Politikai Ujdonságok, 1883 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1883-10-03 / 40. szám

40. n­ Am. 1383. XXIX. évfolyam. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. is s felnyitva egy női börtönt, megmutatta a női anti­szemitákat. Öten voltak egymás mellé sorakozva. Egyik közölök lehetett vagy 50—60 éves, félszemére vak, a többi tisztességesen öltözött fiatal paraszt asszony, leány. A petri-kereszturi tanító meggyilkolása. Tü­csök petri-kereszturi tanitó gyilkosa, Kis György nem fog statárium elé állíttatni, miután Z­la megyében a rög­­tönítélő bíróság nem a gyilkosok, hanem a rablások el­len van kihirdetve. Kis a meggyilkolt Tücsöktől elvette ugyan az értéktárgyakat, de nincs bebizonyítva, hogy rablási szándékból. Saját vallomása szerint Tücsök nejének akarta átadni. A gyilkosság boszából történt. Kis már pénteken (szept. 21-én) értesült, hogy veje Tücsök Zala-Egerszegre megy. Kiment a szőlőbe s ott éjszakázott. Reggel puskáját vállára véve, zsebében egy kétcsövű pisztolylyal az egerszegi országútra ment s egy bozótba rejtőzve várta Tücsököt. Amint ez előtűnt, kibújt a bozótból s eléje ment. Az iskolamester észrevette ipja szándékát és könyörögni kezdett neki. Kis felelet helyett rá­sütötte fegyverét, mire Tücsök összerogyott; mint hogy azonban még volt élet benne és hörögve hányko­lódott, Kis még két golyót bocsátott testébe. A gyilkos elszedte tárczáját, melyet a puskával együtt a szőlőben ásott el. E részleteket maga a gyilkos vallotta be. Postarablás: Szepes megyében Lubló és Palocsa közt a postát m. hó 27-én este kirabolták. A nagy sötétség igen kedvezett a gonosztett elkövetésére. Gyilkos és öngyilkos kérő. Boda József asztalos­legény már egy évig lakott Budapesten Keck Zsuzsánna özvegy mosónőnél, s többször megkérte ennek 15 éves leányát, Jozefát. Keckné mindig azt felelte neki, hogy várjon még egy évig, mert a leány még fiatal. A legény azonban úgy látszik féltette a leányt valakitől és ezért türelmetlen volt. Szept. 28-án este újból megkérte a leányt, de ismét azt a választ kapta, hogy várakozzék. Erre a fiatal­ember i­zonya dűlnél felugrott, zsebéből keskeny vésőt rántott elő s azzal előbb az anyát, majd a leányt kegyetlen módon össze-vissza szurkálta. Az anyán hat szúrást ejtett, a leányt nyolcz szúrással sebezte meg. Mikor a zajra a szomszédok előjöttek, Boda maga ellen fordította a gyilkos eszközt s hihetetlen gyorsasággal, a szive körül, majdnem köralakban mintegy 18—20 szú­rást ejtett, mig végül összerogyott s meghalt.­­ Rendőrt hívtak, a­ki aztán a két nőt a Rókus-kórházba, a fiatal­ember holttestét pedig a halottas házba szállíttatta. A nők sérülései súlyosak, de életben maradásukhoz még maradt remény. A hazatért­ Rakovszky budapesti ügyésznél a múlt héten egy kopott külsejű ember jelentkezett s előadta, hogy ő Vargaly Ferencz ügyvéd, ki tavaly több rend­beli váltóhamisítás miatt Budapestről megszökött. Te­hetséges fiatal ügyvéd volt, kit anyagi zavarok vittek rossz útra. Hamisításai napfényre lővén, nejét s négy gyermekét elhagyva Konstantinápolyba szökött, hol nagy nyomorúságban töltötte el az évet. Egy kartársa taná­csára, kihez ez iránt kérdést intézett, jelentkezett az ügyészségnél, hol letartóztatták. Konstantinápolyból az utat nagyobb részt gyalog tette meg. Pénzhamisító. E napokban egy urias külsejű asz­­szonyságot fogtak el Debreczenben, mert hamis pénz­verésre csábított. A vizsgálat kiderítette, hogy régibb idő óta irt leveleket oly egyénhez, ki már három évig be volt zárva pénzhamisítás miatt. Irt ennek, hogy 150 frtot ad neki ötszáz hamisított forintért. A már büntetve volt ember azonban nemcsak hogy nem vállalkozott újabb pénzkészítésre, hanem a levelet felmutatta a kapi­tányi hivatalnál, s ezután minden levelet oda vitt fel. Utóbb a kapitányi hivatal megbízása folytán itt is az asszonynak, hogy miután a pénzcsináló gépek itt vannak, jöjjön ide, hol a további dolgokat elvégezhetik. Az asz­­szony eljött, találkozott az emberrel s a készítendő 500 forint hamis pénzért előre lefizetett 120 osztrák értékű forintot. Ezen előzmények után megtörtént a nő elfo­­gatása. Egyiptomi bűnügy Kassán. A kassai t­örvényszék ma egy, a fenforgó körülményeknél fogva érdeket keltő bűnügyet tárgyalt. A tényálladék szerint Kerekes Ist­ván aszalói illetőségű, kairói lakos, 27 éves, hím­telen előéletű kovácsmester, szüleivel együtt már gyerek­korá­ban külföldre, majd Kairóba ment. Itt megtanulta a ko­vácsmesterséget, önállóságra vergődött, közbecsülésre tett szert. Balvégzete azonban mintegy 3 év előtt összehozta Kemnecz Sarolta budapesti születésű kairói pinczérnővel. Két évig a legjobb egyetértésben éltek. Az Arabi-féle forradalom alkalmával azonban a többi európaiakkal együtt Nemecz Saro­ta is elhagyta Egyip­tomot s útiköltségeit Kerekes eladott bútorainak árából fedezvén. A lázadás leverése után Kerekes ismét vissza­fogadta, a nő azonban kicsapongó életre adta magát. Kerekes tehát elűzte magától. A nő azonban vádlottat folytonosan gúnyolta, ingerelte. Majd a konzulsághoz fordult azzal a kéréssel, hogy részére kárpótlási díjat ítéljen meg. Tanyáját a műhelylyel szomszédos pálinkamérésben ütötte fel, naponkint többször elment a műhelybe s volt kedvesét folytonosan inzultálta. A vádlott mindenféle ható­sághoz folyamodott a nő eltávolítása végett. Fáradozásai si­kertelenek maradtak. Ekkor maga hagyta el üzletét. A nő üldözéseinek ez sem vetett véget. 1883. ápr. 23. este 10 órakor mámoros fővel ellátogatott elhagyott műhe­lyébe s midőn a nő ismét boszantotta, lekapta műhelye faláról puskáját s volt kedvesére lőtt. A nő a kapott seb következtében másnap meghalt. Kerekes elmenekült hazájába. Most erős felindulásban elkövetett szándé­kos emberölés bűntette miatt 18 évi börtönre és a rabtar­tás költség viselésére ítéltetett. Öngyilkosság. Kolozsvárit megdöbbentő öngyilkosság történt. Hutflesz György kereskedő véget vetett életének. A teljes életerőben levő férfi három pisztolylövést irányzott mellének s mikor látta, hogy még ez sem képes őt megfosz­tani a rája nézve már oly t­ehessé vált élettől, felakasztotta magát. Mikor a löv­­ekre szobájába rohanó háziak észrevet­ték a szomorú tettet, a szánalomra méltó férfi már kilehelte volt utolsó sóhaját. Hutflesz György javakorában levő férfi volt, 46­­éves s teljesen rendezett anyagi viszonyok között élt ; nagy kedvelője volt a sportnak s többször részt vett a kolozsvári lóversenyekben is, a Kolozsvár városi polgári dijra versenyezvén lovával. Utóbbi időkben bátyjának, Hutflesz Károlynak, az ismert nagykereskedő és bankárnak szappangyárát vezette nagy szorgalommal és sikerrel.­­ Szomorú tettének minden bizonynyal legyőzhetetlen búskomorság lehetett a kutforrása. Francziák és magyarok. A nyáron a magyar írók és művészek társaságának számos tagja tett látogatást Párisban, hol nagy szívességgel fogadták őket. A társu­­lat nevében most kös­önőlevelet küldtek Párisba a ven­déglátó bizottsághoz. Az ékes levelet Jókai írta, s most sorban közük a párisi lapok. Ez alkalomból a «Mot d’Ordre» köztársasági lap nagyon meleg czikket ír Ma­gyarországról. Átveszszük belőle a következőket: «A magyarokat jól fogadtuk, de lehetett volna ez más­kép? Nincsen-e ezen nemzet és mi köztünk sok közös jellemvonás; a becsvágy, nyughatatlanság és bizonyos gyöngeségek nem-e közös tulajdonságaink? Igen, gyönge­­ségek. A magyarok és francziák nem egyaránt áldoznak-e egy eszményképnek abban a században, a­melyben a nyers erő arctul vágja a jogot, hol a béke fentartása ürügye alatt gyű­lölséget hintenek a nemzetek közt, me­lyek hivatva vannak egyforma kormányzat alatt élni, hol a társadalmi téren harczolni szoktak azok ellen, a­kikkel p­olitikai czélokból szövetkeztek. Igen, talán gyengeség az eszme mindenhatósá­­ban hinni. De ez a magasabban álló lények és nemzetek gyengesége és ha a jelen ezekre nézve súlyos terheket ró, a jövő az övék, mert ha az erőszak elenyészik, a jog megmarad. És ti ezt jól fogjá­tok tol magyar írók és művészek, midőn Lessepsünkhez oly meleg iratot intéztetek, a melynek a szavai feldobog­tatták sziveinket. Megfuttatok, hogy viszonozzuk látoga­­tástokat. Nem fogjuk elmulasztani és elmegyünk 1885- diki kiállitástokra, hogy tanulmányozzuk azon roppant előmenetelt, a melyet ti kevés idő alatt tettetek. Tőletek még különben is sokfélét tanulhatunk. Ti egyszersmind hős h­arczosok és ingathatatlan törvényhozók vagytok és ez az, a miben titeket csodálnunk s utánoznunk kell. A nélkül, hogy elcsüggedtetek volna, ti századokon át fentartottátok magatokat és úgy a törvény, mint a harcz terén; fentartottátok alkotmányos jogaitokat és nemzeti­ségieket, elhamarkodás és rázkódások nélkül, a nélkül, hogy a magatokét feladtátok volna, minden rendetlenség és csüggedés nélkül, visszanyertétek szabadságtokat és példátok megragadta a Habsburgok birodalmát, melyet hajdan mint az abszolutizmus főerődét emlegettek és ,a mely végre kitűzte a parlamentarizmus lobogóját. És azért szeretünk mi titeket Francziaországban és ezért fogadtuk mi azokat, kik közü­letek hozzánk jöttek, mint testvéreket.» «Szabály szerint.» Az első erdélyi vasút Gyula- Fehérvár felől jövő vonata minap megállott útközben Konop és Radna között. A hátul ülő kalauz vészjelére történt a megállás, a ki a felhágó deszkába kapaszkodva életveszélyes helyzetben vett észre egy­­ gyermek leányt. A leány nagy sírás között adta elő, hogy Aradra szere­tett volna menni. Váltott is odaszóló jegyet, de miután sohasem utazott vasúton, eltévesztette a vonatot s az Erdély felé menőre ült föl. Mikor figyelmeztették a téve­désre, Konopon, hol a vonatok találkoznak, kiugrott s az Arad felé menő vonatra kapaszkodott. A kalauz ezek után besegítette a kupéba, s a vonat tovább mehetett volna. De a vonatvezető oly éktelen dühre fakadt, a mért vonatának meg kellett állnia, hogy a leányt kido­batta a vonatról s otthagyta útközben a beálló éjszakában. Az igazgatóságnak följelentést tettek a felháborodott közönség ré­méről s az igazgatóság értesité a panasztevőt arról, hogy­­ a leányt fölszedte a vasúti őr s bevitte megbüntetés végett a hatósághoz Konopra. Mert hát így kívánják azt az üzleti■ szabályok. Hogy mit kíván az emberies érzelem, azzal úgy látszik nem sokat törődnek. Tolvaj adóvégrehajtó. Gyöngyösről Írják szept. 29-ről: Rhédey István városi adópénztárnok ma reggel, midőn hivatalos helyiségét felkereste, a Wertheim-pénztárt nyitva és mintegy 6000 forinttól megfosztva találta. Csömör Kál­mán polgármester a hír vétele után rögtön megjelent a pénztári helyiségben és feltűnt neki K. L. végrehajtó izga­tottsága. De egy rendőrtől különben is hallván, hogy a vég­rehajtó a hivatalos idő előtt a pénztári helyiségben volt, rög­tön elrendelte K. L. elfogatását és­ lakásának megm­otozását. A házmotozás eredménynyel járt, mert az összes hiányzó pénzt K. L. padlásán egy zsákba dugva meglelték és így a város nem károsodott meg. A lopás úgy történhetett, hogy néhány héttel ezelőtt a pénzszekrény külső kulcsa elveszett, a helyett tehát, hogy a zárt átigazították volna, megrendelték a hiányzó kulcsokat s a tolvaj a kulcsok­kal zsebében kényelmesen várhatta be a hónap végét, midőn a pénztárban legtöbb pénz szokott lenni. Antiszemiták külföldön. Párisban az utczákon pár nap óta egy antiszemita lapot árulnak. Egyik számában Istóczy Győzőtől is volt czikk. Az új lap különben ebben a stílusban beszél: «Ne emlegessétek nekünk a népek testvériségét, mikor mi azt hangoztatjuk, hogy le a prussienekkel (porosz), iparunk e pióczaival! Nem kell szentimentáliskodni ! Szeressük azokat, a­kik bennünket szeretnek, de ellenségeinket verjük le; nem kell német, nem kell zsidó !» — Algírban, Constantine városban, szept. 24 én zsidó-ellenes zavargás volt. Egy csapat ka­tona a zsidó váro­srészben megtámadta a zsidókat. A rendőrség nem volt képes helyreállítani a rendet; a segítségre hívott katonaság húsz zavargót fogott el. Tíz zsidó megsebesült, a rendőrök közül is többen meg­sérültek. A «VILÁGKRÓNIKA» 40-ik számát a «Vasár­napi Újság» e heti számával fogjuk megküldeni azon I. előfizetőinknek, kik a «Politikai Ujdonsá­­gok»-kal együtt a «Vasárnapi Újságot» is járat­ják, — azon t. előfizetőinknek, kik csupán a Politikai Újdonságot járatják, a Világkrónika 40-ik számát a 41-ikkel együtt a jövő héten küldjük meg. Előfizetési fölhívás a «Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok» 1883 október-deczemberi folyamára. Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése szept. hó végével lejárt, fölkérjük az előfizetés mi­előbbi megújítására, nehogy a lap küldésében fenn­akadás álljon be. Előfizetési föltételeink október 1-től kezdve. Negyedévre (október—deczember) A Politikai Újdonságok.........................1 frtsour. A Politikai Újdonságok a. „Világkrónikái­val együtt............................................2 frt. — kr. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok 3 frt — kr. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a „Világkróniká“-val együtt .... 3 frt. 50 » Az előfizetések a «Vasárnapi Újság» és «Poli­tikai Újdonságok» kiadó­ hivatalába Budapest, egyetem-utcza 4. sz. küldendők. T. előfizetőinket fölkérjük, hogy szíveskedjenek az elő­fizetés megújításánál, vagy a «Világkrónika» megrendelésénél czímszalagjukból egy példányt a posta utalványra ragasztva beküldeni, s minden reklamácziót és egyéb a szétküldésre vonatkozó közleményeket a kiadó-hivatalhoz küldeni.­­ Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó­hivatala (Budapest, egyetem-utcza 4. sz. a.) Legújabb. A képviselőház e hó 2-iki ülésén a függet­lenségi pártból Németh Albert már interpellált "a horvát kérdésben és «szégyenteljes trafikácziónak» nevezte a horvátokkal folytatott alkudozásokat. Tisza miniszterelnök a következő ülésre ígért választ. Mailáth, gyilkosai perének második tár­gyalási napja Berecz és Pitély szembesítésével vette kezdetét. Spanga remegve, ellágyulva állott birái előtt s töredelmesen bevallott mindent egész addig, mig az ország biró megkötöztetése került szóba. Itt már azonban Pitélyt jelölte ki egyenesen, mint a ki a hurkot az országbíró kezére és nyakára erősítette s testére nehezedve száját betömte, holott Pitély csak azt ismeri el, hogy az országbíró lábát kötözte meg. Kétségen kivül kiderült azonban, hogy rajtuk kívül senki sem volt más a hálószobában, s így a gyilkosságot közvetlen csak kettőjük közül egyik vihette véghez. Pitélyt az ügyvédek keresztkér­dései végre is látszólag zavarba hozták. Ezen­kívül érdekfeszítő jelleget kölcsönzött a tárgyalás e napjának Berecz is, ki ma egészen visszavonta a kihallgatása alkalmával tett beismeréseket, s azokat úgy tüntette fel, mint a vizsgálóbíró szándé­kos ferdítéseit arra, a kérdésre azonban, hogy mért írta tehát alá az előtte felolvasott jegyzőkönyvet, Be­recz igen ügyetlen kifogással felelt, a­mi csak meg­erősítette a bűnszerzősége iránt táplált föltevéseket. 559 Üzleti és gazdasági tudósítások, Budapest, szeptember 30. A lefolyt hét időjárása kedvezőnek mondható, a­mennyiben többnyire száraz verőfényes napok jártak, melyek igen jó befolyással voll­­ak a szőlő megérlelésére. Helyenként azonban voltak egyes kisebb-nagyobb esőzések, melyeknek néhol megvált az a hasznuk, hogy a talajt jól átnedvesítették, és így töké­letesen alkalmassá tették a szántásra. Az őszi szántási-vetési munka most már mindenfelé javában foly, valamint a tengeri törés és a szüretelés is. A tengeritermés ered­ményéről némely helyről kedvező hírt kaptunk, más­honnan azonban nagyon panaszkodnak a hozadék cse­kélysége miatt, míg a szüretről átalában kielégítő jelen­tések érkeznek. A budapesti gabonapiac­on a búzaüzlet a le­folyt héten szilárdabb irányzattal indult meg, miután a külföldi piac­okról jobb üzletmenet kire érkezett, s a forgalom mindjárt kezdetben meglehetős mérvű volt, mi­nek folytán azután az árak mintegy 10—15 krral emel­kedtek; azonban a hét m­­ásodik felében fordulat állt be, a­mit az a jelentés okozott, hogy Berlinben és New­ Yorkban árh­anyatlást szenvedett a búza, és bár a kínálat mérsékelt maradt, az árak mégis csökkentek, s pedig jó minőségeknél 10—15 krral, silányabb fajtáknál 15—20

Next