 90—10 fton. — Árpában kevés forgalom volt, a hozatal kevés , az irányzat szilárd ma­radt, takarmányárpa 9 ft., középfaja 8 ft. 50—9 fton. — Zab olyan árkülönbözetet mutat, a milyen csak ritkán fordul elő ; még rostálatlan hajóárura 6 f­t. 85— 7 fttal alkudtak, jó rostált áruért 7 ft. 30—7 ft. 50 krt, fehérért 7 ft. 80 krt adtak. — Kukoricza - áru 9000 mmázsa 7 ft. 80—7 ft. 85 kron kelt, uj áru gyönge for­galom mellett 7 ft. 40—7 ft. 50 kr., finom 7 ft. 60 krral fizettetett. — R e­p­c­z­e : tiszai vasúti állomástól szál­lítva a nagyváradi olajgyár 12000 mmázsa káposzta­­repczét vásárolt 13 és 137s fton ; innen szállítva 3000 mm. vétetett 137a és 13s/1fton. Határidőre 1474—1470 ft. —Hüvel­yesek. Babban élénk kereslet mel­lett jelentékeny üzlet volt: dunai bab 10—10 ft. 25 kr, nagyszemü magyar 10 ft. 25—10 ft. 50 kr., törpe bab 10 ft. 75—11 ft., tarka hiányzott, barna 10 ft. 75—11 ft. — Köles: 7 ft. 50—7 ft. 75 kr. —­Köleskása: 12 ft. 50—12 ft. 75 kr. — Borsó: magyar 16—17 ft., morva 19—20 ft. — Lencse: magyar kisszemü 15— 16 ft., nagyszemü magyar 18—­19 ft., morva 32—33 ft. — Bükköny:6 ft. —Mák: magyar szürke 29—29 ft. 50 kr., magyar kék 32—33 ft., morva 37—38 ft. —­­Kömény: magyar 32—­33 ft., hollandi 38—39 ft. — Kendermag: 8—8 ft. 25 kr., I. r. 8 ft. 50 kr. — M­o­h­a r: 6 ft. 75—7 ft. •—­Dió: finom 22—23 ft., si­lányabb 16—18 ft. —­Lenmag: 13 ft. 75—1­4 ft. — Repc­eolaj : nagyban 37 fton, kicsinyben 37 ft. 50 •—38 ft. fizettetett kétszeresen finomított áruért. —­­Lenmagolaj : belföldi hiányzik, külföldi 40—41 ft. — Kőolaj: finom áru 7 ft., határidőre szept.—de­­czemberre 1­7 ft. 50 kr. — Szesz: nyers áru 33—33 ft. 50 kr., élesztő 35 ft. 29—35 ft. 75 kr.; kétszer­űen finomított 35 ft. 50—35 ft. 75 kr. — Szilva: szerbiai hordóban 10 ft. 75—­11 ft., szerb zsákban 10 ft. 25—10 ft. 50 kr.; boszniai hordóban 11 ft. 75—12 ft.; zsákban 11 ft. 25—11 ft. 50 kr. —■ Szilvasz: jó szlavóniai 18 fton kelt. — Viasz: erdélyi 128 ft. 50 kr., rozs­­nyói 124 ft. ; finom 130—132 ft. — Méz: nyers 28— 29 ft.; szűrt 33 ft. 50—35 ft. — Borkő: magas fokú 65—68 ft., silányabb 54—58 ft. — G­u­b­a­c­s: I. r. ma­gyar 18—19 ft.; II. r. 12—14 ft.; szerbiai I. r. 15—­17 frt. —­Gyapjuü­zlet. A medárdi vásár néhány bel- és külföldi vevő részvétele mellett lanyhán kezdő­dött; a forgalom főképen a behozott kétnyiratú gyapjú különböző falai felé irányult, anélkül azonban, hogy az eladók felcsigázott igényeinek megfelelt volna. Más fajokban, alig számbavehető áru folytán, jelentéktelen volt az üzlet. Marhavásár. A június 3-án tartott heti marhavá­sárra felhajtatott 1553 nagy és 1011 apró marha. El­adatott : 19 bika drbja 90—196 ftig, 751 ökör párja 180 —335 ftig, vágó­tehén 145—280 ftig, 93 fejőstehén dbja 70—180 ftig, 107 bivaly párja 150—230 ftig, 531 borjú dbja 6—20 ftig, 480 birka párja 10—1372 frtig, ökörhús 100 kilogramm 53—55 ft., tehénhús 50—53 ft., borjú­hús 60—70 ftig, bivalyhús 47—49 ftig, nyers szalonna 68—70 ftig, sertés­zsir 70—72 ftig. A budapesti ipar állásáról A nyár megérkeztével most is bekövetkezett az ipar csöndes időszaka. A mes­terlegények a szállókon mind többen vannak, vagy el­utaznak a fővárosból. De nagy keletük van a kőm­ive­­seknek. A közelebbi napoknak több fontos mozzanata volt, mik a nagyobb mérvű vállalkozás terén tűntek föl. Nevezetesen a főváros egész területén a vízvezetési vas­­anyagszerek szállítása 3 évre a «hazai gyárszövetkezet»­­nek adatott ki. Tehát elértük azt, hogy 670 ezer forint­nyi s három évre terjedő nagy munkára nem külföldről hozzák a vasat, hanem tisztán belföldi vállalatok terem­tik elő. A pesti vízvezetékhez Lindley idején az utolsó zárcsapig az összes vasakat Angliából hozták. Feljegy­zésre méltó még, hogy a hadsereg bőrszállítása tekinte­tében a magyar és osztrák konzorcziumok kiegyeztek. A gyáriparban a malom, gépgyár és kékfestő-ipar virágzó helyzetében egyformán maradt. Felelős szerkesztő : Nagy Miklós. (Lakása: Egyetem­ tér 6. szám.)

Next