Politikai Ujdonságok, 1885 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1885-07-01 / 26. szám
26-ik szám. Előfizetési föltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG jegész évre 12 frt 1 VTI Ki-RAmM . J egész évre 14 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt:félévre _ 6 « 1félévre ... 7 «•naaass i tszi s *: i* «*■*«»-1 i “ XXXI fél vám. Kiadóhivatal: Budapest, IV., egyetem-utcza 4. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldij is csatolandó. Szerkesztőségi iroda Budapest, IV., egyetem-tér 6. Előfizetési fölhívás a «Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok» 1885. július—deczemberi folyamára. Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése junius hó végével lejárt, fölkérjük az előfizetés mielőbbi megújítására, nehogy a lap küldésében fennakadás álljon be. Negyedévre (július—szeptember). Politikai Újdonságok............... 1 frt 50 kr A Politikai Újdonságok a „Világkrónikáival együtt......................... ..................2 « — A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok 3 « — A Vasárnapi újság és Politikai Újdonságok a ,«Világkrónika“-val együtt . . 3 « 50 » Félévre (július—deczember). A Politikai Újdonságok......................................3 frt — kr A Politikai Újdonságok a „ Világkrónika“ -val együtt ....................................................4 frt — kr. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok 6 frt — kr. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a ,,Világkróniká“-val együtt . ... 7 frt— kr. A «Politikai Újdonságok» újabban «Magyar Gazda« czím alatt két-netenként megjelenő gazdasági képeslappal van bővítve. A «Világkrónika», mióta bővített terjedelemben jelen meg, eddigi közleményei mellett állandóan nagyobb elbeszéléseket és regényeket is nyújt olvasóinak. — A Világkrónika ezen felül, mint hetilapjaink közleményeinek kiegészítője, a hazai és külföldi átalánosabb érdekű eseményeket, az azokban kiválóan szereplő személyiségeket népszerű nyelven írt magyarázatokkal kísért képekben mutatja be; közöl tájékoztató czikkeket, útirajzokat, nép- és tájismertetéseket, szemléltető jelentéseket, a hazai és külföldi közérdekű mozzanatokró, találmányokról, fölfedezésekről, úgyszintén mulattató apróbb közleményeket, s közhasznú tudnivalókat, stb. A « Világkrónika»-ban most kezdjük meg Verne Gyula «A lángban álló sziget-tenger» czimű legújabb regényének közlését. Ez érdekes regény magyar fordításának kizárólagos jogát lapunk szerezte meg. T. előfizetőinket fölkérjük, hogy szíveskedjenek az előfizetés megújításánál, vagy a Világkrónika» megrendelésénél czimszalagjukból egy példányt a posta-utalványra ragasztva beküldeni, s minden reklamácziót és egyéb a szétküldésre vonatkozó közleményeket a kiadó-hivatalhoz küldeni. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala (Budapest, egyetem-utcza 4. sz.) SZEMLE. A magyar országgyűlés két év múlva véget érendőén, a kormány erre való tekintetből jó eleve megkezdi az alkudozásokat az osztrák féllel a gazdasági szerződés megújítására vonatkozólag. A magyar miniszterek Bécsbe futkosnak, ahol az udvar igazi székhelye van, s ennek és fényes környezetének nagy hatása alatt kell birkózniok a társkormánynyal, ha a nagy Magyarország érdekeinek számos sérelmei közül, egyiket másikat orvosolni akarják. Olyan hatalmi tényező, mely föltétlenül s állandókig a mi mérlegünkbe helyezkednék, a különféle politikai pártok közt nincs és nem is lesz. Mert mindegyik először a saját érdekét tekinti és csak azután választ közöttünk s a többi között. Legtermészetesebb és határozottabb védőnk maga az uralkodó család — lehet egyre növekedőbb mérvben, a mint a kül- és belviszonyok úgy alakulnak, hogy hazánk a monarkhia súlypontjává válik, természetszerűleg a politikai fejlemények és újabb keveredések következtében. Ennek valami látható előleges kifejezése lenne az új kiegyezésben az a megoldás, melyet a túlsó fél politikai körei már mostan mintegy engedményezni látszanak. A bankszabadalom megújításánál ugyanis a most parlamenti többséget képező szláv elem azt kívánja, hogy az Ausztriában fölavatott nemzetiségi egyenjogúság a bankjegyeken is érvényesüljön. A törekvés az Ausztriának szövetségi alakot adni közjogilag, de olyképen, hogy ez Magyarország eddigi politikai egységét ne érintse. A kettősség megmaradna, amennyiben Magyarországgal szemben Ausztria egy állam maradna, egy közös parlamenttel, ennek egy közös delegácziójával, de már e delegáczió valószínűleg a szövetségi értelemben alakulna meg, a nemzetiségi és tartományi csoportok külön meghatározott hányada szerint. Ez a bankjegyeken olykép nyerne kifejezést, hogy a bankjegy egyik oldala, mint eddig, egészen magyar lenne, példázva Magyarország fölbonthatlan és megoszthatlan egységét, de a másik oldal viszont példázná Ausztriának a nemzetiségi és tartományi autonómiák szerinti új alakulatát, helyet foglalván azon a német, szláv és olasz szöveg is. Ez a módosulás tagadhatatlanul megfelelne a tényleges valóságnak, miután ott egy nemzetiségnek, németnek vagy szlávnak a másik fölötti uralma valóban csak «fikczió» — képzeleti dolog már jelenleg is, és nem valóság, míg ellenben Magyarországra nézve áll a nálunk föltalált azon legújabb Podmaniczky-féle logikai elmélet, mely szerint ez csak tisztán magyar lehet, vagy egyátalán nem létezhet, de mindenesetre magyarnak kell lennie. Ezen rendezkedés a világnak jobban megmagyarázná Ausztria-Magyarország közjogi helyzetét, mint a törvénykönyvbe igtatott jogok egész összesége, melyek nem is mindig valósultak a gyakorlati életben. Az osztrákok ez alkudozásokban az adomabeli zsidó földbirtokos szempontja szerint járnak el, aki fizetésemelés helyett szívesebben emeli föl a rangczímet, ami semmibe sem kerül, s a kasznárból tiszttartóvá előléptetett gazdatisztnek mégis örömöt okoz. Azonban pedig ez itt a politikai életben mégis nagy fontosságú, mert a monarkhia népei és a külföld megszokják Magyarországot e nagyhatalom döntő és vezértényezőjének tekinteni, ami pedig sok vér- és pénzáldozattal fölérő nagy vívmány. Bámulatos, szinte rémületes az a fegyelem, mely a római katholika egyházat összetartja. A szolgálat benne testi értelemben nem oly erőfeszítő mint a katonaságnál, de vannak kötelezettségek, melyek meg az erkölcsi részt még nagyobb próbára teszik, s az önmegtagadásnak csaknem természetfölötti adagát követelik. Mindamellett ez az öt földrészen szellemileg katonáskodó roppant tábor fegyelme sokkal teljesebb a fegyveres hadseregénél, melyben az engedelmességet a lőpor és golyó, bot és börtön, farkasgúzs, s több efféle harczias kényszereszközök tartják fönn. A legnagyobb büntetés, a «deficientia» elegendő a «holt» s két roppant uradalmában a föltétlen néma szófogadás temetői csendjét és rendjét biztosítani. Mint intézmény, kétségkívül a legcsodálatosabb, legnagyszerűbb ez a rend, melyet a történelem idáig fölmutat. E fegyelem határtalan szigorát mutatja a körülmény, hogy ha olykor ellene valami gyönge halk ellenmondás keletkezik, az épen azon okból származik, hogy egy-egy előkelő tag még nem találja elegendő keménynek a kezet, melyben a hatalom villámai egyesülnek. Pietra bíbornok azt a vétséget követte el, hogy a jelenleg uralkodó pápáról olyan forma véleményét nyilvánította, mintha a pápa nem eléggé hajthatatlan volna az egyházi hatalom fönntartásában. Vagyis, a bibornok még pápaibbnak mutatta magát a pápánál. A párisi érsek Guibert ezt nem tűrhette, és levelet intézett a szent atyához, melyben elkárhoztatta bibornok társa föllépését, megjegyezvén, hogy 44 éves pályáján ő is kísértetbe jött néha a pápa csalatkozhatlanságára nézve, de isten kegyelme mindannyiszor idejekorán helyes útra térítette sugallatával. És Pietra bíbornok ünnepélyesen és határozottan bocsánatot kért és alávetette magát, föltétlen gyermeki engedelmességet esküdve a szent atyának. E szerint megint teljes és szent a békesség az újkori Olymp bíboros hatalmasainak társaságában. És a világra nézve örvendetes a dologban az, hogy a házi perpatvar mégis a korszellem felé hajlóbb irány diadalával végződött, azon mérsékeltebb, engedékenyebb iránynyal, melyet XIII. Leo eddigi magatartása előde IX. Piusé- val szembeállítva fölmutat.