Politikai Ujdonságok, 1885 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-01 / 26. szám

26-ik szám. Előfizetési föltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG jegész évre 12 frt 1 VTI K­i-RAmM . J egész évre 14 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt:­­félévre _ 6 « 1­­félévre ... 7 «•naaass i tszi s *: i* «*■*«»-1 i “ XXXI fél vám. Kiadóhivatal: Budapest, IV., egyetem-utcza 4. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldij is csatolandó. Szerkesztőségi iroda Budapest, IV., egy­etem-tér 6. Előfizetési fölhívás a «Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok» 1885. július—deczemberi folyamára. Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése junius hó végével lejárt, fölkérjük az előfizetés mielőbbi megújítására, nehogy a lap küldésében fennakadás álljon be. Negyedévre (július—szeptember).­­ Politikai Újdonságok............... 1 frt 50 kr A Politikai Újdonságok a „Világkrónikái­val együtt......................... ..................2 « —­­ A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok 3 « —­­ A Vasárnapi újság és Politikai Újdonságok a ,«Világkrónika“-val együtt . . 3 « 50 » Félévre (július—deczember). A Politikai Újdonságok......................................3 frt — kr A Politikai Újdonságok a „ Világkrónika“ -val együtt ....................................................4 frt — kr. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok 6 frt — kr. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a ,,Világkróniká“-val együtt . ... 7 frt— kr. A «Politikai Újdonságok» újabban «Magyar Gazda« czím alatt két-netenként megjelenő gazda­sági képes­lappal van bővítve. A «Világkrónika», mióta bővített terjede­lemben jelen meg, eddigi közleményei mel­lett állandóan nagyobb elbeszéléseket és re­gényeket is nyújt olvasóinak. — A Világkrónika ezen felül, mint hetilapjaink közleményeinek ki­egészítője, a hazai és külföldi átalánosabb ér­dekű eseményeket, az azokban kiválóan szereplő személyiségeket népszerű nyelven írt magya­rázatokkal kísért képekben mutatja be; közöl tájékoztató czikkeket, útirajzokat, nép- és tájis­mertetéseket, szemléltető jelentéseket, a hazai és külföldi közérdekű mozzanatokró­­, találmányokról, fölfedezésekről, úgy­szintén mulattató apróbb köz­leményeket, s közhasznú tudnivalókat, stb. A « Világkrónika»-ban most kezdjük meg Verne Gyula «A lángban álló sziget-tenger» czimű legújabb regényének közlését. Ez érdekes re­gény magyar fordításának kizárólagos jogát lapunk szerezte meg. T. előfizetőinket fölkérjük, hogy szíveskedjenek az elő­fizetés megújításánál, vagy a Világkrónika» megrendelésénél czimszalagjukból egy példányt a posta-utalványra ragasztva beküldeni, s minden reklamácziót és egyéb a szétküldésre vonatkozó közleményeket a kiadó-hivatalhoz küldeni. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala (Budapest, egyetem-utcza 4. sz.) SZEMLE. A magyar országgyűlés két év múlva véget érendőén, a kormány erre való tekintetből jó eleve megkezdi az alkudozásokat az osztrák féllel a gazdasági szerződés megújítására vonat­kozólag. A magyar miniszterek Bécsbe futkos­nak, a­hol az udvar igazi székhelye van, s en­nek és fényes környezetének nagy hatása alatt kell birkózniok a társkormány­nyal, ha a nagy Magyarország érdekeinek számos sérelmei kö­zül, egyiket másikat orvosolni akarják. Olyan hatalmi tényező, mely föltétlenül s állandókig a mi mérlegünkbe helyezkednék, a különféle politikai pártok közt nincs és nem is lesz. Mert mindegyik először a saját érdekét tekinti és csak azután választ közöttünk s a többi között. Legtermészetesebb és határozottabb védőnk maga az uralkodó család — lehet egyre növe­kedőbb mérvben, a mint a kül- és belviszonyok úgy alakulnak, hogy hazánk a monarkhia súly­pontjává válik, természetszerűleg a politikai fej­lemények és újabb keveredések következtében. Ennek valami látható előleges kifejezése lenne az új kiegyezésben az a megoldás, me­­l­­yet a túlsó fél politikai körei már mostan­­ mintegy engedményezni látszanak. A bank­­szabadalom megújításánál ugyanis a most parlamenti többséget képező szláv elem azt kí­vánja, hogy az Ausztriában fölavatott nemze­tiségi egyenjogúság a bankjegyeken is érvé­nyesüljön. A törekvés az­ Ausztriának szövet­ségi alakot adni közjogilag, de olyképen, hogy ez Magyarország eddigi politikai egységét ne érintse. A kettősség megmaradna, a­mennyiben Magyarországgal szemben Ausztria egy állam maradna, egy közös parlamenttel, ennek egy közös delegácziójával, de már e delegáczió va­lószínűleg a szövetségi értelemben alakulna meg, a nemzetiségi és tartományi csoportok külön meghatározott hányada szerint. Ez a bankjegyeken olykép nyerne kifejezést, hogy a bankjegy egyik oldala, mint eddig, egészen magyar lenne, példázva Magyarország fölbont­­hatlan és megoszthatlan egységét, de a másik oldal viszont példázná Ausztriának a nemze­tiségi és tartományi autonómiák szerinti új alakulatát, helyet foglalván azon a német, szláv és olasz szöveg is. Ez a módosulás tagadhatatlanul megfelelne a tényleges való­ságnak, miután ott egy nemzetiségnek, német­nek vagy szlávnak a másik fölötti uralma va­lóban csak «fikczió» — képzeleti dolog már jelenleg is, és nem valóság, míg ellenben Magyarországra nézve áll a nálunk föltalált azon legújabb Podmaniczky-féle logikai elmé­let, mely szerint ez csak tisztán magyar le­het, vagy egyátalán nem létezhet, de minden­esetre magyarnak kell lennie. Ezen rendezke­­dés a világnak jobban megmagyarázná Ausz­­tria-Magyarország közjogi helyzetét, mint a törvénykönyvbe igtatott jogok egész összesége, melyek nem is mindig valósultak a gyakorlati életben. Az osztrákok ez alkudozásokban az adomabeli zsidó földbirtokos szempontja sze­rint járnak el, a­ki fizetésemelés helyett szí­vesebben emeli föl a rangczímet, a­mi sem­mibe sem kerül, s a kasznárból tiszttartóvá előléptetett gazdatisztnek mégis örömöt okoz. Azonban pedig ez itt a politikai életben mégis nagy fontosságú, mert a monarkhia né­pei és a külföld megszokják Magyarországot e nagyhatalom döntő és vezértényezőjének tekin­teni, a­mi pedig sok vér- és pénzáldozattal fölérő nagy vívmány. Bámulatos, szinte rémületes az a fegyelem, mely a római katholika egyházat összetartja. A szolgálat benne testi értelemben nem oly erőfeszítő mint a katonaságnál, de vannak kötelezettségek, melyek meg az erkölcsi részt még nagyobb próbára teszik, s az önmegtaga­dásnak csaknem természetfölötti adagát köve­telik. Mindamellett ez az öt földrészen szellemi­leg katonáskodó roppant tábor fegyelme sok­kal teljesebb a fegyveres hadseregénél, mely­ben az engedelmességet a lőpor és golyó, bot és börtön, farkasgúzs, s több efféle harczias kényszereszközök tartják fönn. A legnagyobb­­ büntetés, a «deficientia» elegendő a «holt» s két roppant uradalmában a föltétlen néma szófogadás temetői csendjét és rendjét biztosí­tani. Mint intézmény, kétségkívül a legcsodá­latosabb, legnagyszerűbb ez a rend, melyet a történelem idáig fölmutat. E fegyelem határtalan szigorát mutatja a körülmény, hogy ha olykor ellene valami gyönge halk ellenmondás keletkezik, az épen azon okból származik, hogy egy-egy előkelő tag még nem találja elegendő keménynek a ke­zet, melyben a hatalom villámai egyesülnek. Pietra bíbornok azt a vétséget követte el, hogy a jelenleg uralkodó pápáról olyan forma véle­ményét nyilvánította, mintha a pápa nem eléggé hajthatatlan volna az egyházi hatalom fönntartásában. Vagyis, a bibornok még pá­paibbnak mutatta magát a pápánál. A párisi érsek Guibert ezt nem tűrhette, és levelet in­tézett a szent atyához, melyben elkárhoztatta bibornok társa föllépését, megjegyezvén, hogy 44 éves pályáján ő is kísértetbe jött néha a pápa csalatkozhatlanságára nézve, de isten ke­gyelme mindannyiszor idejekorán helyes útra térítette sugallatával. És Pietra bíbornok ünne­pélyesen és határozottan bocsánatot kért és alávetette magát, föltétlen gyermeki engedel­mességet esküdve a szent atyának. E szerint megint teljes és szent a békesség az újkori Olymp bíboros hatalmasainak társaságában. És a világra nézve örvendetes a dologban az, hogy a házi perpatvar mégis a korszellem felé hajlóbb irány diadalával végződött, azon mér­sékeltebb, engedékenyebb iránynyal, melyet XIII. Leo eddigi magatartása előde IX. Piusé-­­ val szembeállítva fölmutat.

Next