Politikai Ujdonságok, 1882 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1882-11-08 / 45. szám
45. szám. 1882. xxviii. évfolyam. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. bájában egy tábori ágy, két szék, egy pad s cserépkorsó van. A fogoly leginkább rizzsel él s hozzá főtt szárnyasokkal. A fölötte ítélendő bíróság tagjai ezek lesznek: Izmail Ejub pasa, a vizsgáló bizottság elnöke, cserkesz származású, s Szudán kormányzásában Gordon ezredes közvetlen elődje volt. Ezen hivatalából azért mozdították el, mert rabszolgakereskedésben való részvétellel vádolták. Ali Ghaib pasa török származású, Izmail pasa exkkedive hű alattvalója volt, a most mindenható Szultán pasának pedig kedvencze. Jusszuf Khondi pasa, Mohamed Zeki pasa, Szaad-ed-Din bej, Szolimán Jurry bej és Musztafa Kubrusszi valamennyien vagy törökök vagy cserkeszek, kiket a nemzeti párt tett ki hivatalaikból. Mohamed Muktár effendi egyiptomi műszaki tiszt volt, s beszél francziául és angolul. Arabinak is pártfogolja volt egy ideig, együtt is volt vele a kafr-el-devari táborban, de innen az angolokhoz szökött át. Mohammed Kauf pasa, a haditörvényszék elnöke egyiptomi, ki a hadjárat alatt Kairó és Alexandria közt tartózkodott. A nemzeti manifesztumot ugyan aláírta Kíróban, de a tel-elkebiri csata előtt véglegesen a khedivehez csatlakozott. Kraszim pasa, Ismail Kamil pasa, Husszein Assim pasa, Kurshid pasa szintén vagy törökök vagy cserkeszek, kiket szintén kitett a nemzeti párt a hivatalukból. A többiek, Szulejman Mag pasa, Ozmán Lalif pasa, Ahmed Hassandim pasa, Szulejman Nadsati pasa szintén vagy törökök vagy cserkeszek. Mi történjék Arabival? E kérdést fejteget a kölni lap alexandriai levelezője, s ezeket mondja: Az arab lakosságnál a khedive tekintélye oda van, nem egyéb mint «kairói pasa». Arabi annak idején trónvesztettnek hirdette a khedivét, még pedig egyházi főméltóságok által. A nép az hiszi, hogy Arabi a szultán parancsát teljesítette. Hogy ma fogoly, azt az alsóbb néposztály nem is hiszi. Vagy ki kell végeztetni Arabit, vagy pedig a szultán felségjogát Egyiptom felett el kell törülni s a khedivét szuverén fejedelemnek kikiáltani. Az angol politika azonban még nem határozott. Pedig ha Anglia föltétlenül rendelkezni akar a khedivével, a nélkül, hogy Egyiptomot állandóan megszállaná, úgy nem lehet érdekében meghagyni a szultánnál azt a hatalmat, melylyel az angol befolyást folyton ellensúlyozhatja. A khedive önállósága lényegesen meg fogja szilárdítani tekintélyét az egyiptomiak- nál, s ha egyszer igazán ő az úr hazájában, úgy közönyössé vált reá, mi történik Arabival. Akkor életben hagyhatja, száműzheti vagy tehet vele, a mi tetszik, ha ugyan előbb erkölcsileg megbélyegzik s igy megdöntik tekintélyét a tömegek előtt. Erre elég módot nyújt a most folyó vizsgálat. Anglia nem is akar mártírokat csinálni, mert tudja, hogy bármi nyomorultan viselte is magát Arabi, ha kivégeztetik, mindig a vértanuság dicskörében fog hitfelei előtt állani. Az angolok pedig jó barátokat akarnak a mohamedánok közt szerezni s igy nem áll érdekükben, hogy Arabi életével lakoljon részvételéért a lázadásban. A hamis próféta, Egyiptom déli részén már rég idő óta szerepel Mahdi próféta, ki a mozlimek közt nagy tiszteletben áll, egész serege van és már nem egyszer harczokat vívott az egyiptomi csapatok ellen. A mozlimek izgatottsága most megszaporította seregét, és Mahdi újra hirdeti, hogy ő az Isten által küldött legutolsó próféta, ki a világot az izlám számára vissza fogja hódítani. A próféták különben az arabok között nem ritkák, főleg mióta a khalifátus a korábbi vallási jelleget elveszteni kezdi és mindinkább világi hatalommá változik. A Korán szerint az utolsó próféta fehér lovon fog megjelenni, fehér lovon ülő kíséretével egyetemben s ekkor a világ összes hatalmasai meghajolnak előtte. A hamis próféta igen ügyesen felhasználja a jelenlegi helyzetet, mely reá nézve nagyon kedvező. A szultán ugyanis Egyiptomot a hitetleneknek szolgáltatta ki, Arabi pedig leveretett a hitetlenek által és így nem bir isteni küldetéssel. A hamis próféta tehát elhitetheti az igazhivőkkel azt, hogy ő az ég valódi küldötte, ki Egyiptomot megszabadítja minden veszedelemtől. Azt hiszik átalában, hogy Arabi pasa számított Mahdi közreműködésére. Az angolok azonban nem hagytak neki időt, hogy kizsákmányolhassa összeköttetését Mahdi prófétával. Núbia fővárosa komolyan veszélyeztetve van jelenleg az ál-próféta által. A lakosság titokban rokonszenvezik vele s Egyiptomból érkező hírek szerint az egész izlámban el van terjedve a hit, hogy az álpróféta nov. 12-én királylyá fog kikiáltatni. Az álpróféta voltaképen egy Abu Khelat nevű szabadon bocsátott néger, kit 1879-ben Gessi pasa foglyul ejtett. Börtönében jutott tudatára prófétai küldetésének s midőn Gessi halála után visszanyerte szabadságát, késedelem nélkül hozzáfogott missziójának teljesítéséhez. Jelenleg mintegy 10 napi járásnyira van Kairótól, és Khartum várost fenyegeti. .Jelenleg Kordofan tartomány fővárosát ostromolja. Az egyiptomi kormánynak okvetetlen seregeket kell küldeni Szudánba, hogy az ál-próféta forradalmának gátat vessen. Az angolok is küldtek Szudánba katonai szakértőket, hogy a helyzetről jelentést tegyenek. Alladdin pasi, a Vörös-tenger egyiptomi tengerpartjának kormányzója, a szudáni expedíció főparancsnokává neveztetett ki. Meggyilkolt angol expediczió. Az egyiptomi beduinok kirabolták és meggyilkolták Palmer tanárt, G 11 századost és Charrington hajóhadnagyot, kik az angol kormány megbízásából Egyiptom belsejébe utaztak, hogy ott az angol hadsereg részére tevéket vásároljanak s erre a czélra 300 font aranyat vittek magukkal. A nakhii beduinok szabad választást engedtek nekik, az agyonlövetés és egy mélységbe való leugrás között. Palmer leugrott és természetesen egészen összezúzta magát; GUI és Charrington agyonlövették magukat. Zavargások Franciaországban. Az anarkhista kihágások veszélyességét, mint előre látni lehetett, nagyon túlozták, mégpedig a köztársaság-ellenes lapok, melyek a kihágásokban, csendzavarásokban rögtön forradalmat láttak, amelynek elnyomására a köztársasági kormányt gyöngének hirdették. Ez az anarkhista összeesküvés nem fog a kommün uralmára vezetni. A mozgalom nem hatolt le a munkásosztályok mélyébe, s csak azok az elemek vannak belekeveredve, melyek az összeütközést üzletszerűen folytatják, s minden zajos tüntetésben részt vesznek. Bizonyos regényességet nem lehet megtagadni az anarkhistáktól, amint az izgatás jelszavait, meg a dinamitot terjesztik alattomban; de az ilyesmi rendezett államban nem elég arra, hogy nagy tábort hódítson magának, mert minél inkább terjed a részvevők száma, annál jobban növekszik a veszély a fölfedezésre. Amint az anarchisták jelentőségét magyarázzák a franczia lapok, abból az tűnik ki, hogy az egész mozgalom a vagyonos osztály ellen irányul; a szervezet pedig arra törekszik, hogy tüntetésekkel, bombákkal, dinamittal, fenyegető levelekkel megfélemlítést idézzenek elő, de hogy aztán ha azt elérték, mikép járjanak el, arra még nem is gondoltak, mert ahány ilyen erőszakoskodó csoport van, az mind másképen gondolkozik a czélra nézve. Szoros kapcsolatba hozzák őket az orosz nihilistákkal; erősen állítják, hogy az országban lappangó orosz nihilisták szítják az anarkhista mozgalmakat, s hogy a fő tűzhely Svájczban van, de még ez sincs bizonyítja, ez is esik újabb vád egyelőre a szabad Svájcz ellen, melynek politikai menedékjoga oly régen sérti már egyes államok szemét, egyszer Németországét, másszor Oroszországét. Mint jelentik, most a franczia kormány is indíttatva érezte magát figyelmeztetni a svájczi szövetség-tanácsot, hogy az országban élő politikai menekültek fölött szigorúbb felügyeletet tartson. Hir szerint a franczia kormány arra is utasította a rendőrséget, hogy Krapotkin herczegre, az orosz anarchistára jól vigyázzon, s ha franczia földre lép, azonnal utasítsa ki. Párisban pedig úgy találják, hogy a belügyi állapotok szigorú megtorló rendszabályokat igényelnek, s erre nézve legjobb volna egy erős kormány. Ezalatt pedig Gambettát értik, kiről ismét beszélik, hogy a miniszterelnökségbe vezető útját egyengetik. Zavargások az utóbbi napok alatt is fordultak elő, de a mozgalom mind terjedelméből, mind veszélyességéből sokat vesztett. Hogy Párisban a munkásosztály szintén merényleteken jártatná az eszét, nincs elég bizonyíték, sőt a munkaszünetelések is nagyot csökkentek. A kormány intézkedései. A franczia kormány rendeletet adott ki, mely a dinamit és robbanószerek használatát, szerzését megnehezíti. Aki dinamitot szállít, annak nyilatkozatot kell aláírni, hogy mi czélra szállítja, hol tartja, valamint hatóságilag kiállított nyilatkozatot kell vennie mindenkitől, akinek dinamitot ad el. Az ilyen nyolc nap alatt beszámolni tartozik, hogy mire fordította a robbanószereket. A franczia kormány az anarkhista üzelmek miatt tárgyalásokat folytat a svájczi kormánynyal. Az újabb események. A kormány több tagja fenyegető levelet kapott. Valamennyi levél egy mintára készült, fent a bal szögben felrobbanó lőpor, alant pedig, az aláírás helyén, halálfej van ábrázolva s alatta e szavak állnak: A végrehajtó bizottság. A levélben felszólittatnak a miniszterek, hogy lépjenek le helyeikről s engedjék ezeket át azoknak, kikben megvan az akarat és a képesség a jó kormányzásra. A levelek igy végződnek: «Ez a felszólásunk az első, de egyúttal az utolsó is. Ha ön tanácsunkat nem fogadja meg, úgy mától számított tizenkilencz nap múlva (a levelek okt. 2'-ről vannak keltezve) kilép ön az élők sorából.» Átalában a fenyegető levelek képezik az anarkhisták fő fegyverét a dinamiton kívül. A párisi rendőrfőnök e hó 6-án levelet kapott, mely értesíti, hogy a rendőr-prefektúra épülete 48 óra alatt a levegőbe fog röpíttetni. Jellemző a párisi izgatott hangulatra nézve, hogy a kommünnek a versaillesi csapatok elleni küzdelmét ábrázoló festményt el kellett távolítni a képtárlatból, nehogy még jobban felizgattassanak a szenvedélyek. Párisban e hó 22-én éjjel egy férfit fogtak be, aki forradalmi falragaszt függesztett fel. E falragasz a polgárosztály ellen való fenyegetéseket tartalmazott. A falragasz azt mondja, hogy az elfogatások korántsem szelidítették meg az anarkhistákat, harczolni fognak nem utczán fegyverrel, ahol a zsoldosok elnyomják őket, hanem a tudomány minden segélyeszközével. Aláírva: «a végrehajtó bizottság.» Lyonban is többféle nyomtatványokat terjesztenek, melyek azt mondják, hogy elpusztítanak minden levéltárt, hogy a tulajdonjog czimeit megsemmisítsék és a társadalmat zavarba hozzák. Dinamitot, lőport, gázt fognak használni a rombolásra. A r 1 e - ben a forradalmárok a Saint-Genes klub lépcsőházában három bombát robbantottak el. A rázkódás oly nagy volt, hogy a palota összes ablakai darabokra törtek. Szerencsére senki sem sebesült meg. Amiensben egymást érik a gyújtogatások. Génfből jelentik, hogy Krapotkin herczeg okt. 31-én este innen elutazott. Utazásának czélját senki sem ismeri, de sejtik, hogy a franczia határ felé tart. Kíséretében csupán egy inasa van, kiben feltétlenül bízik. A herczeg fontosabb irományait magával vitte és pénzzel bőven el van látva. Bizalmas emberei előtt úgy nyilatkozott, hogy nagyon bízik a jelenlegi francziaországi mozgalomban és hiszi, hogy az anarkhisták ügyének nagy lendületet fog adni. Az orosz kormány, a nihilistáknak újabb akciójától tartva, sürgős megkeresést intézett a rendőrséghez, hogy szigorúan ellenőrizze az itteni nihilisták működését. A rendőrség a pétervári kormány kívánságát a szövetségi tanácshoz tette át, hangsúlyozva, hogy csak különös esetekben s esetről esetre való külön felszólításra teljesíthető az ilyen kivánság. Az orosz nihilisták Francziaország ban. Abból a körülményből, hogy a franczia anarkhisták szervezését az orosz nihilisták fővezérének, Krapotkin herczegnek tulajdonítják, egy párisi lap, a «Gaulois», elbeszéli, hogy francziaországban mennyi orosz nihilista húzta meg magát. Az elbeszélésből, melyben nagyon közreműködik a képzelődő tehetség, legmerészebb a következő rész: «Az Oroszországon kívül időző nihilisták száma mintegy háromezer, kik közül kétezer Francziaországra esik. (!) A nihilisták mindenütt, ahol megtelepednek, bizottságot, ez megint albizottságokat és csoportokat alkot. Az angol, a svájczi és a francziaországi bizottságok mindegyike nyomdával bír, melyben a bizalomra érdemes menekülteket foglalkoztatja. A nyomdával vegyészeti mű1 619